[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A felséges piramisok I.

szerkesztette: Kiss László, 2010-02-02

Gizeh 1.A felséges piramisok! Gyermekkorom kedves olvasmánya Vojtech Zamarovský tollából. Lassan ötezer éve állnak. Valamiért nem csökken az érdeklõdés irántuk. A tudományos és tudománytalan sajtó hálás témái. Létezésük kezdetétõl két táborra osztották a szemlélõket...


Menkauré és felesége


Szfinx


kövek


Khufu


Nagy Piramis


Dzsószer


Gizeh 2.

Vannak, akik az emberi megalománia, népnyúzó despotizmus, a vér és szenvedés sötét mementóinak, és vannak, akik az emberi akaraterõ, szervezés, az összehangolt alkotnivágyás felülmúlhatatlan csodáinak tartják õket. De abban mindenki egyetért, valami még van ott, nem tudunk még mindent.
  

Ha Egyiptomban találnak egy cserépdarabot, az überel egy épen maradt szarmata fejedelmi sírt. Miért van ez? Mert a piramisok rejtélyesek. Az emberiség eddigi legmaradandóbb alkotásai. A jelenlegi éghajlati viszonyok mellett még 96 ezer évig fognak állni. Kedves olvasó, hol lesz már akkor a lakásod, munkahelyed, városod, országod? És hol leszel TE...?
  

Mind közül kiemelkedik a Nagy Piramis. Kiállna egy atomtámadást is. Eredetileg 146 méter magas volt. 2,5 millió, egyenként 2,5-3 tonnás kõtömbökbõl épült. Az összsúlya 6,5 millió tonna. Ezt szemléltetve: anyagából egy 30 cm széles, 1 m magas kerítést lehetne építeni Franciaország köré (543 965 km2). Ezen számok elõtt meg kell hajolni. Hogy tudták ezt megalkotni? S abban az idõben?

   A XX. századi arrogancia sokakat kergetett az UFO-s magyarázatba. Aztán áltudósok elõálltak a rabszolgás elmélettel. Az ókori keleten házirabszolgaság volt, ami annyit jelent, csak az elõkelõk háztartásaiban van kisszámú rabszolga, a rabszolgaság mint intézmény nem tartópillére a gazdaságnak. A görögök és rómaiak valósítják meg a klasszikus rabszolgaságot. Itt százezrek dolgoznak az állami földeken, üzemekben, bányákban. A rabszolgaság a gazdaság egyik tartópillére. Meg is remeg az egész, mikor a hódító hadjáratok elmaradásával csökken a rabszolgák száma (dominátus, Diocletianus).
  

A piramisokat nem rabszolgák építették. Bár ezt komoly szakember nem is mondta soha. (Napjainkban gyenge színvonalú sajtóorgánumok ezt most szenzációként tálalják.) Az építõmunkások közrendû szabadok voltak, akik bõséges ellátást kaptak. Malmok, pékségek, étkezõk álltak a rendelkezésükre. A mai fizikai munkások kalóriaértékének kétszeresét kapták. A bõrükre olajat utaltak ki, gyümölcsöket, zöldségeket ehettek. És: fizetést kaptak! A sérüléseket ellátták a papok, a törött csontokat sínbe rakták. Minden jel arra utal, a piramisépítés valami közös, magasabb rendû tevékenységnek számított, melyre nem volt jellemzõ az erõszak.


   Rejtély azért marad bõven. Nem a szállítás és nem is maga az építkezés. De mivel faragták ki a köveket? Általában 7-es keménységû kõbõl építkeztek (10-es a gyémánt), de szobrokat készítettek rendkívül kemény dioritból, gránitból. A piramisokat az óbirodalom idején építették, Kr.e. 2700-2200 között. Ez Egyiptomban a neolitikum és a rézkorszak határa. Kevés rézeszközük volt, de ha lett volna elég, akkor sem jutottunk elõre, mert a réz puhafém, s ezek a kõzetek nem faraghatóak rézzel.
  

De térjünk vissza a Nagy Piramishoz. Ez szolgáltatja a legtöbb talányt. Tanulmányozása arra is alkalmat ad, hogy kicsit elgondolkozzunk: dogmává szilárdult ismereteink biztos, hogy helytállóak? És egyáltalán nem csak a piramisokról van szó. A fantazmagóriákat kerülve lehet, hogy a bebetonozott tények szorításán lazítani kéne.
   Elsõ. Kié is a Nagy Piramis? Khufu (Hufu) fáraóé. De honnan tudjuk, mi erre a bizonyíték? Mindössze két bizonytékkal szokták ezt alátámasztani. Hérodotosz írta le (õ Kheopsznak görögösítette). Kb. Kr.e. 450-ben járt Egyiptomban. De a történetírás atyja azt is elmondja, ezt egy tolmács mondta neki. A tolmács más dolgokban komoly tárgyi tévedésekbe esett, akkor ezt miért fogadtuk el? A piramisok ekkor már (legalább) kétezer éve álltak. Gondoljunk bele, ez az információ így nem sokkal komolyabb, mintha az Alföldön megkérdeznénk egy juhászt, hol van Attila sírja, és õ rábökne a Tisza egyik szakaszára.

Második bizonyíték. Egy angol hírszerzõ ezredes, bizonyos Howard Vyse, 1835-ben elhatározta, hogy mindenképpen felfedez valamit, beírja a nevét a történelemkönyvekbe. Mikor hosszú ideig semmit nem sikerült elérnie, nagyon ingerült lett, és robbantásokat hajtott végre a Nagy Galériában. Bejutott a királykamra fölötti könnyítõkamrákba, s itt az egyik kõre festve felfedezte Khufu névkartusát. Ez perdöntõ bizonyíték lenne, csakhogy az írásban "helyesírási hiba" van. Újbirodalombeli írásjelet tartalmaz, s Khufut Ré fiának nevezi, holott a IV. dinasztia királyai még igazi istenkirályok voltak, nem szorultak mások támogatására, az utánuk jövõ dinasztiák tagjait nevezték Ré fiainak. Szóval ez az egész sántít. Biztosat nem állíthatunk, de nagyon úgy tûnik, az ezredes semmiképp nem akart üres kézzel hazatérni, így hamisított. Champollion csak 1822-ben fejtette meg a hieroglifákat, így érthetõ, ha Vyse vagy valamelyik embere még nem bírták tökéletesen.

A festék kormeghatározásával persze ez a probléma gyorsan megoldódna, de valamiért erre még nem került sor. Ezek a bizonyítékok tehát elég gyenge lábakon állnak. Talán azért vette át õket az európai történetírás, mert európai személyektõl származnak? Ugyanis más történetírók meg sem említik Khufut, vagy ha igen, cáfolják, hogy õ lett volna a nagy építtetõ. A királydinasztiákat összeállító egyiptomi történetíró, Manethón (Kr.e. III. sz.) bizonyos Szufisz királyt említ, az arab Zeman Maszúdi (Kr.u. X. sz) Szuridot. Lehet, hogy ugyanaz. Többen hivatkoznak Harmaiszra (Hermész), aki király vagy tudós férfiú volt az özönvíz elõtti idõkben, minden ismeret birtokosa. Õ tanította meg az egyiptomiakat földet mûvelni, gazdálkodni, építkezni.
  

Találtak még két sztélét a Piramis elõterében lévõ Ízisz templom romjai között, melyeket egyesek úgy értelmeznek, hogy ezeken Khufu a magáénak nevezi a Piramist. Ugyanakkor a szöveg fénytemplomot vagy horizontot említ, s a soroknak olyan olvasata is van, hogy Khufu itt találta az építményt. Egyébként gyakori volt az ókori Egyiptomban, hogy a fáraók megirigyelve elõdjük nagyságát, egyszerûen elvették azok épületeit, átvésették a rajtuk lévõ neveket. Ránk maradt még egy furcsa szöveg, mely szerint Khufu egyik embere a fáraó felszólítására egy titkos bejáraton bejutott a Piramisba, s onnan kihozta egy éjszaka a mindentudás könyvét, hogy a fáraó a világ ura lehessen. A könyv világított a sötétben. De ha Khufué a Piramis, miért kellett valakit titokban, éjszaka oda küldenie? Egyébként, ha ez a történet igaz, ez az ember is felfesthette Khufu nevét.

 
   Visszatérve a tényekhez, a legfurcsább, hogy a többi piramissal szemben a Nagy Piramisban nincsenek feliratok. Már az elsõ, lépcsõs piramisban is (Dzsószer) vannak hieroglifák. Bárki építtette a Piramist, miért nem használta ki a hatalmas falfelületeket neve, tettei megörökítésére? Ideje nyilván lett volna rá, ha a Piramist be tudta fejezni. A feliratok hiánya is sugallja, hogy itt a többi piramistól lényegesen eltérõ építménnyel állunk szemben. Az építtetõ nevétõl sokkal nagyobb talány maga a mû...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-02-03
Lacikám! Már alig várom a folytatást!