[kapcsolat]   husken

babamasszázs

 

kit

 

vaskakas

 

Berlin

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A 48. Kazinczy Napok előadásai. Gr. Széchenyi István ürügyén gr. Dessewffy Józsefről

szerző: Kolár Péter 2018-05-15

 

A 48. Kazinczy Napok előadásai. Gr. Széchenyi István ürügyén gr. Dessewffy Józsefről

 

A Rovart folytatja a kassai Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való közlését, amelyet 2015-ben kezdtünk. A 48. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat a Csemadok kassai alapszervezete bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

  

Ebben az évben /1/ emlékezünk gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójára: 1791-ben született és 1860-ban halt meg. Az elmúlt évi Kazinczy Napokon megígértük, hogy 2016-ban a magyar történelem e kivételesen kiemelkedő személyiségével is foglalkozunk. Februárban a volt vármegyeháza dísztermében a Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napjának februári ünnepségén is elmondtuk, hogy Széchenyi István kassai kötődéseire majd visszatérünk az év folyamán. Velkey Ferenc személyében nagyszerű előadót találtunk, aki azonban különféle külföldi, Széchenyivel összefüggő kötelezettségei miatt nem jöhetett el a 48. Kazinczy Napok időpontjában Kassára.

 

Egy rendezvényt nem lehet alapos felkészülés nélkül megszervezni. Nem csak az előadónak, hanem a szervezőnek is illik áttanulmányozni a témát, hiszen csak bizonyos tudás birtokában tud az előadókkal megfelelően kommunikálni. Éppen ezért én is sok mindent elolvastam azokból az anyagokból, amelyeket az említett történész ajánlott a figyelmembe. Ő volt az, aki Széchenyi kassai kötődéseivel és kapcsolataival foglalkozott.

 

Abból kiindulva, hogy a közeljövőben a Kazinczy Napok aligha térhet vissza Széchenyihez, úgy gondoltam, hogy ezt a témát kár lenne kihagyni az előadások közül. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy Önök Széchenyi-kutatónak tartsanak – legfeljebb dilettánsnak nevezném magam –, ám engedjék meg, hogy röviden felvázoljam Önöknek, milyen szerepet játszott Széchenyi életében és munkásságában Kassa. 

 

A témával kapcsolatban végül is elsősorban nem Széchenyiről vagy nem csak a grófról, hanem legnagyobb ellenlábasáról, egy másik grófról ejtünk néhány szót, aki történetesen Kassához kötődik.

A kassai Dessewffy József gróf volt az, aki Széchenyi éles bírálójaként lépett fel. Ki is volt valójában ez a személyiség?

 

Gróf Dessewffy József 1771. február 13-án született a Sáros megyei (ne tévesszük össze a Zólyom megyei) Kriványon vagy ahogy akkor nevezték, Krivianon. Gróf, író, szerkesztő, politikus. 1795-ben részt vett a francia háborúban, majd 1802-től különböző vármegyék képviselőjeként közügyekkel, különösen sajtóügyekkel foglalkozott. A felvidéki Sáros és Pozsega vármegyékben évszázadokon át örökös főispáni méltóságot betöltő Dessewffyek több kiválóságot adtak az országnak. Már Szent István király idejében udvari szolgálatot láttak el. Közülük többen töltöttek be országos tisztségeket. Egyik aradi vértanúnk – akinek haló porait a mai kassaiak Margonyán évente felkeresik –, gróf Dessewffy Arisztid szintén ennek a famíliának a tagja. Dessewffy József ősei jogán viselte a pozsegai örökös főispáni (comes perpetuus) méltóságot. Tanulmányait Kassán, Kolozsváron és Pesten végezte, s mind irodalmi, bölcseleti, mind állam- és jogtudományi műveltségével kivált kortársai közül. 

 

Közéleti tevékenységében is e kettősség hatása érvényesült, hiszen az irodalmi és tudományos életben legalább olyan aktív szerepet vállalt, mint a politikai életben. Kassán irodalmi központot kívánt létesíteni, ennek érdekében megalapította a Felső-magyarországi Minerva folyóiratot, melybe ő maga is írt verseket, nyelvészeti, történelmi, gazdászati cikkeket, s írásai megjelentek az Orpheus, az Erdélyi Museum és egyéb szépirodalmi folyóiratokban. Irodalmi munkái közül életrajzai (Sándor Leopold nádor, gr. Hadik András fővezér, Kazinczy Ferenc), az akadémiai emlékbeszédei (br. Berzeviczy Vince, gr. Illésházy István) emelkednek ki, s említésre méltó igen élénk levelezése Döbrentei Gáborral, br. Eötvös Józseffel és Kazinczy Ferenccel. A Magyar Tudományos Akadémia egyik alapító tagja és igazgatója (1830-tól), 1831-től tiszteletbeli tagja. 

Rendszeresen jelentek meg írásai az Akadémiai Évkönyvekben. A nemzetgazdasági irodalomban Széchenyi István művéről írt a „Hitel” czímü munka taglalatja tette nevét ismertté. Ez a mű a birtokos nemesi érdek és a rendi ellenzékiség álláspontjáról bírálta Széchenyi elnagyolt programját. Véleményét Széchenyi Világ című könyvében megsemmisítő bírálatban részesítette.

 

Dessewffy közgazdasági gondolkodásában a merkantilisztikus gondolatrendszer éreztette hatását, fontos szerepet tulajdonítva a külkereskedelmünk felvirágzását akadályozó vámrendelkezések megszüntetésének, a kül- és a belső kereskedelem élénkülésének, a nemzeti jólét emelkedésének és a népesség szaporodása közötti szoros kapcsolat bemutatásának. 

Széchenyivel folytatott vitájában felhívta a figyelmet a birtokkötöttség előnyeire, a földbirtokforgalom veszélyeire s az ősi birtokintézmények, a jobbágyviszonyok – robot, dézsma, kilenced – mellett emelt szót. Egyetértett viszont a legnagyobb magyarral a céhek káros, a nemzet emelkedését akadályozó voltában, s elfogadta a nemességnek a kereskedelem fejlődését szolgáló úthálózat fejlesztéséhez és a belső igazgatási költségek viseléséhez történő hozzájárulását. A hitel intézménye vonatkozásában a birtokok tőkéjére felvett hitelt tartotta elfogadhatónak, s különös figyelmet szentelt a pénzügyi rendszer egészséges működésének. Így szoros kapcsolatot állapított meg a hitelezés működése, az államháztartás rendezettsége és az alkotmányosság érvényesülése között, fontos szerepet tulajdonított az 1811., illetve 1816. évi devalvációk által okozott problémáknak, s elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a jól elhelyezett adósságok, a megfelelő célra felhasznált hitelek után a külföldre fizetett kamatok veszélytelenek. Ő viszi be a magyar köztudatba a sajtószabadság fontosságának a gondolatát.  Széchenyinek a Hitelben lefektetett eszméit felforgatónak találta, amely nem egyeztethető össze az ezeréves alkotmánnyal.

 

Gróf Dessewffy József munkájának, Széchenyi koncepciója számtalan lényegi elemét s szakszerűtlen megfogalmazásait bíráló kritikai észrevételeinek kitüntetett szerepe volt abban, hogy Széchenyit nézeteinek átgondolására, azok teoretikusabb megalapozására, pontosítására ösztönözte. 

Dessewffy közéleti és politikai tevékenysége is jelentős. 1802–1830 között ötször választják meg országgyűlési követnek, komoly patrióta, erkölcsnemesítő és rendi hagyományőrző, mindemellett konzervatív államférfi.  Olyan szépírói társakat tudhatott maga mellett, mint Kazinczy Ferenc és Döbrentei Gábor. Aktív részese volt a Kazinczy által vezényelt nyelvújításnak. A Habsburg-abszolutizmus ellen küzdő nemesi közjogi ellenzék egyik vezéregyéniségévé vált.

1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgatója lett.  A gondolat-, vallás- és szólásszabadság előharcosaként is érdemeket szerzett mint. Számtalan történelmi, nyelvészeti és gazdasági cikket (sőt verset is) írt, ezeket leginkább az általa Kassán alapított felső magyarországi Minerva folyóiratban publikálta. Sajnos élete végén a reformkor nagy vitáiban mind irodalmi, mind politikai téren vereséget szenvedett. 

Pesten hunyt el 1843. május 2-án, az általa építtetett büdszentmihályi családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

 
Az akadémia 1844. közgyűlésén báró Eötvös József szép emlékbeszédet tartott "a társaságnak ez egyik legszeretetreméltóbb tagja felett", aki valójában soha nem fért be sehová, és kihagyták mindenhonnan.

 

Úgy gondolom, gróf Dessewffy József megérdemelné, hogy Kassán nagyobb figyelmet szenteljünk emlékének. Talán még azt is megfontolhatnánk, nem lenne-e célszerű emléktáblát elhelyezni valamikori lakóházán, amelyen ma már báró Berzeviczy Vincének a Bánk bánt először színpadra állító színházi intendásnak az emléktáblája található. 

 

/1/ Az előadás 2016-ban hangzott el.

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :