[kapcsolat]   husken

héttorony

 

bojarcuk

 

mizsák

 

radzsasztán

 

Géresi

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

Rákóczi

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A 49. KAZINCZY NAPOK ELŐADÁSAI. A KASSAI 1. VILÁGHÁBORÚS HŐSÖK TEMETŐJÉNEK TÖRTÉNETE

szerző: Szabó Viktor 2019-11-03

 

A 49. KAZINCZY NAPOK ELŐADÁSAI. A KASSAI 1. VILÁGHÁBORÚS HŐSÖK TEMETŐJÉNEK TÖRTÉNETE

 

A kassai I. világháborús hősök temetőjének története 1914–1919

A hős katonák kassai temetőjének és síremlékének tervei

 

/Megjelent a 49. Kazinczy Napok emlékkönyvében. Az előadások elektronikus közlése a Csemadok Kassai Városi Választmányával együttműködésben történik./

 

A világháború kitörése után a katonai temetőt a mai kassai köztemető fennsíkján kezdték kiépíteni 1914 őszén. Az emlékmű egy hármas sziklacsoportot kellett, hogy ábrázoljon, jelezve a Kárpátokat. A katonák sírjai felett emelkedett volna a kb. 24–26 méter magas szoborcsoport a magyar címerrel és a hármas halom, amelynek középső ormához kétkarú sziklalépcsőkön egy mellvéddel ellátott terasz támaszkodott volna.

Konrády Lajos (1859–1929) kassai prépost-kanonok a könyvében így folytatta tovább az elképzelését: „A középső ormon egy kettős kereszt ragyogna, mint az a címerben látható. A sziklák vasbetonból készültnek terveztettek, természetes színben tartva, erdei és hegyi növényzettel beültetve. A Hősök temetőjét a hármas halom előtt kell elképzelnünk a sírok sablonos elrendezésétől elütően, szabályos alaku és szimetrikusan elosztott gyepes mezőkön, melyeken a síremlékek és sírkövek, hasonló elrendezésben állanának.”

A kicsiny temető 1915-ben eredetileg 300–400 sír befogadására volt tervezve. „Ki gondolt volna akkor arra, hogy hetedfélezer hős katona fog itt pihenni?”

„A temető bejáratát, kapuzatát két hatalmas szikla alkotná, ormain a Kárpátokat védelmező hős katonáinkat jelképező 1-1 kiterjesztett szárnyu és lecsapni kész TURUL madárral. Ez volt az első tervezet, 1915. év elején."

A világháború áldozatainak száma azonban óriási arányokban növekedett. Az 1914. év vége és az 1915. év eleje a kis temető „lakóit” rémesen megszaporította, éjjel-nappal szállították a vonatok a különféle ragályos betegségben elhunyt katonák holttesteit. Naponkint 3-4-600-at temettek Konrády szerint. Ekkor volt a közel félszáz kassai kórháznak a legtöbb dolga.

A második terv 1917-ből származik. A fő gondolat ugyanaz maradt, csak a hármas jelszó beszédesebb, kifejezőbb lett a sziklacsoporton alkalmazott három szoborcsoport alkalmazásával. A kettős kereszt helyét egyszerű kereszt váltotta fel. Más elemeket is akartak alkalmazni, így a terasz mellvédét képező sziklafalba egy hatalmas márványtábla került volna a Hősök emlékét dicsőítő felirattal, alatta pedig kis tengerszemmel, amely vizét két medvefejen kapta volna, a tó előtti sziklán pedig egy, a harctérről hazatérő magyar bakával, aki kezében koszorút tartva a márványtábla feliratán kegyelettel mereng.

Az egész pompás nagyszabású terv kiállításként volt bemutatva a kassai Dessewffy palota termeiben 1917. december 20-tól 1918. január 15-ig. A szobrászati munkákat Szihotszky János budapesti szobrászművész készítette.

1917. év végén Konrády a temető méreteit így állapította meg: „A jelenlegi temető hossza 335 méter, szélessége pedig 70 méter.”

Az új terv a háború katonai és politikai eseményei, valamint monarchia 1918-as összeomlása és az azt követő impériumváltás miatt már nem valósulhatott meg. Így az akkoriban „ideiglenesnek” nevezett 1915-ös terv kereteiben maradt meg a temető kivitelezése.

A kiállítás idején azonban már állt a temető „ideiglenes” kivitelezése, amelynek kerítése, kapui és kisebb építményei főleg nyírfából készültek, ezért esztétikailag szépek voltak ugyan, ám nem voltak nagyon tartósak. A temető bejárati kapuzata sirató csengővel volt ellátva, a tiszti sírhelyek mellett egy kicsi fakápolna is meglelte a helyét. A katonai temető alkotórészét képezte egy 8 méter magas harangláb is.

A temetőben még a világháború befejezése után is temettek katonai halottakat, sőt még az 1919. évben is, amikor a magyar vörös hadsereg és a csehszlovák hadsereg soraiból is kerültek ide a kassai kórházakban vagy a közeli környéken elhalt katonák. Konrády Lajos már 1917 decemberében 7.500-ra becsülte az eltemetett katonák számát a kassai köztemetőben létesített katonai temetőben!

A kassai I. világháborús hősök temetőjének története 1919–2018

A világháború befejezése és a monarchia szétesése után Kassát a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, ami sajnos meglátszott a temető gondozásán is. Az addig rendezett és karbantartott temető hanyatlani kezdett. A cseh katonák már 1920 májusában eltávolították az eredeti fém névtáblákat a sírokról, amit Kassa város rendőrkapitánya úgy magyarázott, hogy az említett névtáblák már rozsdásak voltak, és ezért úgy döntöttek, hogy tartósabbakkal fogják ezeket felcserélni. Ám erről a cseréről eddig nem sikerült hírt találnunk, bár a háborúk közötti időszakból származó fényképeken a kereszteken tisztán láthatóak a névtáblák, sőt még a második világháború után 1949-ben készült képeken is látszanak. Még ekkor is a temető aránylag rendezett állapotban volt, az egyes sírhelyek jól kivehetőek voltak, a sírok sor- és sírszámmal voltak ellátva, és az összes sírhelynek megvolt a tipikus katonai tetős keresztje az eltemetett katona névtáblájával, amelyen fel voltak tüntetve a katona alapadatai, tehát a teljes neve, katonai egysége, elhalálozásának dátuma, valamint a sor- és sírszáma.

A szocializmus korszaka alatt az első világháborús temető nyilván nem fért össze az állam ideológiájával, sem a gyorsan növekvő város temetkezési igényeivel. Ezért az állami és városi szervek eleinte hagyták a katonai temetőt hanyatlani, aztán az 1970-es évek elejétől folyamatosan felszámolták az első világháborús temető összes sírját, valamint alkotóelemeit. A 70-es évekbeli tervekből tudjuk, hogy a katonai temető 22.827 m²-t foglalt el a köztemető területéből. A dokumentáció szerint a katonák közös és egyes sírokban voltak eltemetve. A közös sírokban 2.365 katona volt eltemetve három sorban, 22 x 17 alakban. Ez azt jelenti, hogy két, néha három katona jutott egy sírba. Az egyes sírokban 3.428 katona szerepelt a nyilvántartásban, a sírok tizenhét sorban 98 x 2 alakban helyezkedtek el.

Ezek szerint eddig 5.793 eltemetett katona nevét ismerjük a szocialista nyilvántartás szerint. Ebből 1.358 katona csehszlovák állampolgárnak volt beírva a háborúk közötti első Csehszlovák Köztársaság keretein belül (értsd Csehország, Szlovákia, Ukrajna), 1.605 magyar (Magyarország), 1.549 osztrák és német, 734 orosz, 483 bolgár, román, lengyel, francia és török és végül 64 olasz.

Az eltemetett katonák testi maradványait a genfi egyezmény, valamint a nemzetközi és hazai katonai sírokról szóló törvények értelmében exhumálni tervezték azzal, hogy egy másik helyet fognak a szervek kijelölni a több ezer katona testi maradványainak közös, illetve tömeges sírban való végleges eltemetéséhez, ahol fel lesznek tüntetve az egyes katonák nevei is. Ez sajnos sohasem valósult meg, tehát a hatóságok ezzel megszegték a hatályban lévő hazai törvények, valamint nemzetközi egyezmények rendelkezéseit is.

A katonai temető központi keresztjét 1982-ben távolították el véglegesen, állítólag nem megfelelő technikai állapota miatt, és végül a 80-as években véglegesen a földdel egyenlővé tették a temetőt.

A katonai temető helyén új civil sírhelyeket alakítottak ki. Mivel a katonák 2,5 méteres mélységben voltak eltemetve a járványos betegségek miatt, és a szocialista szabványok mindössze 1,2 méterre szabták meg a sír minimális mélységét, így közvetlenül a felszámolt katonai sírokra temethették az akkoriban elhunyt kassaiakat.

2013-ban a Kassai Történelmi Társaság (Košický dejepisný spolok) és a Beskydy Hadtörténeti Klub (Klub vojenskej histórie Beskydy) indítványozták az egykori első világháborús katonai temető revitalizálását, a projektet a város vezetőségének is bemutatták. Azóta folytatjuk a kutatást a levéltárakban az itt eltemetett katonák listájának kiegészítéséért és helyesbítéséért.

2018-ban Kassa város jóváhagyta a volt katonai temető revitalizációs projektjét a jelenleg megvalósítható kereteken belül. Reménykedve várjuk a projekt sikeres megvalósítását, hogy az egykori kassai hősök temetőjének „lakói” is megleljék végleges nyugvóhelyüket, és így a hozzátartozóik is leróhassák a nekik járó kegyeletet.

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :