[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

5475 nap

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2009-09-25

Rácz Noémi alkotásaA Szlovák Képzõmûvészeti Unió galériájában Pozsonyban, az "Umelecká beseda" vagy egyszerûen csak "Umelka" épületében, a Kõ-teremben, 2009. szeptember 28-án, 17.00 órai kezdettel kerül sor Lukács Zsolt, Rácz Noémi és Szabó Ottó 5475 nap címû kiállításának megnyitójára.


Lukács Zsolt


Lukács Zsolt


Lukács Zsolt


Lukács Zsolt


Lukács Zsolt


Rácz Noémi


Rácz Noémi


Rácz Noémi



Rácz Noémi


Szabó Ottó


Szabó Ottó


Szabó Ottó


Szabó Ottó


Szabó Ottó


Szabó Ottó


Szabó Ottó



5475 nap, tizenöt év. Tizenöt évvel ezelõtt jött létre a Rovás. Tizenöt éve, amikor elõször állítottunk ki együtt. Amikor közzé tettük a kiáltványunkat, 1994 szeptemberében, a Premontrei Rendházban, Kassán. Rácz Noémi, Lukács Zsolt és én, Szabó Ottó. Bartusz György, egykori tanárunk akkor megjegyezte: figyelni foglak ám benneteket. Hát igen. Nem figyelt.

Íme, néhány gondolat a Rovásról, barátságról, elvekrõl és a valóságról... a 2009. szeptember 28-i jubileumi kiállítás kapcsán. A Rovás 15 éves.

Egy baráti asztaltársaságból nõtte ki magát társasággá. Hivatalos formává, jogi személlyé -- bejegyzési számmal és adózási számmal, számlaszámmal, könyveléssel és minden idevágó számkóddal. Felelõsséggel, örök szervezkedéssel, lótással és futással és Lót futásával. Lám, egy szóviccnek indult és a lényegre talált. Mi is menekülünk.

A Rovás szellemiségérõl szeretnék írni néhány sort, hogy tisztább legyen a kép. Sokan ismerni vélnek minket, azt feltételezik, hogy olyanok vagyunk, mint amilyennek gondolnak. Aztán csalódnak, ha az igazság más. Sokakat nem is érdekel az elv, barátok laza kapcsolatrendszerét feltételezik. Vannak tagjaink között is, akik nincsenek tisztában azzal, hogy miért is jött létre ez az egész annak idején, 1994-ben. Csatlakoztak, mert jól érezték magukat egy közösségben, hasonlóan gondolkodó fiatalokkal. Aztán csalódtak... Vannak, akik bulizni jönnek és nagyokat beszélgetni a mûvészetrõl. Vannak, akik abban reménykednek, hogy híressé válnak azáltal, ha ismert emberekkel barátkoznak. Vannak, akik kihasználni akarják a többieket, vannak akik felhasználni, aztán akadnak szép számmal olyanok is, akik ellézengenek a hajóban az evezõsök között és vicces történeteket mesélnek nekik, hogy tutira világos legyen, õk is velük vannak. Aztán ott vannak azok is, akik eveznek. Nem sokan vannak, de a hajó megy.
Hogy érthetõ legyen, íme!
Azoknak, akik köztünk vannak és azoknak is, akik még nem jöttek el hozzánk...

A ROVÁS

Mi is tehát a Rovás valójában? Könnyebben megérthetõ ez az egész, ha úgy tekintünk rá, mint egy mûalkotásra. Az ötlet egy szellemi mû, amelynek alkotói vannak. Mûködése, értékrendszere nem függ attól hogy hányan tapsolják, sem attól, hogy ki mit gondol róla, hogy ki mit képzel, mit vél vagy feltételez...
Bárki, aki egyetért az alapelvekkel és hozzáadja magát - az társalkotója lehet a továbbiakban. Hozzáadni, gyarapítani lehet, elvenni belõle már nem... A múlt, az már van!
Ha egyszerûsödik, ha úgy csiszolódik, hogy bizonyos dolgok feleslegesnek bizonyulnak a késõbbiek folyamán, az is fejlõdés eredménye, tehát pozitív folyamat. Nem töröltetik semmi, csak lezárul egy fejezet. Olyan ez, mintha egy könyvrõl beszélnénk, amelynek nem téphetõk ki a lapjai - lehet viszont folytatni a történetet, továbbvinni a gondolatot, kiszínezni a mondanivalót, illusztrálni dokumentumokkal..., új könyvet írni folytatásképpen.
Ami volt, ami velünk történt, egy-egy fejezete, bekezdése ennek a könyvnek.

Életre hívtunk egy közösséget, egy szellemiséget - egy szellemet, ha úgy tetszik. Nagy lelki összeszedettséget és beleérzést igényel, hogy hinni tudjon benne ki-ki. Aki pusztán kiszolgálja, az becsapja önmagát is és az egész ügyet is!
Az efajta szellemiség felemelheti az egyént, hiszen közösséget építhet, hozzájárulhat valami nagyszerûhöz, amirõl már mint önálló létezõrõl is beszélhetünk...
Önálló szellemiség a Rovás is!
Független értelmiségiek, szellemi oppozíció.

A szellemek áldozatokat követelnek.
Az inkák embereket áldozatok a társadalmukat egybetartó erõnek, hogy a közösség tagjai felelõsségteljesen, kellõ komolysággal álljanak az élethez, vállalják a társadalomban betöltött szerepüket, megtegyék, amit a közösség elvár tõlük.
A zsidók bárányt áldoztak húsvétkor, hogy vére mossa le bûneiket. Jézus önmagát adta áldozatul, hogy azok, akik hisznek benne, ne haljanak meg, hanem örök életük legyen. Minden világvallás a bûnök áldozatát kéri, örök boldogságért cserébe.
Agamennon a lányát áldozta a trójai projekt sikeréért.
Kömíves Kelemen a feleségét.
Nacionalizmusa oltárán már minden nép emberéletek millióit áldozta - és még mindig nem elég...

Nem lehet nagy dolgokat létrehozni áldozat nélkül.
A szabadidõ feláldozása a minimum. Áldozat nélkül a Rovás-szellem is meghal. Eckhart mester nagyon jól látja, amikor az Isten és az ember viszonyát elemzi, hogy: ”Istennek is szüksége van rám, mert ha én nem lennék, Õ sem lenne...”
Vagyis egy szellemiség olyan mértékben létezik, amilyen mértékben hisznek benne...

Rousseau azt mondja, hogy számûzhetõ az olyan ember, aki nem hisz. Nem azért, mert nem hisz Istenben, hanem mert áldozatot hozni képtelen...
Ebben benne van minden: nem lehet számítani arra, aki nem hiszi, hogy a közös vállalkozásnak van értelme. Aki nem hisz nagyszerû és felemelõ, magasztos cselekedetekben. Aki nem képes lelkesedni, de kételkedésével másokat is eltántorít. Aki nem képes sem idõt, sem energiát áldozni, aki úgy néz a dologra, hogy megéri-e...

Szövetségek, társulások, szervezetek, csoportosulások perspektívája függ attól, hogy mennyien gondolják komolyan a dolgot... Függ az akarástól, a lelkesedéstõl, az áldozatkészségtõl...
A tartástól.
Függ az egyén értékrendjétõl - erkölcsi magatartásától, helyzetfelismerésétõl, bátorságától...
Intelligenciájától.
Ezt a kifejezést manapság nem használják jelentésének megfelelõen - pedig hát Kant szerint” csak a pontosan meghatározott fogalom azonos önmagával...”
Ebben az esetben, ugye, beleérzésrõl van szó... A tárgyi tudás, egyetemi végzettség, közéleti és politikai szerepleosztás, hatalmi pozíció itt labdába nem rúghat.

Önkéntes tevékenységet jelent a Rovás-tagság. Nem kényszeríthet senki senkit belépésre, sem maradásra. Ha viszont valaki felvállal valamit, akkor a becsülete rajta... Amit elkezdek ugyanis, azt illik befejeznem. ”Végig a vonóval” - mondta nagyapám valamikor...

A társulás teljes neve: Rovás Új Értékrend
Hogy mit értünk új értékrenden, arról majd máskor. Majd legközelebb...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Kiss L. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-08
Nem ismerem brr-t. Ha a Rovásra gondolt konkrétan, semmiképp nincs igaza. Ha viszont általánosított, a mai nihil, értékvesztés puszta észlelése vezethet ilyen pesszimizmushoz. A hétköznapi robot felörlõ, nagy terveket romboló hatását nem szabad lebecsülni. A kenyér-dologban van némi igazság. Miért nem találkozunk minden héten? Pedig szeretnénk! Biztos mindenki ismer olyan embert, aki "de szépen indult..!" És nem biztos, hogy csak az egyént lehet hibáztatni, ha nem nõtte ki magát. Azt hiszem, a világmegváltások ideje is lejárt. De azért kell az érték, teremteni kell, mégha tudjuk, ezt egy szûk kör fogja birtokolni, mert így van, nem? A Rovás tagok egyéni munkája, értékteremtése (természetesen, mint a mûvészetben minden) képezheti vita tárgyát, de a gyerektáborok hozadéka (lentebb!) objektíven mérhetõ. Nem pusztán a megszületett alkotásokkal, hanem az élmény, szemlélet nyújtással, személyiségformálással. Ez a "hozzáadott plusz" nagyon nagy érték, legyünk rá büszkék! További minden jót Rovás!
név: zzz e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-07
meg az is közös lehet még, hogy mindannyian szeretjük a Zõdit!
aki hiányzik innen mostanában... olyan jó kis szurkapiszka megjegyzései voltak...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-07
Igen, asszem a kiáltványt újra közzé kellene tennünk. Megteszem rövidesen. A tavalyelõtti kokavai évzáró taggyûlésen ki is vetítettem, amikor a beszámolót tartottam, de nyilván sokak figyelmét elkerülte, mivel a találkozás öröme általában nem enged hosszan figyelni száraz tényekre. Nem is baj az. Mi a közös hármunkban? Baj lenne, ha hasonlítanánk. Nemcsak szellemes megjegyzés volt a kurátor részérõl, hogy a szellemiség - valóban az a közös. Sucho¾a Józsi, Tóth Jóska is ide tartozik, Gyenes Gabi, Václav Kinga, Szaszák Gyurka... Nem fedezhetõ fel egy princípium, hacsak az nem, hogy egyfajta életmód és világszemlélet közös. Különben Kandinsky lehet még közös.
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-07
Furcsa. Magáról a kiállításról, a képekrõl, a képmutogatásról, ha úgy tetszik a "képmutatásról", ami a tárlat után elkezdõdõ heccelkedõ Picasso-téma kulcs fogalma volt ( lehetett volna-e valaha Picasso a Prado igazgatója? ), szót sem ejtettek az eddig hozzászólók. Persze maga a cikk is inkább a Rovásról szól nem a kiállított képekrõl, hanem a közösségi szellemrõl, de azért mégiscsak képzõmûvészek alkotókedve adta a Rovás kezdeti lendületét. Még egy furcsaság. Eltelt 5475 nap, volt közösen meghirdetett manifesztum, melyet érdekes módon én sem ismerek teljes egészében, bár nyilván ez az én hibám - talán érdemes lenne közzétenni, rávetni a tekintentünket a visszapillantó tükörre, mielõtt a gázra taposunk - nehogy önmagunkat üssük el. Próbáltam egyszer, kétszer, sokszor...mégsem sikerült felfedeznem mi a közös a 3 alapító alkotói szemléletében. Ezt a nyilvánvaló esztétikai tényt a tárlatot megnyitó kurrátor szellemesen a közös lélekre hivatkozva igyekezett magyarázni.
Elismerem nem egy ilyen fórumra valók a barátian vájkáló szavak, jobb a pelenka tartalmát személyesen tisztába tenni. De a virtuális élet reális rohanása elszemélytelenít. Azt viszont fontosnak tartom hozzáteni a cikk közösség-teremtõ elmélkedéseihez, hogy teljesen egyet értek az alapvetéssel, hogy minden közösség alkotás. Tehát nem azt intézményes keret a lényeg, ez csak a képmutatás (ejnye Picasso), ha úgy tetszik a marketing része, pályázatokhoz szükséges jogi alany. S ez az ördögi rész, a pénzkeresõ, karrierista rész, mely nélkül kétségtelen úgy tûnik, nem megy az élet ezen a földön. De egy alkotás-közösség nem alapvetõen ezért jön létre, s ezt nem kell semmilyen mélyenszántó gondolatokkal alátámasztani, mert ezt mindannyian tudjuk. Ez nem csak marketing duma. Remélem...
név: k.v. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-02
Brrrrrr, még ily majmot, sosem mûködött még jobban. Maszlag meg az, amit ebédelsz...
név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-02
Anélkül, hogy az ördög ügyvédjét kívánnál itt játszani: a magát "brr"-nem nevezõ ember nem azt mondta, h. a Rovás nem is létezett soha, csupáncsak azt állapította meg, h. most nincsen.
Egyébként hatalmas poén, h. valaki egy nyilvánvaló entitás létezõ, internetes fórumán tegyen arról kinyilatkoztatást, h. az, ahol van, és az, amirõl beszél, az tu. nincs is.
Valakinek, gyanítom, itt már megint nagyon fájhatott valami.
Kár, h. ez a téma mindig, vagy valami ilyes´, ahelyett hogy büszkék lennénk, vagy egyszerûen csak örülnénk Szabó Ottó, Rácz Noémi, Lukács Zsolt 5475 napjának.
Volna miért és volna kikre.
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-02
Mit zabált fel a micsoda??? Önámítás lenne az a kábé félezer munka, amit a rovásosok meg a táborlakók alkottak? De ezt csak az idén... Hát még 15 év alatt?! Ne tessék már ítélkezni kár a gõzért nyilatkozatokat tenni valakinek akkor, mikor nincs pontos képe a helyzetrõl! tessék megismerkedni a dolgokkal. vagy ha már itt a rovartron mond valaki vélemény, akkor az elmút évek kábé 1000 cikke, véleménye az semmi? Ne mááá!   
név: ? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-01
Bennfentes vagy? Mibõl gondolod? Ha benne vagy és így gondolod, akkor nem hiszel benne. Ha nem hiszel benne de benne vagy, akkor ideje kilépned. Ha nem hiszel benne és nem is vagy benne, akkor ne is lépj bele. Ha hiszel benne... Ezt hagyjuk. Nem hiszel benne. Kár a gõzért. Csinálj valami másegyebet. Csõ.
név: brr e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-10-01
Maszlag. A mindennapi kenyér neurózisa felzabálta. Önámítás. Nincs. Volt. Vége. Kár a gõzért.
név: hmm e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-09-28
hát igen. ez már valami. ezek tényleg komolyan gondolják.