[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Márai Sándor írásai az 1915-ös kassai napilapokban (1. rész)

szerző: Ötvös Anna 2016-05-28

 

 Márai Sándor írásai az 1915-ös kassai napilapokban (1. rész)

 

Márai Sándor hihetetlenül termékeny újságíró, publicista volt, több ezer cikke jelent meg írói pályafutása során. Kutatásaim arra az időszakra vonatkoznak, amikor még gimnazistaként titokban, álnéven és ismeretlenül, szinte gyerekfejjel próbálkozott kassai szerkesztőségeknél, mert írói, újságírói ambíciói voltak. Szerencsére adódott lehetősége megmutatkozni a helyi sajtóban, ami arra enged következtetni, hogy felismerték korán jelentkező tehetségét.

 

Kassának az 1910-es években hozzávetőlegesen 45 000 lakosa volt /1/, s ebbe beletartozott a békeidőben is itt állomásozó nagy létszámú katonaság /2/. Tulajdonképpen a századforduló környékére vált magyar többségű várossá, ekkorra váltott nyelvet az addig többnyire német anyanyelvű polgárság, valamint ekkorra ért el jelentős létszámot az 1840-től /3/ folyamatosan betelepülő és asszimilálódó zsidó lakosság, akik szintén bekapcsolódtak a város kulturális vérkeringésébe. Kassa az Osztrák–Magyar Monarchia észak-keleti területén mind gazdasági, mind kulturális szempontból központi szerepet játszott, s emellett fontos közlekedési csomópont is volt. 

 

1915-ben négy napilap jelent meg a városban: a kormánypárti Felsőmagyarország és a Kassai Hirlap, az ellenzéki Kassai Ujság és a Felvidéki Ujság. Emellett még a következő heti- és havilapok jelentek meg: Abauj-Torna vármegye hivatalos lapja, Felvidéki Gazda, Idegenforgalom, Kassai Katholikus Egyházi Tudósító, Műszaki Közlemények, Szinházi Ujság, Történelmi közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassa múltjából és a Városi Közlöny. A kitűnő vasúti összeköttetésnek köszönhetően minden délelőtt megérkeztek a pesti napilapok is. 

 

Kassa első napilapját, a Felsőmagyarországot Riesz Lajos /4/ nyomdász és nyomdatulajdonos alapította 1894. január 1-jén az addig hetente háromszor megjelenő Kassai Szemléből. A Felsőmagyarország ekkor nemcsak Kassának, hanem az egész Felvidéknek az első és egyetlen politikai napilapja volt. /5/ 1901. március 1-jén a lapot akkori tulajdonosa egyesítette a Kassai Naplóval, /6/ és 1901. március 1-jétől már mint Felsőmagyarország – alcímében Kassai Napló – jelent meg. 1901. július 1-jén /7/ Matzner Sámuel /8/ vásárolta meg a Felsőmagyarországot, aki 1904-ben könyv- és műnyomdát alapított, majd 1906-ban Morvai Sámuel álnév alatt átvette a lap szerkesztését is. 

 

A Felsőmagyarország Kassa vezető kormánypárti napilapja, /9/ a politikai, valamint a gazdasági liberalizmus támogatója volt. Gyüre Lajos monográfiájában /10/ tévesen úgy jellemzi, mint „kézzel szedett négyoldalnyi terjedelmű hetilap” vagy „négyoldalnyi terjedelmű, inkább csak törvényrendeleteket közlő” lap, továbbá azt is írja, hogy: „A mindössze négy oldalon megjelenő, kézzel szedett újságnak 4–5-nél több alkalmazottja nem lehetett.” /11/ Sajnos nem derül ki, hogy a szerző mire alapozza ezeket a kijelentéseit, ugyanis a Felsőmagyarország politikai napilap könyv és műnyomda már 1909-ben a Felvidék egyik legnagyobb villanyerőre berendezett sokszorosító ipartelepe volt, amely ötven férfi és női munkást foglalkoztatott. A modern, gépekkel felszerelt nyomdában több lapot, folyóiratot, könyvet, mindenféle nyomtatványt, meghívót stb. nyomtattak. /12/

 

Egyébként ez Kassa egyik leghosszabb életű napilapja is: 1929-ig jelent meg, igaz, 1919. január 8-ától már Kassai Naplóként. /13/ A nyomdát részvénytársasággá alakították át, /14/ melynek továbbra is Matzner Samu maradt az igazgatója. /15/ A nyomda nevét pedig 1919. október 26-án Globus-ra változtatták. /16/

 

Ennek a lapnak és nyomdának a története több szempontból is fontos a Márai-filológia számára. Először is: itt jelentek meg első publikációi 1915. augusztus 18. és szeptember 4. között Márai – akkor még – álnév alatt. Később – a húszas években – ennek a napilapnak volt a berlini és párizsi tudósítója és munkatársa. A Globus Könyvnyomda, Lapkiadó és Irodalmi Rt. adta ki 1921-ben második verseskötetét, az Emberi hangot, /17/ majd 1922-ben a Panaszkönyvet. Itt nyomtatták A mészáros című regényét, melyet a bécsi Pegazus Verlag adott ki 1924-ben, és a kassai Globus adta ki Catharina Godwin A Brendor R-T című német nyelvű regényének fordítását is. /18/ Mindemellett pedig fontos adat az is, hogy a nyomda és a napilap tulajdonosa, Matzner Sámuel Márai Sándor későbbi apósa volt. /19/

 

„A politikai élet további hullámzásai 1904 őszén életre keltették a második állandó napilapot, a Kassai Hirlapot.” /20/ Ez a napilap 1922-ig jelent meg. Két meghatározó személyisége volt: László Béla, /21/ aki felelős szerkesztője, kiadója és a nyomda tulajdonosa is egyben; valamint Kassa egyik legismertebb újságírója: Herboly Ferenc, aki 1906 és 1922 között a lap állandó és főmunkatársa. /22/ Herboly egyébként „véresszájú ellenzéki” lapként jellemzi a Kassai Hirlapot. /23/

 

A harmadik napilap, a Felvidéki Ujság a katolikus egyház befolyása alatt állt, szellemi és anyagi támogatója Fischer-Colbrie Ágoston, a kassai egyházmegye püspöke volt. /24/ Ő alapította 1907-ben a Szent Erzsébet nyomdát, ahol 1907-től 1918-ig szerkesztették és nyomtatták a Felvidéki Ujságot, amely 1919 és 1921 között Esti Ujság néven jelent meg. A lap első felelős szerkesztője Dr. Horváth Lajos, /25/ majd 1912-től 1918-ig Dzurányi László volt. /26/ Ebben a napilapban publikáltak a premontrei gimnázium tanárai, és ezt a lapot olvasta az író édesapja, Dr. Grosschmid Géza is: „Apám […] kinyujtotta kezét a helyi ujság után – a klerikális ujságot járattuk persze, melyet a püspök pénzén szerkesztettek s a püspöki nyomdában nyomtattak, a »Felvidéki Ujság«-ot – s átfutotta a híreket [...].”  /27/

 

Német nyelvű sajtó 1915-ben már nem létezett a városban. A Kaschauer Zeitung hetvenhat év után, 1914. augusztus 4-én szűnt meg, vagyis beleolvadt a Kassai Ujság című magyar napilapba, amely átvette annak évfolyamszámait is. /28/ A Kassai Ujság 1910-ben indult, s egészen 1938-ig jelent meg. A főszerkesztők és a felelős szerkesztők eleinte gyakran cserélődtek a lap élén, mígnem 1910 végétől Dr. Szepessi Miksa /29/ lett a lap felelős szerkesztője egészen 1918-ig. 1915-ben Szepessi hadbavonult. Távollétében többen is helyettesítették, leghuzamosabb ideig Dzurányi László (1915-től 1918-ig).

 

Az 1910-es években tehát Kassán virágzott a hírlapírás. A legtöbb újságíró és szerkesztő a Felsőmagyarországnál kezdett, és annak függvényében cserélődtek, hogy mennyire értettek egyet a lap felelős szerkesztőjével és egyben tulajdonosával. /30/ Nem számított nekik a lapok politikai vagy más irányultsága, ezzel nem sokat törődtek, jöttek-mentek egyik laptól a másikhoz, attól függően, hol fizettek többet, hol jöttek ki jobban a főszerkesztővel. A kiadók politikai érdekei miatt a napilapok többnyire esküdt ellenségei is voltak egymásnak, az újságírók viszont barátságban éltek egymással. /31/ Közösen sportoltak, ugyanabba a kávéházba jártak, sőt, ugyanannál az asztalnál „dolgoztak”, mert „a jó lap nem a szerkesztőségben készül s nem hivatalos órák alatt.” /32/ A Felvidéki Ujság szerkesztőségének tagjai eleinte nem vettek részt a bohémek társaságában, /33/ de miután Dzurányi került a felelős szerkesztői székbe, ez az újság is bekapcsolódott a bohém-társaságba, /34/ amely – a színészekkel együtt – a kávéházak és a városi élet egyik legélénkebb színfoltja volt, s mint ilyen, vonzó az ifjúság számára. /folytatjuk/

 

A szerző az kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa

A tanulmány megírásában az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által meghirdetett

"Sajtó- és médiatörténet" című kutatási program támogatta

 

 

 

/In: Médiatörténeti tanulmányok 2014. Szerk.: Klestenitz Tibor és Sz. Nagy Gábor. 

Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015, 21–44./

 

Jegyzetek:

/1/ Az 1910-es népszámlálási adatok alapján Kassa lakosainak száma 44 211, nemzetiségi összetétele: magyar: 33 350 (75,4 %), német: 3 186 (7,2 %), tót, szlovák: 6 547 (14,8 %). Dr. Kovács Alajos: Kassa népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle, 1939/5. 519–542. 

/2/ „A kiegyezést követő évtizedekben […] Kassa az ország egyik katonai központja lett, ide helyezték a VI. számú közös hadseregbeli hadtest és a III. honvédkerület parancsnokságát. A  hadtesthez tartozott 16 vármegyében állomásozó 8 gyalogezred – köztük Kassa háziezrede, a 34. gyalogezred –, a hozzájuk tartozó műszaki alakulatok, a kassai katonai kórház, egy katonai alreáliskola és egy gyalogsági hadapródiskola. A honvédkerülethez egy kassai honvéd gyalogezred és egy honvéd huszárezred, ezen kívül még további 11 megye honvédezredei tartoztak. […] A közös ezredekben a Monarchia tucatnyi nemzetének fiai szolgáltak, tovább növelve a város nyelvi koloritját.” Kováts Miklós: Kassa. Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 2007, 43.

/3/ Az 1840. XXIX. törvénycikk alapján zsidók is beköltözhettek a szabad királyi városokba.

/4/ Ries Lajos (1850–1898): nyomdász és újságíró. Nagyváradon tanult, majd Pesten több jelentős nyomdában is dolgozott. 1874-ben került Kassára, ahol Werfer Károly nyomdájában korrektor. 1877 és 1884 között felelős szerkesztője a német nyelven megjelenő Pannonia című hetilapnak. 1885-ben saját nyomdát alapított, ahol elkezdte nyomtatni a Kassai Szemlét, melynek kiadója és felelős szerkesztője is volt. 1894-ben létrehozta Kassa első napilapját: a Felsőmagyarországot. Újságíróként – Philemon álnév alatt – kassai és budapesti napilapokba és folyóiratokba is írt. L. Mária Mihóková: Slovník košických osobností 1848–1918., Košice, Štátna vedecká knižnica, 1995, 343–344. 

/5/ A huszonötéves „Felsőmagyarország”. Felsőmagyarország, 1909. december 25. 8.; Michal Potemra: Bibliografia inorečových novín a časopisov na Slovensku do roku 1918. Martin, Matica slovenská 1963, 166–167, 405–406. 

/6/ A Pannonia című német hetilap 1897. augusztus 1-jétől magyar nyelvű napilapként jelent meg, majd 1900. október 17-én Kassai Naplóra változtatták a nevét. L. Potemra (1963): 167–168, 494, 599. 

/7/ Uo. 305. 

/8/ Matzner Sámuel (1868–1944): újságíró, nyomda-, kiadó- és laptulajdonos, vállalkozó. Matzner Ilona (1899–1986): Lola édesapja, tehát Márai Sándor apósa. Morva származású, Bécsben a császári katonai akadémián tanul. 1889-ben a 6. tüzérezred tisztjeként kerül Kassára. 1898-ban feleségül veszi Moskovics Irént, Kassa tiszti főorvosának, Dr. Moskovics Jakabnak a lányát, és kilép a katonai szolgálatból. 1901-ben megalapítja a Felsőmagyarország Hirlapkiadó Vállalatot, majd 1904-ben – „Felsőmagyarország” politikai napilap nyomdája néven – modern nyomdát rendez be. Sikeres vállalkozásai révén Kassa politikai, gazdasági és kulturális életének egyik fontos szereplője. 

