[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

1956. Faludy cenzorainak

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-10-23

a zászló 1956 kapcsán már sok mindent megtapasztaltam. Tankelkötést és vízágyúkat, koszorúzást és duhajkodó szemétégetést belvárosban, hozzá csatát és könnygázt, gumilövedéket és hajcihõt, tévéostromot és szégyent, méltóságot és szép ünneplést. Faludy György cenzúrázását még nem. Emiatt borongok...


tankok az utcán


húzd meg


lefektetve végre


és megint tankok


emberek, boldog emberek az utcán


ruszkik haza!


magyar honvéd a pesti tucán


memento

Azt merték leírni, kimondani róla, Faludy Györgyrõl, hogy cionista, magyarellenes költõ. Azt merték követelni, cenzurázzák meg a magyar nemzeti ünnepségeket, hogy azokon ezek után soha, semmilyen verse ne szerepeljen. Mert õk úgy gondolják, nekik gátat lehet szabni költõi szabadságnak. Mert nekik van joguk meghatározni mostantól fogva, ki is a magyar, ki  a jó magyar. Mert az hiszik, az emberi szellemet, a humán szellemiséget cseresznyepálinkás üvegbe lehet zárni, tepertõs pogácsával le lehet nyomatni, trikolórból font kötéllel fel lehet húzni a bitóra. Tévedtek, pajtikáim! Ha azt várjátok el, hogy amikor menetelgetve, a surranótokat az aszfalthoz csapkodjátok és megjelentek, mint valami fekete antianyag – elvárva, ettõl mindenki megpuhul, elszalad –, tévedtek! Ha azt hiszitek, mindenki fogja magát és verset, költõt, hazát, eszmét, értéket odahagyva a pusztulás rideg katonáinak, emiatt a bakancscsapkodás miatt nem meri Faludy György versét, verseit 1956 kapcsán elmondani, népszerûsíteni, hát akkor tévedtek! Tessék! Olvassátok! Hazafias üdvözlettel! 

Faludy György:
NEM ÉRTJÜK ÕKET

Hat szovjet tank jött a Váci úton.
Az elsõn állt egy szõke kapitány.
Jobbról vénasszony bottal, átkelõben,
kezében cekker. Görbén sántikál.

A tankokat nem látja és nem hallja,
de a kapitány jelt ad megállásra,
mert elgázolnák. Aztán figyeli
az öreg nõt, mint hogyha anyja lenne:
„Lassan, mamus. Ha sietsz, elesel.”

Sokáig tart, míg a vénasszony átkel
és eltûnik balról egy kapuban.
Az oroszok nagyon türelmesek.

Aztán a hat tank gyorsan jobbra fordul.
Érthetetlen vezényszó. Lõni kezdik
a háztömböt, honnét a néni jött.

1956. NOVEMBER

Az ég mint kormos, csillagtalan kürtõ,
a lápföld sík és põre.
Vagy százan vánszorgunk a Fertõ mellett
és igyekszünk elõre.

Mellettem kövér, szovjet tiszt civilben,
rumszag árad belõle.
Egy gyermek sír. Patakon gázolunk át,
s nem leszünk nedves tõle.

Majd: osztrák lámpák, mentõkocsik, szendvics,
mosolygó, piszkosszõke
járõr. Mögöttünk puskaszó, sötétség,
remények temetõje.
Furcsa haza. Az ember fellélegzik,
mikor kiér belõle.



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2009-11-08
"A magyarnak mindenkori s most is legnagyobb ellensége-a magyar." (Széchenyi)
név: Zolti e-mail: szaszi.zoltan@slovanet.sk dátum: 2009-11-08
rovatomat érinti ez a vita, párzsor próbáltam jelezni, már nem tárgyi jellegû, hanem gyûlöletbeszédre hajazó. EZT NEM SZETEM! A vita lezárva. További kommenteket rovatvezetõi jogomnál fogva törlök, ha azok nem a témához szólnak. Köszönöm!
Ja és ez mindenkire vonatkozik...   
név: zõdi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2009-11-08
Neked....semmi bajom Otival,õ megérti a fricskát ellentétben veled-ráadásúl nem is neked szólt.Mecenzéfen egyszer sem voltam így a kopás a te készülékedben keresendõ.Szeretem az ilyen tolerancia bajnokokat mint te.Ha bajod van velem az a te magánügyed,engem nem érdekel,bár ningy gyógypedagógiai képesítésem de ha esetleg segíthetek valamiben nyugodtan fordulj hozzám bizalommal.
név: zõdinek e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-08
szerencstélen sárdobálásba fogtál bele. mielõtt az lettél volna, aki, még a mecenzéfi éveid alatt, egyáltalán nem bántad Oti társaságát. sajnálom, hogy így elbonoldítottak. Sajó pedig nem költõ, hanem még fûzfapoétának is gyenge akármi. vagy akárki. gyenge érv ez a részedrõl, ha pedig ilyen lettél, az nagyon sajnálatos. te koptál el és nem a gumid...
név: zõdinek e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
Kár hogy télen nem vagy olyan elfoglalt, mint nyáron.
        
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
...zárszóként otinak egy fricska:a magyar faj kifejezésért tessék sajónál reklamálni...de szerintem elég lenne ha lerombolnád az emléktábláját vagy melszobrát, így nyitva lenne az út a nemzet festõje cím felé
        
név: eddig azt hittem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
Eddig azt hittem, hogy a Sajó sokkal jobb költõ. De sajnos csak túlfûtötten nemzeti irányultságú, de igen rossz költõ. Nem mérce, semmilyen kánonban nincs benne, csak a tiétekben. De akkor ott dícsérjétek, ne máséban. Ha ezt tennétek, megérteném, így sima provokáció Faludyhoz hasonlítani Sajót, kedves Gerda, sõt beteges önigazolás. "Az oroszlán is macska, csak kicsit nagyobbacska"- mondta volt egy kismacska Szabolcska. Adyhoz képest ki is volt....
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
Gerda, olyan, hogy magyar faj nincs. Vannak olyan magyarok, szlovákok, csehek, lengyelek, németek, zsidók, cigányok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, oroszok, rutének, bolgárok, görögök, törökök..., akik magyarnak érzik magukat. A Nyelv a lényeg és Magyarnak lenni egy szerencsés állapot. Ezen a nyelven mondani el, hogy éltem... (Márai után szabadon). Te élsz, kedves?
név: Lovas Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
Én pedig Legyen Péterrel válaszolok, mert reménykedõ alkat vagyok.
Nagy Gabriella beszélgetett Lengyel Péterrel. (A teljes interjú a Kalligram októberi számában olvasható.)
"Akkor elértünk a közélethez. Eddig se kerülhettük el. A csalódás szó erre annyi, mintha a két világháborút könnyû családi perpatvarnak neveznénk. Aki elõtt itt nem feketedik el a világ, az nem hall, nem lát.
Négy-öt alaptényt ki kell mondani - ki gondolta volna? -, és mehetünk tovább. Van, amiben nincs vita:
Állam nem turkál a fejemben - nem kérdezi, milyen gondolat vagy hit található ott, nincs joga.
Gyerek nem éhezhet, mondd, hogy szélsõséges vagyok.
Faj: homo sapiens. A fajelmélet nevû kulimásszal ne kacérkodj, az nem egy másik vélemény. Nem tûrhetõ, nincs neki nyomdafesték, képernyõ és hordó. Az emberi nem megtárgyalta, döntött. Sokba került - ötvenmillió halottas háború -, lezárt fejezet. Kollaborálni vele: annyi, mint elindulni a bûnözés útján.
A Mindenség, bár a laposföld-hívõk ma is erõsködnek, nem Kr. e. 4004-ben kezdõdött, október 23-án - bár elfogult vagyok a dátum mellett, de azt más ügyben, a sajátunkban.
A törzsfejlõdés tény, Darwin Károly a világtörténelem legnagyobb elméinek és hõseinek egyike, ott Galilei és Gordiano Bruno, Newton, Semmelweis és Einstein társaságában.
Minden ember egyenlõ jogokkal születik. Vagy ezt más mondta valaki?
Harmadik elemista ismeretek, és tessék, súlykolni kell. Túl sokan tesznek úgy, mintha nem hallottak volna róluk. AZ alaptényekbõl aztán sok minden következik.
A közkérdések ide egyszerûsödnek. Ha mondtam máshol is, annyi baj legyen."
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
Sajó Sándor versrészletével búcsúzom (ne örüljetek nem örökre), és azzal a reménnyel, hogy bár mindannyiunk elõtt ott a szabad választás lehetõsége, egyre többen döbbennek rá, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hová tartozunk…

„Soha, soha egy kis göröngyöt innen
Se vér, se alku, se pokol, se ég -
Akárhogy dúl most szent vetéseinkben
Idegen fajta, hitvány söpredék :
E száz maszlagtól részegült világon
Bennem, hitvallón egy érzés sajog :
Magyar vagyok, a fajomat imádom
És nem leszek más, inkább meghalok !

Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni,
Csak magyar földön és csak magyarul.
Ha bûn, hogy lelket nem tudok cserélni,
Jobb is, ha szárnyam már most porba hull :
De ezt a lelket itt hagyom örökbe
S ez ott víjjog majd Kárpát havasán
És belesírom minden õsi rögbe :
El innen rablók, - ez az én hazám !

És leszek szégyen és leszek gyalázat
És ott égek majd minden homlokon
S mint bujdosó gyász, az én szép hazámat
A jó Istentõl visszazokogom ;
És megfúvom majd hitem harsonáit,
Hogy tesz még Isten gyönyörû csodát itt :
Bölcsõvé lesz még minden ravatal, -
Havas Kárpáttól kéklõ Adriáig
Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar !”
név: zõdinek e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
elég szomorú, ha neked Fábry Sándor a mérce humorban... de hát lelked rajta...
név: elnézést e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-07
kedves Gerda, ön honnan tud a libák nyelvhasználatáról? Csak nem ?
név: Lovas Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-06
Én meg most már azt gondolom, Gerda, az egész hosszúra nyúlt és meddõ vitáról, h. az egyik \"agent provocateur\" bevonzza a másikat.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-06
„Ostobaság, amikor a liba azt hiszi, hogy ha megtanul ugatni, akkor a kutyák befogadják. Hogy majd észre sem veszik, hogy õ szárnyas és tollas, és hogy közöttük elvegyülhet. Hogy beolvadhat. Hogy ha kutyául tanul tovább, akkor a kislibából már lesz valaki. Neki már talán lánc is juthat full ellátással, és nem kell a szaros baromfiudvarban sertepertélnie. Igen, a kislibából már lesz valaki. Már ugat az anyjával...”
Lassan szállóigévé válik…
Talán a Rovart is egy ilyen kisliba? Kiszolgálja a hatalmat hogy befogadják, hogy legyen belõle valaki?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-06
...talán ezt megérted,bár kétlem...http://www.youtube.com/watch?v=E1VoVrMeceU&feature=PlayList&p=86E52AAFD60E6BCD&index=18
név: nem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-06
nem értjük õket! lásd Faludy fent
név: nekem e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
nekem szabályosan az jön le errõl a vitáról, hogy van egy-két olyan ember, ami mintha rá lenne állítva erre az oldalra, hogy fárassza a kommenteket az állandó nagymagyarkodással.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
Már régen nem az kérdés itt, ember vagy-e, hanem az, kinek felesz meg. Nem megfelelési vágyból, nem rendelésre írtam amit írtam!!! hanem azért, mert minden cenzúrázásnak ellene vagyok. legyen az bármelyik oldalról indított. Ki hát a magyar? Mi hát magyar? Kinek milyen génjei vannak, ne kezdjünk inkább ebbe bele. Engem mélységesen sért, ha bárki is tiltani meri a költõi szabdságot és azt kérdõjelezi meg, hogy jogosult-e egyáltalán valamirõl is írni vagy megszólalni. Traumatikus sebek gyógyítsával foglalkozni kell. DE! Ne úgy, hogy arra buzdítsunk esetleg, hogy a könyveket égetni kell, bizonyos szerzõket ki kell pusztítani. Volt már ilyen. Oda is meg vissza is. Most éppen ilyen kezdeményezés indult bizonyos oldalról. Máglyára tennék Esterházyt, Kertészt, Bächert. Ez emberi megnyilvánulás??? Nem hinném. 1956 kapcsán én ezt tartottam helyesnek, miként folytatásként a Gérecz Attila versét feltenni.
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
Eddig kérdeztem, de mivel úgy érzem igazából választ nem kaptam, inkább leírom néhány sorban, mint látom én ezt a kérdést. Nem olvastam Andrassew Iván levelét, tehát nem is ismerem az õ irányát. Azt viszont tapasztalom, hogy az ember ellentmondásos, mert sok tette van, sok alkotása, de nem mindegyikre büszke, valamelyiket utóbb úgy megbánja, hogy inkább kibújna a saját bõrébõl. Mégis ugyanaz az ember, mert ettõl Õ. Az a felfogás, hogy a mû független az alkotójától úgy gondolom ugyanolyan tévedés, mint az hogy az alkotás és az alkotó egy. Pontosan azért, mert az élet a változáson, a bûnön és bûnhõdésen alapszik - a dialektikán, ahogy dünnyögik a nagy klasszikusok. Végül, ami Faludyt megítélését illeti, nyilván abból indul ki, hogy aki szobrot dönt és bisexuális, akkor az jó költõ nem lehet, tehát kitiltatik a Magyar Pantheonból – ünnep ilyen dekadenssel egyszerûen nem piszkíttatik. Akik így gondolják, azok nem azt mondják, amit a krónikás említ: \"... één, mint mûvészt elismerlek, de mint embert neeem...\", hanem azt, hogy \"... één, mint embernek nem ismerlek el, ezért mûvésznek seeem...“ Kész vélemény, steril, konzisztens, semmi ellentmodás ... semmi emberi. Ez a felfogás azon alapszik, hogy elég a beteg szervet kimetszeni a testbõl, néhány vágás és magától meggyógyul, ilyen egyszerû az egész. Hát nem ilyen egyszerû. Mert semilyen seb nem gyógyul be magától, különösen nem az amelyiket folyton kéjelegve tépegetnek. Talán gyógyítani kell...síppal, dobbal nádi hegedûvel...
név: krónikás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
Hát, elég fura irányba megy el a dolog, de valójában ezt a fura irányt már maga Andrassew Iván levele okozta. Én is megkaptam és nem értettem, hogy mit akart vele. A Zõdi vs. Hanesz dologhoz hozzászólva: engem a Miértben megjelent, a piripócsi iskola körüli problémákkal foglalkozó cikkem miatt kétszer is bekérettek a szepsi iskolába, pedig hát a cikk szólhatott akármelyik felvidéki iskoláról, ahogy azt a vélemények között magatok is láthatjátok. Szóval, az egyik ilyen beidézés egy munkaértekezélettel volt összekapcsolva, ahol az egyik tatár azt mondta, idézem: "...
één, mint mûvészt elismerlek, de mint embert neeem..." Nem hasonlít ez az idióta megjegyzés arra a hitelességgel kapcsolatos hülyeségre? Gondolkodjatok már el rajta, hát nem az ember az, aki teszi a dolgát? A munkája eredményét elismerni, az embert meg nem - az nem ellentmondás? Mátyás király ezért megkapáltatta a sajógömöri urakat!
név: keresztes e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
Zõdi hasonlata pedig nagyon tiszta és világossan érthetõ. Frappánsan reagált arra a kérdésre amellyet Hanesz Zoltán írt, tudnillik hogy "Mi a hitelesebb, az alkotás, vagy az alkotó tettei, esetleg a származása?" Szaddam Husszein gyermekmeséket írt. Hitler képzõmûvész volt és nem igaz, hogy tehetségtelen. Kezdõnek, aki tanulni szeretne az akadémián igen is jó. Karadzsics természetgyógyász és csontkovács...
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-05
Érted, Hanesz Zoli! Wass Albert mindegy, mit csinált, õt más mércével mérjük, mert echte magyar volt. Átmnent a rostán.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
Ha Zõdi hasonlatát nem érted, azt ne nekünk ródd fel…hasonlat volt. Számomra legalábbis annak tûnt. Szándékosan nem hozakodott elõ Faludy biszexualitásával, mert az ugye nem kérhetõ számon senkitõl jól kitalált demokráciánkban, nem is értem miért feszegeted ezt a témát…
Ami pedig Wass Albertot illeti, magyarnak született, magyarként élt, magyar földön. Emigrálni már sajnos „román földrõl” kényszerült, távollétében pedig halálra ítélték. A magyar nemzetért harcolt, nem döntögetett szobrokat, elismerést az anyaországtól életében nem kapott.
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
Nem értem a válaszokat. Netalán molesztálta valaki a gyerekedet az általam felsorolt írók közül. Netalán pedofil volt valaki közülük s ezt érzed a verseikbõl. Idéznél netalán valamit a gyanús mûvekbõl. Tehát akkor emigráns magyar irodalom szerintetek nem létezik? És akkor Wass Albert?
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
„…magyar testvéremnek fogadok és tartok mindenkit, aki megosztja velünk a magyar sorsközösséget,…” (Karácsony Sándor)
Aki megmarad magyarnak akkor is, ha kellemetlen, aki nem disszidálgat, nem menekül el a felelõsségre vonás alól, ahogy az 56-os hõsök sem bújtak el, akik az életüket, a szabadságukat áldozták mindazért, amirõl mások a meleg szobában elmélkednek 30 év után.
„A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán.” (Széchenyi István)
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
http://www.youtube.com/watch?v=2SSDrLseqTs
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
...egy példa:Addott egy pedofil aki rendszeresen molesztálja a gyermekeket,közben gyönyörû gyermek verseket ír mert


valóban szereti a gyerekeket eltérve sok pedegógustól...Na ezek szerint õ a hiteles,mert ugye nem a tettei számítanak csak alkotás,és ha a versei megütnek egy szinvonalt akkor meg pláne.Ja és ha véletlenül az alkotó tanár lenne?Rá bíznád a gyerekedet?Ha nem akkor kirekesztõ,antitoleráns,szélsõséges,ha netán az illetõ más csoporthoz tartozna,akkor rasszista,antiszemita és xenofób vagy és persze maradi mert nem vagy hajlandó tudomást venni az új trendekrõl...
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
Kedves Gerda, van néhány kérdésem. Ki a MAGYAR? Mi a hitelesebb, az alkotás, vagy az alkotó tettei, esetleg a származása? Szerinted ki a MAGYAR a következõ költõk közül, és miért lehet, vagy miért nem lehet a MAGYAR ünnepeken õket MAGYARUL idézni, olvasni...Szomory Dezsõ, Szép Ernõ, Szerb Antal, Ignotus Pál, Heltai Jenõ, Füst Milán, Radnóti Miklós, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Rejtõ Jenõ, Örkény István, Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Vas István...Kérlek sorol még fel azokat, akiket esetleg kifelejtettem. Egy pótkérdés: Márait lehet idézni? Hiszen az is lehet, hogy a feleségével egyeztetett, mikor a Menybõl az angyalt írta...
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-04
56 tükrében hitelesnek tartom azt a költõt, akinek a munkája, tevékenysége, gondolkodásmódja, életvitele pozitív példaként szolgálhat a többi ember számára. Hiteles emberektõl származnak a valódi pozitív értékek. Mindezt 56 szellemében. Nem akarom ismételni magam, de továbbra is fenntartom azon véleményem, hogy MAGYAR nemzeti ünnepen MAGYAR verset szavalni, MAGYAR költõ tollából,…hitelesebb.
név: gerdanak e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-03
Szori, de nem erzed, hogy azt a "hiteles" szot meg kellene magyaraznod? Ha nem, akkor olyan antiszemita vagy mint a huzat. Egy apro segitseg mielott tenyleg megmagyaraznad: egy alkotonak az alkotashoz valo viszonyaban nincs hitelessege. Egy info lehet hiteles, de egy mu...na nem ragozom tovabb...egy szemelyt ertekeltel, nem a szabad velemenyed produkaltad.
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-02
Zõdi, én nem vagyok se vidám, se szomorú attól, h. nem tûntél el. Még mindig nem ismerjük egymást, csupáncsak összerúgtunk párszor itt a Rovarton néhány elvi kérdésen.

A "trükközés" kifejezés pedig tényleg igazságtalan volt abban a konkrét esetben, amikor használtam, Rád nézve.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-11-02
Kedves Enikõ.Nem szoktam trükközni,engem nem úgy neveltek, csak hozzám is eljutott a felhívás,hogy véletlenül vagy sem az
lényegtelen.Ivánról nem nyilatkozok mivel perben állunk,majd utána.Elszomorítalak, nem tüntem el csak én nyáron nem pocsékolom az idõmet internetezésre.

zolti:A Rovás Polgári Társulás a fiatal intelligenciát tömöríti, szabad független egyéneket, akik vállalják, hogy szlovákiai magyarok! Vagyis az itteni magyarság értelmisége! Akiket nem képviselhetnek a tudtukon kívül, akik nevében nem beszélhetnek, akik nem hajlandók statisztikai adatok lenni! Mindent megtesznek viszont e nép felemelkedéséért, kultúrájáért és mûvészetéért. Akik a szlovákiai magyarokért és nem a szlovákiai magyarokból élnek!

Én ehez tartom magam...
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-24
Megnyugtatlak Zõdi, nincs megrendelés, ha lenne , akkor számláznák is érte. Csak tudod te is, vannak rajtatok kívûl mások is, akik esetleg magyarok, vannak akiknek éppen az esik jól, ha Faludy van feltéve. Az meg neme sik jól, ha egy gárdamelléyes odajön hozzám és bejelenti: lógni fogsz! A szabadság nem privatizálható! "Ha az antiszemitizmus nagy bûn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bûn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.” Ha alapatalanuzl vádaskodsz, az bizony hiba. Nem mondom bûnnek, mert nem ítélkezek. De te megad látod: itt így most ebbe belebakancsolni kár volt. Pláne neked, aki értelmes ember vagy. S magamat okolom azért, miért nem tudtunk neked normális alternatívát kínálni léted kitöltésére, így elmentél más világot keresni. Ez az én trikóm is...   
név: joe e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-24
keresstek más fórumot magatoknak, van elég a világhálón Gerda és Zõdi. Itt úgy lítszik, nem szívesen fogadottak vagytok.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Vitaindítónak magát a cikket tartom...nem az én írásom. Az mindössze reakció. Nem kell vele azonosulni...én sem azonosulok a fent említettekkel. Tessék már belenyugodni   
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Kedves Gerda!
Mibõl gondolja, h. kivetkõztem önmagamból? Tehetetlen pedig akkor volnék, ha szó nélkül, érvek nélkül és jogos harag nélkül tûrném az Ön által "vitaindítónak" tartott hozzászólást.
Vannak témák, amik fölött nem vitát kell nyitni, hanem ki kell zárni a propagációjuknak pusztán a lehetõségét is.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Kedves Enikõ!
Csupán azért, mert az Önével ellentétes véleményét is ki meri valaki nyilatkoztatni, még nem kell kivetkõznie önmagából ...a személyeskedés csupán tehetetlenséget tükröz. Vitaindító felhívásra vita a válasz. És ez így egészséges...
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Ha egy személy vagy egy társaság jó cél érdekében tett, tisztességes felhívás mögé áll, az nem jelent diktátumnak való engedelmeskedést. (Ha pl. véradásra való felszólításra reagál valaki, arról se állítjuk azt, h. behódolt volna egy diktátumnak.)
Hogy ki a magyar, és hogy ki a jó magyar, azzal a felvetéssel a Rovarton még nem találkozhattál, Zõdi. Kivéve, amikor Te vetettél fel ilyesmit.
Az Andressew Iván-os trükködhöz meg csak annyit: A többek múltkor már aggódtak, h. házi hungaristánk eltûnt közülünk végleg. Én nem. Tudtam, h. legfeljebb átmeneti idõre vonulhattál csak illegalitásba.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Mivel véletlenek pedig nincsennek :

Van remény
Pár napja írtam egy levelet, és szét is küldtem az interneten az ismerõseimnek. Arról szólt, hogy Faludy-versekkel kellene ünnepelni most, október huszonharmadikán, mert meg kell mutatni a Jobbiknak és más sötét erõknek, hogy mi vár rájuk, ha beteljesülnek az olyan fenyegetéseik, mint az, hogy a "cionista zsidó és magyarellenes" Faludy György állami ünnepeken való szavalását be kellene tiltani. Azt kértem, hogy minden szerkesztett felületen - papíron, interneten, portálokon, blogokban, fórumokon, rádió- és tévécsatornákon - Faludy versekkel jelezzük, hogy a nácik megint olyan határhoz értek, amin nem léphetnek át.
A hatás elképesztõ. Annyi levéllel tisztelnek meg, hogy mindet el se tudom olvasni. Követhetetlen, hogy hol, hány internetes oldal és papírfelület szerkesztõje jelzi: egyetért, és nem csak Faludy-verssel ünnepel, hanem továbbítja is a kérést. Rádiómûsorok is csatlakoznak. Ma a Facebookon indult támogató oldal. Tanárok írnak, hogy az ünnep elõtt, osztályfõnöki órán Faludy-verset mondanak a gyerekeknek. Kifejezetten konzervatív emberek jelzik, hogy egyetértenek, nem hagyják Faludyt. Sem a költõt, sem az embert.

Ez már nem csak Magyarország egyik legnagyobb - élete nagy részében üldözött, betiltott, bebörtönzött - zsenijérõl szól, hanem arról, hogy ezrek ismerik föl: ha tovább hagyjuk, hogy a látszólag hibbant emberek gyalázatos próbálkozásai a politika szintjére emelkedjenek, akkor újra kezdjük az emberiség és Magyarország legsötétebb történetét.

És arról, hogy van remény. Mégis.
Andrassew Iván

Kérdem én,a ROVART megrendelésre közli a cikkeket?Akkor miben is különbözik azoktól akiket kritizál?.... Mert õk úgy gondolják, nekik gátat lehet szabni költõi szabadságnak. Mert nekik van joguk meghatározni mostantól fogva, ki is a magyar, ki a jó magyar. Mert az hiszik, az emberi szellemet, a humán szellemiséget cseresznyepálinkás üvegbe lehet zárni, tepertõs pogácsával le lehet nyomatni, trikolórból font kötéllel fel lehet húzni a bitóra....hiszen ugyan ezt teszi csak pepitában.Most akkor ki is az igazság kizárólagos tulajdonosa?.....„…ha az antiszemitizmus nagy bûn, mert az, akkor az antiszemitizmussal való alaptalan vádaskodás ugyanakkora bûn, és ugyanolyan ítélet alá kell, hogy essék.” Csengey Dénestõl származik az idézet...õt az a hatalom tette el láb alól amely értékrendjét szólgálta ki Faludy is meg sokan másan és ha ez a cikk tényleg Andrasew felhívásának tett eleget akkor a Rovart is....
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Kétségbe vonni Faludy György költõi kvalitásait és magyarságát pusztán a zsidó származása miatt, az oda-vissza kimeríti az elõítéletes gondolkodás, sõt a fajgyûlölet fogalmát is. Nem volt ebben semmi félreérthetõ. Világosan fogalmazott.
Hogy Ön valódi gondolatokat és komoly, megválaszolatlan kérdéseket vetett volna föl, ez egy téveszme. Mélyen ostoba és erkölcstelen azoknak az embereknek a követelõzése is, akik cenzúráztatnák a magyar nemzeti ünnepeket.
A Rovart állást foglalt, ha úgy tetszik, letette a garast e tekintetben. Ez itt az esztétikai, erkölcsi minimum, amit ha be képes tartani valaki, szívesen látjuk a honlapunkon.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Tisztelt Fõszerkesztõ Asszony!

Nagyon sajnálom ha Ön félreértelmezte az írásom, mintha az Ön válasza sem lenne elõítéletektõl mentes. A zsidó szó említése önmagában véve még nem zsidózás. A magyar szó említése ez a lapján magyarozásnak minõsül? Valóban Önök döntik el, milyen verset kívánnak közölni, de mivel meghagyták nekünk a vélemény nyilvánítás jogát, bátorkodtam felvetni néhány költõi kérdést…(most már nem költõi mert Zolti válaszolt rá javascript:smile ). Ámbátor a cikk eredetileg nem az Önök által leközölt vers cenzúrázását taglalja, ha jól értelmeztem. Azoknak az embereknek a gondolatmenetét próbáltam követni, „akik azt merték követelni, cenzurázzák meg a magyar nemzeti ünnepségeket”. Köszönöm hogy „meghallgattak, és köszönöm az észrevételeket. Ami pedig a Zolti által említett összeesküvés-elméletet illeti, jelen esetben nem én produkáltam paranoiás tüneteket. Maradok tisztelettel, és továbbra is érdeklõdve olvasom figyelemfelkeltõ írásaikat, és amíg a lehetõség megmarad, idõnként kommentálom is. Kellemes estét!
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Zolinak: Gerda már múltkor is eléggé elgaloppírozta magát, de ezúttal átlépte azt a kritikus határt, amire kifejezetten érzékenyek vagyunk, és ami itt, nálunk nem megengedett.
Én azért reméltem, h. egy nemzeti ünnepen ki-ki vissza tudja fogni az ilyen-olyan fóbiáját. Ahelyett, h. leckét tartana itt magyarság és artisztikum összefüggéseiben, ünnepelhetne méltó módon is.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
francba mindig mellécsapom a billentyût ha felidegítenek na de micsináljak én mán csak ilyen vagyok na
név: zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Gondlotam, hogy ezt a két verset így lereagálja valaki. nem baj, persze, hoyg nem. DE! Lásd mint fentebb! A mindenféle összeesküvés elméletrõl meg annyit, hogy néhány emberkénél már klinikai eset. Miért éppen õk teremtettek értéket? Vigyázat! nem csak õk és nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a magyar irodalom, tudomány meg annyi minden csak gazdagodott általuk. Miért külföldön? Hát Hungáriához képest én is külföldön élek... mlellesleg... azonkívül meg ha nincsennek meg otthon a lehetõségek dolgozni és alkoti, akkor a magyarság hírnevét a nagyvilágban kell fényezni. Ebben mi a franc nyavalya baj van???
név: Lovas Enikõ, fõszerk. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Gerdának: Ezen a honlapon nem zsidózunk. Eltévedtél, Gerda!
Hogy mit tekintünk szép, leközölendõ versnek, továbbá hogy kit tekintünk hitelesnek, annak eldöntése a szerkesztõség kompetenciája. Faludy magyar költõ. Az elõítéleted pedig magánügyed.
név: Gerda e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-23
Faludy György






1956, te csillag









A terrible beauty is born.
(Yeats)



Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hõsök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; –



csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus elõtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; –



péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyû
szépség most nálunk is megszületik; –



hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér), röplapok, szorongás,
szemem elõtt kis, tétova szivárvány; –



ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; –


ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –


és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszõke haján;–



és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhõk, nyugatról álszent röfögés; –



mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; –


a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?



Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét elõszobákban
kabátom még ott lóg a fogason –



ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem – kijöttél velem



az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem – életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat



éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –


ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyû volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél õsz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.

(Toronto,1986)

Hm!
Nem rossz a vers...ha 56-ban írja és Pesten, még hitelesebb...
Faludy György baloldali érzelmû zsidó volt, sikeres költõ. Az ember viszont nem elõítéletektõl mentes...
Nem lehet, és nem is tudunk hátat fordítani mindennek és mindenkinek, aki zsidó...hát még ha értéket teremtett, ill. képvisel. És teremtettek is sokat. Irodalomban, tudományokban… Más kérdés, miért épp õk? És miért is tették? Hogy a haza gyarapodjon? (De akkor miért külföldön tevékenykedtek?) Vagy pusztán azért, hogy õk gyarapodjanak? És miért van köztük ennyi okos ember? Csak azért, mert nekik volt pénzük taníttatni a gyermekeiket, míg a magyar ember földet mûvelt, hogy éhen ne haljon? 1945 után majdnem az összes állami vezetõ zsidó…Miért? Csak mert akinél a pénz, annál a hatalom?...
Az ember nem elõítéletektõl mentes…
Jó a vers…De tény, hogy vannak hitelesebb magyar költõk, ennél is szebb versekkel. Költõi szabadságnak gátat szabni nem szabad…MAGYAR nemzeti ünnepen MAGYAR verset szavalni, MAGYAR költõ tollából viszont,…hitelesebb.