[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

2010 vége

szerző: SZABÓ OTTÓ 2010-12-24

 

2010 vége

December, íme, hát eljött. Apró fényfüzéreket szereltem délután a bejárat fölé. Amolyan kínai vagy vietnami vackot, amelyből sok van és olcsó, és szines, és villog, és nem, ha kikapcsolod. Ha kihúzod, akkor meg nem is világít.
December van. Karácsony. Újra rajongok érte, amióta két kis angyal a közvetlen közelemben szívrepesve és csillogó szemekkel, titkokat meglesni kész izgalommal alig várja.
 
Már hetek óta írom ezt a cikket. Folyamatosan törlök ki belőle részleteket, írok hozzá, törlök... Éppen itt tartok most - írtam le tegnapelőtt. Ma is éppen itt tartok. Tartok tőle, hogy holnap is itt leszek.

Először az adventről akartam írni, a várakozás első vasárnapján. Írtam is a Messiás eljöveteléről, az ígéretről, a reményteljes várakozásról. A betlehemi csodáról. A karácsonyfa-vásárlásról, az ajándékozásról és az ajándékozásra szakosodott kereskedelmi húzásokról. Mikulás-marketingről és a jézuska-giccsekről. Hitehagyott ünneplőkről..., majd inkább töröltem mindent.

Eszembe jutott, hogy vártam évekig az életemet megváltót, eleinte magabiztos türelmetlenséggel, majd türelmetlen ingerültséggel, aztán ingerült cinizmussal, cinikus lemondással, lemondó keserűséggel végül keserű beletörődéssel. Ki családot, otthont már végkép csak másoknak remélt...
Aztán ezt a részletet is néhány nap után töröltem.
 
Ezt követően ismét az ünnepről akartam írni. Mikor megadatott nekem is a kegyelem és megtudtam érkezését a Várvavártnak. A kilenc hónapról, az advent izgalmáról, a reményről, amely visszatért hozzám. A megtisztulásról.
Végül ezt is töröltem.

A Korán 3. szúrája és az Evangéliumokban leírt igazság inspirált később. Ajánlom figyelmetekbe, keressetek rá az interneten. Azt hiszem, döbbenetes lesz a felismerés. Oldalakat töröltem ekkor, mivel visszaolvasva úgy tűnt, túlságosan is kitárulkoztam előttetek, túl sokat árultam el magamról. Hiszen lényegünk egyik alapkategóriája az, hogy sosem fedjük fel az inkognitónkat... Hát, igen.
Bonyolult létezők vagyunk. Egyrészt azt szeretnénk, hogy minél többen ismerjenek minket, másrészt meg attól rettegünk, hogy ki ne derüljön, hogy valójában kik vagyunk.

December, íme. Apró fényfüzérek világítanak a bejárat előtt. Karácsony. 2010.
Már hetek óta írom ezt a cikket.



 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :