[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

410 évvel ezelőtt halt meg Bocskai István

szerző: Balassa Zoltán 2017-01-03

 

410 évvel ezelőtt halt meg Bocskai István

 

Bocskai István, a Magyar Mózes 410 évvel ezelőtt, 1606. december 29-én adta vissza lelkét teremtőjének hosszas betegség után. Mindössze 49 éves volt és csupán két éves uralkodást tudhatott maga mögött. Fejedelem is csak 1605 februárjától volt. Rövid idő állt rendelkezésére, mégis nagyot alkotott és az erdélyi politika építhetett eredményeire.

 

A kortársak különbözőképpen ítélték meg életpályáját. A Bocskait személyesen is ismerő, haláláig Habsburg-párti Istvánffy Miklós politikus és történetíró becsmérlőleg nyilatkozott róla. „Azt mondják, hogy Bocskai az uralomnak és hatalomnak édességétől csábítva gonosz mesterkedéssel okokat és ürügyeket keresett, hogy változásokat idézzen elő, s ami vagyont jogtalansággal szerzett, azt magának megtartsa, de minden tekintet nélkül a hazára és az államra. Még több gaztettet is elkövetett volna, hacsak az élet, amelyről azt remélte, hogy hosszabb lesz, cserben nem hagyja.”

 

Istvánffynak nem jutott eszébe, hogy elfogultságát maga bizonyítja e szavakkal, mert ha a fejedelem annyira tehetségtelen és önző lett volna, akkor hogyan lehetséges, hogy hadviselésével térdre kényszerítette a császári udvart? Ez pedig az adott körülmények és lehetőségek között nem mindennapi teljesítmény volt. Álmosdnál, Diószegnél megverte Belgiosót, a kassai főkapitányt. Az emléktábla épp azt örökíti meg, hogy a leendő fejedelem megindul győztes hajdúi élén Kassa elfoglalására. A legmagasabb rangú császári parancsnok legyőzése szedett-vedett, lenézett hajdúk által, hatalmas módon megemelte Bocskai ázsióját.

 

A fejedelem eredményei arra utalnak, hogy úgy politikusként, mint katonaként megfelelt a jó hadvezérrel és vezetővel szemben támasztott mindmáig érvényes követelményeknek. Katonáit nemcsak vezetni, hanem ellátni is sikeresen tudta anélkül, hogy a föld népét sanyargatta volna.

 

Nagy László történész szerint, hogy az Erdélyben nem ok nélkül annyira gyűlölt fejedelem „hadvezérként és hadszervezőként méltán került a magyar hadtörténelem legnagyobbjai közé, s nem a történelem véletlen játéka biztosított helyet emlékművének a nagy protestáns hadvezérek, Cromwell és… Orániai Vilmos szobra között.”

 

Megmérgezésével Káthay Mihály kancellárt vádolták. Nyilván alaptalanul. Erdéllyel ellentétben a királyi Magyarországon jó emlékezetű maradt. A protestáns papok nyomán „magyar Gedeonnak”, „magyar Mózesnek” hívták, aki a „megnyomorodott édes haza” oltalmazására hívott el a Gondviselés. Az, hogy a katolikus Káthay mérgezte volna meg, a protestáns mártíromság glóriáját vonta feje köré. Egy évszázaddal később már Erdélyben is másképp tekintetek rá.

 

Ahogy Károlyi Árpád fogalmazott, „Meghalt a magyarok Mózese, a kinek szintén nem adatott meg, hogy népét az Ígéret földére bevezesse. De jól előkészített, jól megalapozott mindent, hogy mikor a halála miatt lángba borult határon más kalauzuk arra a földre bevezetik a népét, ez ott a lelkiismereti és alkotmányos szabadság fegyvereivel fölvértezve, új törvények és erkölcsi erők birtokában vehesse föl azt a sok százados küzdelmet, melynek végigvívására kárhoztatta a magyart ádáz végzete. És amit a másik Mózes nem tett meg: Bocskai hatalmas bástyát emelt az Ígéret földjének védelmére az általa újra megalkotott magyar fejedelemségben…”

 

Az egykori királyi házban gyakorta megfordult a fiatal Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Báthori Gábor is. Azt a politikai vonalat képviselték, melyet Bocskai István alapozott meg. Az a ház gyakran vidám mulatozások színhelye is volt, gyűlt össze az akkori Magyarország és Erdély humanista és tudós, literátor gárdája, politikai vezetőrétege. Kassa Erdély és Felső-Magyarország fővárosa és szellemi központja volt!

Köszönettel és főhajtással tartozunk ezért Bocskainak!

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :