[kapcsolat]   husken

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

Szathmári Hamvas

 

ŐsziFeszt

 

rákóczi 112

 

WMU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A barokk mûvészet

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2006-10-06

Velázquez: Jézus a keresztenA XVII. század olasz mûvészete aztán igazán nevezhetõ a reneszánsz, jobban mondva a cinquecento folytatásának. Maguk a kortársak seicentonak, vagyis hatszáznak nevezték. Nem tûnt nekik úgy, hogy megváltozott volna a világfelfogás. Észrevétlen volt ugyanis az átmenet.




Caravaggio: Kártyások



Caravaggio: Emmauszi vacsora, 1606



Máté az angyallal



Máté elhivatása



Péter megfeszítése





Velázquez: Cadiz ostroma



Margarita infánsnõ



X. Innocent



Vénusz a Tükör elõtt



Bréda átadása



III. rész

Észrevétlen, akárcsak a korszak nagy mestereinek fény-árnyék játéka vagy két szín átmenetekor a határvonal egybemosása. Az átmeneti korszakot jelentette a manierizmusnak is nevezett stílus. Modorosság vagyis a nagy elõdök modorában, stílusában való alkotás.

Mivel már Rafaello mûvészetén fellelhetõ Leonardo és Michelangelo együttes hatása, így akár õt is megjelölhetnénk az átmenet kezdetének. Leonardo távlatokba beleveszõ részletei, ködös háttere, fokozatosan kezdett elsötétedni, majd a mester alkonyából este lett. Lehanyatlott a nap, az éj sötétjében pedig épphogy csak pislákol valami. A sötét hátterek és a kevés fény, amely csak részleteiben világítja meg a létezõket, hihetetlenül drámai jeleneteket eredményez. Elsõdlegessé vált a hatás, az üzenet pedig másodlagossá. Színpadias pózokká alakult a történés... 

Michelangelo Merisi, mûvésznevén Caravaggio alkotásai az itáliai barokk remekmûvei közé tartoznak. Ha megfigyeljük Leonardo „Sziklás madonna” címû képét, nyugodt visszafogottság jellemzõ rá. Távolságtartás, a szenvedéseit egyedül átélõ ember képe, nemes belenyugvás, a hét fájdalom kifejezését sehol sem láthatjuk. Az arc rezdüléseibõl sem következtethetünk rá. Már túl van minden földi kínon és képmutatáson. Transzcendens boldogság és üdvözült beteljesedés, mindent elõre látó nyugalom árad a képbõl.
A „Szent Anna harmadmagával” címû Leonardo alkotás is földöntúli perspektívát kínál. Boldog beteljesedést.
Caravaggio képei egészen mások. A kételkedõ, a reménykedõ szellem alkotásai. Azé, aki nem egészen biztos abban, amit hisz. De, hogyan is lehetnénk biztosak abban, amiben hiszünk. Amiben biztos az ember, azt tudja. Tudás és hit között pedig, nyilvánvaló az ellentét...

Viszont, csak a tudás és a hit szintézisével juthatunk elõre. Caravaggio, a zaklatott életû, hányatott sorsú mûvész, az üldözött, számkivetett − külön fejezete az egyetemes mûvészettörténetnek.
És hol vannak már üldözõi, hol vannak már vádlói? Hol vannak azok az emberek, akik megvetették, megszólták, kiközösítették...?

Leghíresebb alkotásai között tartjuk számon a „Szent Péter keresztre feszítésé(t)”, „Jézus tövissel koronázásá(t)”, „Máté(t) az angyallal” és a „Részeg Bacchus(t)”.
Nyers, mondhatni durva realizmus jellemzõ rá, viszont nagyszerû színharmónia és könnyed ecsetkezelés. Megrázó jelenet Péter a kereszten. Szögekkel átvert kezei és lábai hátborzongatóan élethûek.
„A részeg bacchus” címû képe önarckép és vallomás. A bor és a mámor istenét ábrázolja, másnaposan, fáradtan, egy átdorbézolt éjszaka után.

A spanyol barokk legjelesebb képviselõje a nagyszerû Diego Valázquez. Leghíresebb alkotásai, a „Bréda ostroma”, a Margarita hercegnõrõl, IV. Fülöprõl és a spanyol udvar méltóságairól festett portréi, udvari bolondokat, törpéket, szellemi fogyatékosokat ábrázoló képei egy zsenirõl tesznek tanúbizonyságot...
Nemcsak a külsõ foglalkoztatta, nemcsak az arc tökéletes ábrázolása, hanem a belsõ tulajdonságok is. A szinek harmóniája minden képén lenyûgözõ. Általában a meleg barna tónusok uralják a hátteret, amelybõl a fény hatására bukkannak elõ a részletek. Méltán híres képe „Vénusz a tükör elõtt”. Egy fantasztikusan megfestett nõi aktot ábrázol a kép, aki a nézõnek háttal fekszik, arcát csak a tükörben látni, amint ránk tekint.
Margarita hercegnõt többször is megfestette, hiszen a kislányt már alig születése után eljegyezték I. Lipóttal, aki az osztrák korona örököse volt. Általában minden gyerek ilyennek képzel el egy hercegnõt: aranyhajú, kékszemû, gyönyörû ruhában, mosolyáért a sárkánnyal is képes megvívni a szegény ember legkisebb fia. „Bréda ostroma” kordokumentum − fegyverekrõl, ruhákról, emberekrõl. A harmincéves háborúról... A képen a hosszú csatározásban megfáradt franciák átadják Bréda városát a spanyoloknak. Gyõzött a jobbik, a francia vezér fejet hajt a spanyol vezér elõtt...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: kati e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-31
miért az szaros??? inkább fürgyé le      
név: Matyókuki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-31
én a kukacomat rakom ki!!!! azt fessétek le! ne a valogamat!!!
név: Kati e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-31
bazd meg itt mesztelen valogakat mutogattok???
én is kirakom az enyémet az lesz az igazi mûvészet   
név: pistike e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-27
szerintem nemtoom
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-18
Ezek mind olyan dolgok, amelyek arra a vázra íródtak, amit én készítettem magamnak pozsonyi diákéveim alatt, hogy behozzam a lemaradásomat. Gimibõl jöttem, ahol nemhogy mûvészettörténet nem volt, de esztétika se, és akkor még filozófia se. A magyar irodalmat se tanították korképek segítségével. Talán tényleg ki lehetne adni. Elõbb azonban mindenképpen feldolgozom a rovarton...
név: hehe e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-18
Oti! Nem kéne ezen a gondolataidat sajtóban is elnyomni? Sokan jól tudnának belõle tanulni!
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-07
Igazad van, megfontolandó észrevétel. Ha valaki képet akar egy másikkal összehasonlítani, elég, ha beüti a google-ba és úgy is megtalálja. Én egyetértek veled, azért is kezdtem csinálni...
név: @ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-07
Használjatok hivatkozásokat gyakrabban. Jó, hogy rákattinthatunk, amikor szükséges, a Sziklás madonnára és levonhatunk következtetéseket. Ha viszont beraktátok volna a barokk képek közé, az eléggé rossz húzás lett volna. Elvégre a barokkról szól a cikk. Más írásoknál is lehetne, én kifejezetten hiányolom...