[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

46. Kazinczy Napok (3. rész)

szerző: Dr. Petővári Ákos 2015-04-30

 

46. Kazinczy Napok (3. rész)

 

Dr. Petővári Ákos irodalomtörténész,

a miskolci Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola tanára

 

KAZINCZY FERENC VÉLEMÉNYE AZ EURÓPAI PÉLDÁRÓL

1. rész

 

     Kazinczy Ferenc a nyelvünket a nyugati nyelveket követve akarta megújítani. Így szándékozott a magyar irodalmat is európai színvonalra fejleszteni. Ezért számtalan művet fordított le, hogy a nyelvújítók számára mintát adjon. Mindig hangsúlyozta európaiságát, de büszkén hirdette, hogy ragaszkodik hazájához és anyanyelvéhez. 

 

     Nagyon szeretett utazni, új benyomásokra vágyott. De kevés lehetősége volt rá, szűkös anyagi lehetőségei miatt. Bécsben sokszor járt, jól ismerte. Az osztrák fővároson csak akkor jutott tovább, amikor rabként szállították. Az európai országokat, a fejlett nyugati kultúrát könyveiből ismerhette meg és találkozásai során is sok ismeretet szerzett.

 

Pályája 1794 decemberéig

 

     A két évvel ezelőtti konferencián azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogyan befolyásolta Kazinczy Ferenc a kassai magyar nyelv fejlődését. Most erről részletesebben beszélek. 1779-ben érkezett első ízben Kassára, hogy megkezdje a joggyakorlatát. Mi volt az első benyomása a városról? Magyarok, németek, szlovákok éltek a településen, általában értették és beszélték a másik két nyelvet. 

Összesen hét dolgos esztendőt töltött a városban. Ez volt pályájának legszebb időszaka. 1785-től aljegyzőként tevékenykedett Abaúj vármegyében. Ekkor kezdett külföldi műveket fordítani. Elsősorban a kortárs Salomon Gessner verseire figyelt fel a természetfestése miatt. A svájci költő szentimentális idilljeinek fordítását Kassán nyomtatták ki. Kazinczy munkáival már ebben az időben a társalgási nyelvet akarta változatossá tenni és az érzelmek szép kifejezésére törekedett.

 

     1787-ben Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal elhatározta, hogy folyóiratot indítanak, mert az a magyar nyelv és az irodalom fejlődését szolgálná. Az irodalmi és kritikai folyóirat gondolata Kazinczy Ferenc fejében született meg. A magyar Museum nagy sikert aratott. De Kazinczy hamar otthagyta a lapot, mert Batsányival a kapcsolata elmérgesedett az irodalmi és politikai vitáik miatt.

Ezután új folyóiratot indított 1789-ben Orpheus címmel, amelyet Széphalmy Vince álnéven szerkesztett. Az Orpheus a szabadkőműves páholyban viselt neve volt. Gróf Török Lajos, a miskolci szabadkőműves páholy főmestere 1784 januárjában avatta fel az Erényes Világpolgárok páholy tagjai közé.

 

     Kazinczy Ferenc a folyóirat céljait a bevezetőben így ismerteti: „Nékem egyik tárgyam a józan gondolkodás lesz…” Itt a jozefinista és a Voltaire-féle felvilágosultságra gondolhatunk. Majd így folytatja: „Másik tárgyam a nyelv tökéletesítése, hová leginkább a poézis tartozik. /1/ Az olvasók Voltaire, Rousseau, Helvétius, Holbach gondolatait, a polgári szabadságjogokat hirdető eszméket ismerhették meg a folyóiratból. Kazinczy Ferenc az új írók, költők közül Lessing és Klopstock műveit fordította magyarra, és közölte a folyóiratban. A magyar színtársulat hatására több német író, Goethe, Lessing, Schiller műveit fordította le. 

Ő volt az első az irodalmi életünkben, aki egy közösségbe tudta hívni az addig egymástól külön dolgozó írókat, költőket. Ekkor kezdte meg a levelezést velük. E felívelő korról a Pályám emlékezete című önéletrajzi művében ad részletes leírást. 

 

     Kassán számos külföldi írást fordított magyarra, rendkívül nagy műgonddal, többször átdolgozta őket. Ma már ezek a munkák nem hatnak jól néha mesterkélt, finomkodó modoruk miatt. Hallgassuk meg erről Szerb Antal véleményét: „A Kazinczy-féle műből csak az él, ami személyiségét közvetlenül őrzi, azok a félig irodalmi alkotások, melyekben öntükröződése lejátszódik, levelezésének hatalmas tömege és emlékiratai.” /2/

 

     Gondolkodásában megszilárdultak azok az elvek, amelyeket a stilisztikáról vallott. Szerinte az a jó író, aki az alkalomhoz illően szól. Így fejti ki elveit a Pályám emlékezete című könyvében: „A sokszínűségre kell tehát törekedni, nem amit mások óhajtának, az egyszínűségre, s a fordítás erre a legszerencsésebb szer. De nem a mi nyelvünket kell idegenné tenni igyekeznünk, hanem az idegent tenni mienkké; de vigyázzunk, hogy beszédünk, a nagy hűség keresése mellett feszessé ne váljon, s fentebb nemű szépség, midőn nagyon kerűljük az idegent, közönségessé ne sűlyedjen.” /3/ Ezért határozta el korábban, hogy a kortárs francia szerzők műveit fordítja, a németek közül Herzfelde Wieland és Friedrich Gottlieb Klopstock írásait. De lefordította a római szerzők műveit is.

 

     Utazásai során is mindig kereste a kapcsolatot a neves személyekkel. A közlékeny és finom modora, felvilágosult műveltsége révén sok emberrel tudott szót érteni. De idegenekkel is képes volt bármikor társalogni. Főiskolás korában egy francia katonatiszt tanította az idegen nyelvet neki. Németül Késmárkon tanult meg gyermekként, a nyelvtudását irodalmi művek olvasásával mélyítette már diákkorától. A latin nyelvet jól elsajátította, görögül is tanult.

 

     1786-tól az állami iskolák felügyelőjeként dolgozott Kassán. A főigazgató, a főnöke gróf Török Lajos volt. A kassai tankerületet tíz vármegyére bővítették ki. II. József 1784-től a németet tette hivatalos nyelvvé a latin helyett a közigazgatásban és az oktatásban is. A hírhedt rendelet sértette a magyarok érzelmeit, mert az iskolák nemzeti jellegét féltették. Kazinczy Ferenc elfogadta, hogy a németet kellett a latin helyett tanítani. De igazságtalan volt a vád, amely ezért érte. Önérzetesen e szavakkal válaszolt a támadásokra önéletrajzi művében: „Nem értem vádlóimat, de nem hiszem, hogy annak nézhessenek, ki hideg volt valaha a nemzet nyelvéhez.”  /4/ Hiszen teljes erejével támogatta a magyar nyelv oktatását a népiskolákban. De folyamatos támadások érték, mert támogatta a császár közoktatási reformját, és közös iskolákat szervezett a különféle felekezetű diákoknak.

 

 

     II. József halála után a helytartótanács 1791-ben felmentette hivatalából a református Kazinczyt. A folyóirata 1792-ben megszűnt. Pár hónap múlva erre a sorsra jutott a Magyar Museum is fokozódó cenzúra miatt. Az író kényszerű távozásával lezárult az öt évig tartó nagyszerű időszak, amikor Kassa irodalmi központ volt. 

 

/1/ KOVÁTS Miklós, A Város és az Író: Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyja, Pozsony, Madách, 1994, 45.

/2/ SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet, Bp., Magvető, 1991, 231.

/3/ KAZINCZY Ferenc, Pályám emlékezete, Bp., Magyar Hírlap – Maecenas Kiadó, 1993. 105-106.

 

/4/ Uo., 104.

 

A 46. Kazinczy Napok kapcsolódó anyagai:

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczy-napok_3220

https://www.rovart.com/hu/46-kazinczy-napok_3226

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :