[kapcsolat]   husken

nyári nyitva tartás

 

ÚVSR 2016

 

BGA

 

Kinga Dienes

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Képkeret < Papírsárkány < Játéktér < Időtlen < Műhely < Anziksz < Arch < Karcok

 

reakció
Rovás tábor - Tihany 2017

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Matera

szerző: Ponyiczki Szilvia 2014-10-28

 

Matera

 

Matera nemzetközi hírnevét ősi városrészének, a Sassinak köszönheti, mely „lakott kőnegyed”-et jelent. Ezt az elnevezést a középkor óta használják a két városrész, a Sasso Barisano és Sasso Caveoso együttes megjelölésére.

 

A két sasso között jött létre az erődítmény-szerű városköpont (cività), mely a lakónegyedekhez csak keskeny sikátorokkal és meredek lépcsőkkel csatlakozik. Fő látványossága a román stílusú dóm (1268–70). A műhelyek és magtárak a városközponton kívül kerültek felépítésre.

 

1993-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a körülbelül 1500, egymás hegyére-hátára épített barlanglakást magába foglaló Sassit. További jelentősége, hogy 150-nél is több barlangtemplom rejtőzködik itt, és a római katakombák után itt találhatók Olaszország legrégibb freskói.

 

Remek földrajzi adottságainak, valamint a sok száz mészkőbarlangnak köszönhetően a terület a kőkorszak óta lakott, feltételezések szerint az első olaszországi települések egyike.

 

 

A kezdetleges település fejlődése a bronzkorban kezdődött meg igazán, mikor a megjelenő fémeszközök lehetővé tették az itt lakók számára a lágy meszes tufa alakítását, a természetes barlangok lakhatóbbá formálását. A kitermelt tufatömböket eleinte csak a barlangok lezárására használták fel, később a lakóegységeket a külső tér felé boltozatos helyiségekkel (lamione) is bővítették. Erre az időszakra tehető a pincesírok megjelenése, de ezeknél is nagyobb jelentősége volt az egy központi tér (jazzi) köré szervezett szálláscsoportok (vicinato) kialakulásának, melyek már közös ciszternával is rendelkeztek. A vízellátás már akkor magas színvonalon szerveződött, a vizet a fennsíkon gyűjtötték és gravitációs vízelvezető rendszeren keresztül juttatták el a lakózónába. A barlanglakásokban az emberek együtt éltek a háziállataikkal. A családok igen nagy létszámúak voltak, alvásra az ágyakon túl az asztalt, ruhásládát is használták, a kisebb gyermekek a kihúzott komódfiókokban térhettek nyugovóra.

 

 

 

Ez a lakókörnyezet tulajdonképpen a 18. századig változatlan maradt. Ahogy a város nőtt, egyre több lakást vájtak és építettek, fokozatosan magasabbra mászva ezzel a domboldalon. Egy idő után egyes házak teteje mások padozatául szolgált. A házak egyre grandiózusabbá váltak, s reneszánsz korban már kertekként funkcionáló teraszokat is építettek. A 19. századtól a terjeszkedés olyan mértékű volt, hogy a tufaréteg feletti agyag fennsíkot is igénybe kellett venniük az építkezések során, szembefordulva ezzel az ősi, vízellátásra és csatornarendszerre épülő alapvető földhasználati hagyományokkal.

 

Nehéz elképzelni, hogy úgy ötven évvel ezelőtt Materát Nyugat-Európa egyik legszegényebb városaként tartották számon. „Olaszország szégyene”-ként emlegették az itt élők nyomorúságos körülményei miatt. 1950-ben a teljes lakosságot (mintegy 16 ezer embert) kitelepítették egy kormányprogram keretében, teljesen kiürítve ezzel a területet. A problémát nemcsak a túlzsúfoltság jelentette, hanem az élhetetlen körülmények is: a belső terek légcseréjének hiánya valamint az ősi, tufába vájt víz- és csatornahálózat használata a sok év alatt átszivárgásokat eredményezett, teljesen egészségtelenné téve az itt tartózkodást.

 

Napjainkban a turizmusnak köszönhetően Matera reneszánszát éli, az utóbbi pár évben az élet újra visszatért ide. Mára már kb. 2000 lakosa van, rengeteg kávézó, galéria és étterem üzemel a területen, sőt sokak szerint Európa legegzotikusabb hotelei is itt találhatók. A ciszternákat ma már csak turisztikai látványosságként, illetve meditációs célra „soul spa”-ként vagyis lélekfürdőként használják.

A Sassi antik világát és az azt körülölelő primitív tájat a filmgyárosok már többször is használták az ősi jeruzsálemi jelenetek forgatására, az 1950-es évek óta 20-nál is több filmet forgattak a városban.

 

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/Matera

http://whc.unesco.org/en/list/670 

http://www.telegraph.co.uk/travel/destinations/europe/italy/10539312/Twenty-destinations-for-2014-Matera-Italy.html

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :