[kapcsolat]   husken

Nyitva tartás

 

December

 

MatlP

 

Borkultúra

 

Karácsony nagyinál

 

B.KOvács

 

SzilveszterHU

 

kitüntetés

 

Versforraló

 

MTN

 

Ringató 2017

 

BiorezonanciaÁllandó

 

ÚVSR 2016

 

BGA

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Képkeret < Papírsárkány < Játéktér < Időtlen < Műhely < Anziksz < Arch < Karcok

 

reakció
Polgármesteri kitüntetés a Rovásnak

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Trullok

szerző: Ponyiczki Szilvia 2014-09-29

 

Trullok

 

Egyedi tradicionális lakóépületek az olasz csizma sarkában

 

 

     A kis, fehér sisakos kőépítmények éppúgy megtalálhatók Puglia gyönyörű olajfa-ligeteiben, mint a trullo építészet fővárosaként számon tartott Alberobelloban, ahol a régmúlt idők egyedi kultúrájának megőrzése érdekében először 1910-ben egy városrészt műemlékké, majd 1996-ban az UNESCO a trullokat a Világörökség részévé nyilvánította. Körülbelül 1400 trullo található itt, melyek szorosan egymás mellé építve igen sajátos arculatot adnak a Rione Monti és Rione Aia Piccola elnevezésű történelmi negyedeknek.

 

     Ezek létrejötte II. Giangirolamo di Acquaviva conversanói grófnak volt köszönhető a 17. században, aki tulajdonképpen adócsalást követett el azzal, hogy a birtokán letelepedő parasztokkal és menekültekkel olyan házakat építtetett, melyek az adószedők érkezésekor könnyen, gyorsan elbonthatók, majd egyszerűen visszaépíthetők voltak. A kötőanyagok és fa tartószerkezetek nélkül, kizárólag kőből épült trullok tökéletesen megfeleltek erre a célra. 

 

     A helybéliek a környéken könnyen fellelhető, többnyire a talaj megműveléskor kiforgatott mészkövet használták építési anyagként. A mesterek első lépésként egy házi használatra szánt ciszternát ástak, majd falaztak ki a későbbi felépítmény középpontjában, a felesleges vizet túlfolyó segítségével az utcára vezették. A következő fázis a függőleges belső, majd a süveg alátámasztását is szolgáló, befelé döntött külső falak felhúzása volt. A kettő közötti rést agyaggal vagy kisebb kövekkel töltötték ki. A végleges falvastagság kb. 1 és 2 méter között változik, melybe gyakran véstek falfülkéket illetve fekvőhelyeket.

 

     A falak száraz kő technikával történő felhúzása után következett az önmegtartó tetőszerkezet kialakítása lapos építőkövekből kialakított, felfelé csökkenő átmérőjű koncentrikus körökből. Tetejére egyedi faragással ellátott, fehérre festett dekoratív zárkövet (serraglia v. pinnacolo) tettek, melyről a mai napig sem tisztázott, hogy vajon mágikus erőt tulajdonítottak-e neki vagy csupán díszítő szerepet töltött be. Ugyanez a helyzet a süveg külső felületére festett különböző (primitív, mágikus vagy keresztény) szimbólumokkal.

 

     A tetősüveg ugyanúgy kétrétegű, mint a falak: a belső részt trapéz alakú kőtömbök, míg a külsőt lapos, enyhén kifelé döntött, tetőcserép szerű kőlapok alkotják.

     Az ideális hőháztartás (nyári hűvös, téli meleg) kialakításában nemcsak a vastag határolófalak és kisméretű nyílások játszanak szerepet. A ciszternákban gyűjtött esővíz nyáron hűti a belső tereket, valamint a meleg nyári levegő felfelé áramlik a fordított tölcsér alakú kupolában, és a zárkő melletti réseken át távozik.

A belső tér általában egy helyiségből áll, a bonyolultabb elrendezésű, többszobás házakat több trullo egybenyitásával alakították ki. 

 

     Bár a régészeti feltárások alapján az első trullo Pugliában a 10. században épült, mégis azt valószínűsítik, hogy a helyi lakosok már kb. 3000 évvel az időszámítás kezdete előtt is ismerték és használták ezt az építési módszert, melyet az ókori civilizációs központokból (Görögország, Egyiptom) ideérkező thesszáliai hajósok hoztak magukkal és honosítottak meg a területen.

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :