[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A barokk mûvészet IV.

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2006-10-22

RómaÍme, egy újabb megközelítése a barokk mûvészetnek. Sokak véleménye szerint, úgy, ahogy van, giccses az egész, amolyan szájbarágós, felfokozott, túllicitált és eltévelyedett. Eladta magát a katolikus egyháznak, alávetette magát a fõúri kényeskedésnek és csaholó ebe lett a hatalmi propagandának...


A San Pietro

a tér

Bernini: Dafné és Apolló

Dávid

a híres bronz baldachin

baldachin

Szent Péter trónusa

Szent Teréz

A katolikus egyház ellenreformációs ideológiahadjáratának hû és kész kiszolgálója. Nem is mûvészet, hanem eszköz a papok kezében... A XIX. században kezdik felfedezni sokrétûségét és hogy a jezsuita-mûvészet pusztán az egyik oldala. Kezdik felfedezni, hogy olyan, mint egy sok karátos drágakõ, amely annál értékesebb, minél több oldalt sikerül bele csiszolni.

Nem csak a szentek szenvedéseinek eltúlzott és túllihegett kifejezésérõl szól, hanem magáról a kifejezésrõl. Korábban ábrázoltak és statikus, zárt kompozíciókat alkalmaztak. A barokk dinamikus és nyugtalan, izzó és lángoló, viharos és túláradó. A kifejezés pedig már a késõbbi expresszionizmus irányába mutat.

A barokk Európa hatalmi pozíciójáról szól, a jólétrõl, a csillagokig szárnyalló európai szellemrõl. Ez a fauszti ember kora.

Minden történelmi korszakban felfedezhetõ, hogy mihelyst fejlõdésében eléri egy kultúra a csúcsot, mûvészete és szellemisége átvált egyfajta túlzásba. Nincs medre, tehát túlárad, nincsenek korlátai, tehát felülértékeli az erkölcsöt és az etikát, meghódít más népeket, mert túlnõ önmagán és mivel nincsenek határai, a kezdeti nagy eufória után szétfolyik a semmiben. Eltûnik a homokban. Felszívódik.

Ez történt a görögökkel a hellenikus idõszakban, ez a rómaiakkal a dominátus idején, ez a német-római birodalommal a barokk idején..., és itt van most benne nyakig Amerika...

Leginkább az építészetben figyelhetõ meg a barokk stílus fejlõdése. Itáliában a Szent Péter bazilika hatalmas épületkomplexumán a legnyilvánvalóbb az átmenet a reneszánszból a barokkba.
Az épületet reneszánsz stílusban, Donato Bramante tervei alapján kezdték építeni. A kupolát Michelangelo tervezte, az épület elõtti óriásai tér és a teret körülövezõ oszlopcsarnok-folyosó már barokk mester mûve: Lorenzo Berninié, akinek az interiér kialakításában is óriási szerepe volt.

Lorenzo Bernini nemcsak kiemelkedõ építésze korának (XVII. század), hanem kiváló szobrásza is, sõt, festményi is rendkívüliek. Az õ mûve a „Szent Teréz extázisa” címû márvány kompozíció, amely a vallásos áhítat misztikus átélése. Teréz apáca volt, akinek gyakran voltak látomásai, többször esett elragadtatásba. A kompozíció épp egy ilyen pillanatot fejez ki. Szent Teréz arca valami olyasmirõl árulkodik, amit ma talán rohamnak neveznének az ideggyógyászok. Elõtte angyal áll, aki furcsa mosollyal az arcán egy nyílvesszõvel kezében megcélozza az önkívületbe esett alak szívét.
Ugyancsak Bernini alkotása a „Szent Péter trónszéke” − hatalmas bronz és márvány kompozíció −, amely a Szent Péter bazilika egyik oltára.
A barokkot összehasonlíthatjuk a reneszánsszal úgy is, ha összevetjük Michelangelo Dávid szobrát és Bernini Dávidját. Michelangelo szobra szinte álló helyzetben jeleníti meg Dávidot, ahogy a vállán lógó parittyában a követ megfogja. Szemei elszántságot mutatnak, de arca még nyugodt. Bernini szobra csupa megfeszült erõ, csupa mozgás − a Góliáttal vívott harc döntõ pillanatában ábrázolja Dávidot.
Az építészetben is megfigyelhetõ ez a dinamika. A reneszánsz épületeket leegyszerûsítve jellemezhetjük kockák és hasábok kombinációiként, a barokkra ugyanezen geometriai testek lendületes hullámvonalakkal való megrajzolása jellemzõ. Jellemzõ továbbá a trapéz, vagy rombusz alaprajz, a falak egyenes vonala helyett az ívvonal alkalmazása.
A bejárati oldal timpanonjának befogói hmorú ívekké alakulnak át, majd a késõbbiekben az ilyen ívek enyhe „S” betûvé változnak.

Bár a barokk mûvészet még egyetemes jellegû egész Európában, azonban egyre határozottabban lépnek fel a nemzeti vonások, amelyek az egységes formanyelv látszata ellenére is megszokottá teszik a barokk egészét. E nemzeti hatás azonban csak a nagy egész egy-egy akcentusaként érzékelhetõ.

A barokk szerte Európában káprázatos, nyugtalanul hullámzó, vibráló, díszes, sõt, túldíszített, szuggesztív és meggyõzõ. Sokan Európa aranykorának tekintik ezt az idõszakot. Szerb Antal szerint a barokk az európai ember végtelenbe törõ akaratkultuszaként is jellemezhetõ.

A barokk a 18. század elejére európai korstílussá vált. Ebben a században azonban már egy új szellem járja be Európát − a felvilágosodásé, a század végén a francia forradalommal megváltozik és átalakul Európai értékrendszere...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Ricko e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-28
szarcsi foscsi
név: marci e-mail: valaki@cim.hu dátum: 2007-09-19
annak jobban örül ha rongyokba heverészik egy bányarémnél
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-11-08
Gabor! Irtó rendes vyg te hozzám, én tényleg nem vagyok hiú. Azt se tudom mi az. Talán egy álarc? Miként a barokk is álarc, miként minden kor mûvészete is kicsit csalóka kép, kicsit megszépített való, kicist fenköltebbé tett valami. Legyenek hát barokkimádók, legyenek, kiknek nem teccik, meg szabadság legyék. oszt mondja ki mindenki, amit gondol, persze kulturáltan.
név: Molly e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-31
Elõre bocsátom, naív, hozzá nem értõ szemlélõdõ vagyok, mint az emberek általában, átlagos ember, aki szereti Rómát, és éppen oda készül. Mindezek alapján úgy vélem, hogy kár is a barokkról hosszan beszélni: egyszerûen lenyûgözõ, monumentális, bemutat és elénk tár egy olyan gazdagságot és hatalmat, aminek - kimondva, kimondatlanul - szeretnénk részesei lenni. Ha Bernini vagy a többi barokk mûvész alkotásai elõtt állok érzem igazám, milyen jelentéktelenek vagyunk a napi "csatározásainkkal" .
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-28
aki ismeri Wazze -t, az tudja, hogy akármi, akármi, csak nem hiú.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-28
aki ismeri Wazze -t, az tudja, hogy akármi, akármi, csak nem hiú.
név: timtim e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-28
Vitátokat nézve-olvasva- ez a véleményke jutott eszembe...Mindkét oldalnak igaza van! Annak is amelyik a "túllihegett"pompát látja s kicsinek, nyomasztónak érzi ömagát a templomban... meg annak is igaza van, akit a sok dinamikus erõvonalt észlelve-szemein túl érzékelve- úgy érzi hogy lebegni kezd a gyönyörûségtõl! Mindkét végletett körbenyalja a Lényeget! Ez a barokk! Mindkét végletbe elvisz! Ez a jó benne! Azt teszi az emberrel, hogy helyre rakja- szerintem. Aki hiúságból lép be a szentélybe nem bírja elviselni a pluszt- mert már túl sok van "ott" belõle...A pompa, a hihetelen gazdagság, hiúság az egyház oldaláról vagy a megrendelõjérõl ... Hát, persze hogy kényelmetlenül érzi magát ott s inkább kivonul. Aki pedig kifáradtan s alázattal betér azt a sok vonal, mozgás, lobogás,formák váltakozása, színkontraszt stb... felemeli. Szóval helyrerak.-Kinek nincs annak ad, kinek van sok attól elveszi, kitiltja onnan ahova még kérni ment töbett. Tehát behelyez a Középpontba, ahol a helyünk van.Kapútó?! És mi ha nem ez a lényege a dolgoknak? A középpont? Az aranyút? ! Hmm...?! Vagy mert közép-aranyút hát, már az is giccses?!
név: nincs e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-25
...min vitaztok? a BaRo(c)k orok es hal(l)hatatlan....
név: Fecs e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-24
Egyetértek Szászival is meg aim-mal is. A barokk alkotás dinamikáját egy konkrét esztétikai koncepcióból eredõ elemi erõ és mondanivaló határozza meg, egy jó cikk dinamikájához meg szükség van a vitára.
név: Szászi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-24
Kellemesen meglep, hogy ilyen sokan belekapcsolódnak egy-egy témába. Biztató, mert azt jelenti, az embereknek ma is van még megvitatni közölni valójuk a másikkal. A barokkról szóló cikk ismét felkeltette az érdeklõdést. Wazzenak üznve, ne kérdezd Istent, mit szól hozzá, valószínûleg ez is, mármint a barokk része az egész megértéséhez vezetõ útnak. Kedves Csíknak meg annyit, nem kell mindenkit komolyan venni. A wazze az egy hûséges olvasó, majd kikupálódik, ha sokat olvas, ki tudja mi lehet még belõle. Csak tessék neki feldobni a témát, had törje a fejét. annak örülök, hogy Ön komolyan veszi ezt a fórumot.
név: aim e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-24
Sokaig en is leneztem a barokkot. Aztan fokozatosan tanultam meg tisztelni benne az erejet (mert van neki). az epiteszete mesterien banik a terrel, a festeszete meg a szobraszata az arnyekkal meg a fennyel.
Talan nem kene altalanositani az egesz barokkra a giccset. Bernini Szent Peter tere buja vagy nyomaszto? Egy tokeletes alkotas, amely gyonyoruen tamasztja ala a Szent Peter bazilika monumentalitasat.
Szerintem a barokk leglenyegibb alapja nem a giccs, hanem a dinamika, Azok az alkotok, akik ezt az energiat giccse bujalkodtak, nem ertettek meg az igazi lenyeget.
név: csík e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-24
Tisztelt wazze! Sajnos én nem így látom, inkább meghagyom önnek az örömöt, hogy kiélhesse magát az ilyen és hasonló fórumokon. Továbbra is érdeklõdve várom hozzászólásait :-))))))))
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-24
Szerintem teljesen szubjektív nemcsak egy alkotó, hanem egy teljes korszak megítélése is. Ha az egész barokkot leszóljuk, ugyanabba a hibába esünk, mint amelyikbe általában szoktunk. Egy korszak lezárása után, az új korszak vagy eszme képviselõi gyakorlatilag mindent elpusztítottak, megtagadtak, még azt is, ami jó volt benne. A barokknak saját idõszakában megvolt a funkciója. Biztos hogy igényeknek felelt meg, és az is biztos, hogy nem a többség igényeit vette figyelembe. De ha belépek a Szent Péter bazilikába, biztosan nem a giccses szó az elsõ, amelyik az eszembe jut.
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23
Tisztelt Csík! Ó be jó, hogy felvette a kéztyût. Ön egy szerencsés ember, az utolsó polihisztorral kezdte a vitát. Kérem a következõ tizedrangú hozzászólás provokációját. Magasröptû vitákban is jó vagyok. Na?
név: csík e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23
tisztelt wazze! önnek mindig csak ilyen tizedrangú hozzászólásai vannak, és ráadásul mindenhez? Csak nem AZ utolsó polihisztorhoz van szerencsénk?
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23
Isten mit szólhat ehhez az egész barokkos pompához? Ugyan tetszik-e neki, hogy Jézus drága kelmékben heverészik egy csinos nõ ölében? Nyomasztóak a barokk templomok! Liheg és buja minden! Isten másodlagos, a hit tizedrangú, csak hatalom, a mammon, a pénz ereje látszik rajta. Annyi haszna volt, hogy legalább a jó festõmûvészek megéltek belõle, meg néha a gyengébbek is, így tudtak valami máson is gondolkodni, tudtak fejlõdni, tudtak szembeszegülni a dogmával. Na vitatkozunk?!