2005 - József Attila éve "...Az ember azért ír verset, mert a szó szoros értelmében sürgõs szüksége van reá. Fölidézi a tárgyak lelkét, vagy az együgyü népekrõl szóló tudomány polynéziai mûszavával élvén tondi-ját s ez sikerül is annak, akinek mana-ja, vagyis varázsereje van. A költõ tehát a tudomány álláspontja szerint is vajákos, táltos, bûbájos..." /József Attila: Az Istenek halnak, az Ember él - tanulmány/
József Attila versíró-pályázat Rozsnyón!!! |
József Attila verseskötete minden ember könyvespolcán megtalálható, a legtöbb irodalomszeretõ ember kedvenc költõi közé tartozik. Versein kivül azonban élvezetes, sõt sok esetben szórakoztató idõtöltés prózai írásainak, tanulmányainak, kritikai írásainak böngészése. Az ezekbõl kiragadott részletek itt pusztán a figyelem felkeltését szolgálják. A teljes változat pedig olvasható valamely honlapon, melyet jelezni fogunk. A teljes irással, de egy-egy kiragadott részlettel, vagy gondolattal kapcsolatban is várjuk a véleményeket, reagálásokat. assay
József Attila A mai költõ föladatai  | József Attila kézirata | „Meggyõzõdésem, hogy az a költõ, aki ma emberies állásfoglalás dolgában az embernek a politikában felvetett létkérdésére megtagadja a választ s a szellemet az érdeknek elárulja, a szellem terén is elveszett ember.” „Politikai és szociális szemszögbõl nézve, a szellem nem egyéb, mint az embernek vágya jobb, igazabb, boldogabb s az önérzetes emberhez méltóbban alkalmazkodó életföltételekre... az érdek pedig azt jelenti, hogy valaki ily változás esetén megrövidül s ezért e változás megvalósulása elé a legaljasabb, valóban gonosztevõi eszközökkel igyekszik gátat vetni, – habár egyébként tisztában is volna vele, hogy ezt már sokáig nem teheti.” Thomas Mann irja ezeket a Szép Szó 12-ik számában és azt hiszem, aki költõ, az Th. Mann-nak a szavait olyan örömmel hallgatja, mintha saját maga közölné társaival, jóllehet érezné, hogy van még hozzátenni valója. De hol az az igazi költõ, akinek, ha embertelenségre bukkan (s hol nem bukkan embertelenségre éppen a mi korunkban?), ne volna hozzátenni valója a világhoz és müvéhez, az emberek közös müvéhez és önmagához? A költõ alkot és ez nem jelent kevesebbet, minthogy alakitja a világot, az emberi világot, az emberséget azoknak a segitségével, akik a társadalmi munkamegosztás révén mással lévén elfoglalva, úgy osztoznak a költõ tevékenységében, hogy müvét szeretettel veszik magukhoz. Mert a mü nem annyira a müvész, mint inkább azok által él, akik szeretik a müvészetet s azért szeretik, mert keresik az emberséget. Bizonyára sokak fülében „kenetesen” hangzik, amit itt irok. Hagyjuk ezeket, – cinikusságuk mögött vagy a nyers erõtõl, erõszaktól való cinkosfélelem, vagy a beléje vetett bizalom lappang. Mi, mai költõk, nem tehetünk mást, minthogy elmondjuk örömeinket és bánatainkat egyfelõl, másfelõl pedig kiállunk a szabadságért minden formában és mindenütt, ahol a gazdasági jólét jelszavaival és fegyveresen megkisérelik a költõk örök ellenfelei a „tömegeket” legjogosabb emberi igényeiktõl, a szabadságtól és a szabadságra való törekvésüktõl lélekben is...http://magyar-irodalom.elte.hu/ja/tartalom.htm megjegyzés: Az írás rövidségére való tekintettel nem tartottuk fontosnak részlet kiragadását.
Pályázat A Gömöri Ifjúsági Társaság 2005-ben versíró-pályázatot hirdet József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából. Pályázhat minden 16 – 33 év közötti fiatal. A versek formája, témája szabadon választott. Egy pályázó max. 5 verssel pályázhat. Információ: 0908/19 25 91, e-mail: prekop_maria@yahoo.com. |