/9/ Potemra (1963): 306. 

/10/ Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929. Pozsony, Madách Kiadó, 1986. 

/11/ A monográfiáról Michal Potemra szlovák bibliográfus – aki évtizedeken keresztül dolgozta fel Kassa történetét 1848 és 1918 között a német és magyar sajtótermékek tükrében – írt recenziót, amelyben szintén felrója Gyürének a Felsőmagyarországgal kapcsolatos tévedéseit. L. Michal Potemra: Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929. Historica Carpatica, 1988/19. (Zborník Východoslovenského Múzea v Košiciach, 1988) 320–322.

/12/ A „Felsőmagyarország” politikai napilap nyomdavállalata. Felsőmagyarország, 1909. december 25. 42.

/13/ „Két lapnak címet kellett változtatnia és pedig a Felsőmagyarországnak és a Felvidéki Ujságnak. A címek megváltoztatását azért kívánták, mert azok a cseh-szlovák állam geográfiai helyzetének meg nem felelnek s mint magyar vonatkozásúakat meg nem engedik.” A lapok címváltozása. Kassai Hirlap, 1919. január 9. 1. Kivételt képez az az időszak, amikor Kassára bevonult a vörös hadsereg, s átvette a város irányítását. A lap 1919. június 7-én újra Felsőmagyarország név alatt jelent meg, majd 1919. június 12-én már Kassai Vörös Ujság néven, 1919. július 5-étől újra Kassai Napló, ezelőtt Felsőmagyarország alcímmel, s 1919. július 11-től már alcím nélkül csak Kassai Napló. 

/14/ 1918-ban a Resurrexit kassai szabadkőműves páholy legfőbb feladatának tekintette, hogy a „Felsőmagyarország” nyomdai és lapkiadó magánvállalatot részvénytársasággá szervezze át, és a részvények többségét a szabadkőműves testvérek jegyezzék, „ilymódon biztositván a maguk részére az elhatározó befolyást. A vállalat lapja a »Felsőmagyarország«, majd »Kassai Napló« című napilap szerkesztése is új kezekbe kerül, amennyiben Dr. Szepessi Miksa tv lett ezzel megbizva.” L. Benczúr Vilmos: A Kassa kel. dolg. „Resurrexit” t:. t:. szkves története 1899–1924. Košice, „Globus” Könyvnyomda, Lapkiadó és Irodalmi R.-T., 1924, 15–16.; Búcsúszó. Felsőmagyarország, 1918. július 14.1.

/15/ Uj nyomda és lapkiadó részvénytársaság Kassán. Felsőmagyarország, 1918. július 14. 2. L. még: Košice város magyarnyelvü címtára 1924, 124. Továbbá: Mihóková (1995): 270. 

/16/ Archív Mesta Košice (a továbbiakban: AMK) Policajný kapitanát mesta Košice (1830) 1861–1922, č. šk. 218, inv. č. 1653, 1920. Kassai Napló cégváltozásának bejelentése.

/17/ Márai Sándor első verseskötete Emlékkönyv címmel jelent meg Kassán, 1918-ban. A kötetet a Kassai Ujság nyomdájában – Kassai Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság – nyomtatták.

/18/ Mészáros Tibor: Márai Sándor bibliográfia. Budapest, Helikon Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003, 47.

/19/ Márai Sándor és Matzner Ilona 1923. április 17-én házasodtak össze Budapesten. Budapest Főváros Levéltára (BFL) XV.20.1. XXXIII 1.a.  A 539. 38. old., 114. sorsz.

/20/ Herboly Ferenc: Harminckét esztendő. Visszaemlékezések. Košice-Kassa, k.n., 1923. 17. 

/21/ László Béla (1871–1944): könyv- és papírkereskedő, valamint nyomdatulajdonos 1899 és 1922 között Kassán. 1903-ban ő nyomtatta a Színházi Ujságot, 1907–1909 között a Kassai Munkást, és ő állította össze és nyomtatta 1903 és 1913 között Kassa és Abaúj-Torna vármegye címjegyzékét. 1922-ben nyomdáját eladta. Lásd: Mihóková (1995): 246–247.

/22/ Herboly Ferenc (1873–1942): tanító, újságíró. 1896-tól a kassai elemi iskola tanítója, 1912-től igazgatóhelyettese, majd 1913 és 1919 között igazgatója. Már 1898-ban elkezdett publikálni helyi lapokba, 1905 és 1906 között a Napló munkatársa, 1906-1922-ig a Kassai Hirlap szerkesztője (kivéve 1909 augusztusától 1910 áprilisáig, amikor az Abauj-Kassai Közlöny szerkesztője volt). 1919-ben és 1920-ban a Kassai Hét című irodalmi és kulturális hetilapot szerkesztette. Mint újságíró többnyire színházi és iskolaügyi témákkal foglalkozott. 1923-ban Zalaegerszegre költözött. Lásd: Ján Gašpar–Eleonóra Blašková–Mária Mihóková: Lexikón Košičanov 1848–1938. 1. kötet A–I. Košice, 2014, 403-404. Herboly Kassán töltött éveiről, újságírói tevékenységéről bővebben olvashatunk önéletrajzi művében, l. Herboly (1923) 

/23/ Herboly (1923): 18. 

/24/ Mária Mihóková: Košický biskup ThDr. Augustín Fischer-Colbrie 1863–1925. Život a dielo. Košice, k. n. 1996. 22.

/25/ Horváth Lajos (1877–?): ügyvéd, sportoló. Az 1910-es és 1920-as években közös ügyvédi irodája volt Dr. Grosschmid Gézával. 

/26/ Dzurányi László (1888–1955): újságíró. Eperjesen tanult a jogakadémián, s ott kezdett el újságírással foglalkozni: 1909-től a Felvidéki Hirlap szerkesztője, majd 1911-ben alapítója és szerkesztője a Sáros című  hetilapnak. 1912. április 1-jén került a kassai Felvidéki Ujsághoz, amelynek 1918-ig felelős szerkesztője volt. 1915 és 1918 között Szepessi Miksát helyettesítette a Kassai Ujságnál. 1919 és 1920 között együtt szerkesztették az Új Élet című szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilapot, majd 1919-től 1924-ig a Kassai Naplót. 1924 és 1925 között a kassai „Savoy” étterem vezetője. 1925-ben Pozsonyba megy, majd Prágába, ahol a Prágai Magyar Hirlap főszerkesztője lesz. 1933-ban visszatért Pozsonyba, ahol 1938-ig szerkesztette a Magyar Ujságot. 1938 után a Týždeň szlovák hetilapba is küldözgetett cikkeket, 1948-ban visszavonult, és nem publikált többet. Az egyik legműveltebb és legtehetségesebb szlovákiai magyar újságíró. L. Gašpar–Blašková–Mihóková i. m., 1. kötet, 229. Dzurányi László köztudottan a korszak egyik legjobb szlovákiai magyar újságírója és szerkesztője volt, de emellett végtelen bohém, aki folyton pénzzavarokkal küzdött. L. Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2013. 129.

/27/ Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (1934–1935/1940). Budapest, Helikon Kiadó, 2013. 44.

/28/ Potemra (1963):161.; Herboly i. m. 86. 

/29/ Szepessi Miksa (1886–1944): újságíró. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, Kolozsváron doktorált 1910-ben. Már 1906-tól újságírással foglalkozott, 1910 és 1915 között a Kassai Ujság felelős szerkesztője volt, 1911 és 1913 között pedig a Szinházi Ujságot szerkesztette és adta ki. 1918 júliusától a Felsőmagyarország felelős szerkesztője, majd 1919–1924 és 1926–1928 között a Kassai Napló főszerkesztője. 1919 és 1920 között az Új Élet című hetilap szerkesztőségi tagja. 1933 és 1938 között a Magyar Ujság szerkesztője. 1934 és 1935 között pedig a Reggel főszerkesztője. L. Gašpar–Blašková–Mihóková i. m. 3. kötet /kézirat/.

/30/ Potemra  (1963):305–306. 

/31/ Herboly (1923): 17.

/32/ Herboly (1923): 25. 

/33/ Herboly (1923): 68. 

/34/ Herboly (1923): 79. 

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :