[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A felséges piramisok II.

szerkesztette: Kiss László, 2010-02-07

Khefrén piramisa a Nagy PiramisrólA Nagy Piramis egy tökéletes alkotás. Olyan tökéletes, szabályos gúla, hogy úgy tûnik, a többi piramis csak ennek a gyenge mása. De ha egyszer képesek voltak az egyiptomiak ilyenre, többször miért nem? Néhány történetíró nem tartotta különösebben magas szintûnek kultúrájukat. Mások nagyon is. A görögöt mindenki annak tartja ma is. Pedig minden ismert görög tudós hosszabb-rövidebb ideig Egyiptomban tanult.


Flinders Petrie


al-Manún bejárata



Richard Lepsius


Ozirisz és Ré



É-D-i keresztmetszet


A lejtakna a barlangterembe

   A Nagy Piramis arányai, a szélesség, magasság, az oldalak dõlésszöge olyan harmonikus egységet alkot, hogy matematikusok szerint nem is lehetne tökéletesebb. Véletlen? Aligha. Keresztmetszete körbe írható, a kör középpontja a Nagy Galéria felsõ csúcsa. Szabályossága sok világhírû matematikust elbûvölt, olyannyira, hogy meg is teremtették a Piramis körüli számmisztikai irányzatot (Flinders Petrie). Követõi szerint a Piramis arányrendszere tartalmazza a pít, az év napjainak számát, az Egyenlítõ hosszát, a Föld sugarát, a Föld keringési pályájának hosszát, a Nap-Föld középtávolságot. És lehetne még sorolni. Jóllehet, némelyik számadat erõsen belemagyarázott és kerekített, mégis, ha találomra szerkesztenénk egy  gúlát, kapnánk ilyen egyezéseket...?

   Sokan gondolják, ez már egy üzenet. Egy letûnt kor üzen az utókornak. Ha valaki ezt megmosolyogná: a harmadik világháborútól tartva a XX. századi ember elsüllyesztett egy betonkriptát, mely az eddig felhalmozott ismeretanyagot igyekszik dokumentálni, s jelen pillanatban is száguld egy ûrszonda az univerzumban, az emberiséget bemutató arany CD-vel a fedélzetén.


   De lépjünk be a Piramisba. Az északi oldalon turisták számára faragott lépcsõn lehet eljutni a szintén nekik tört bejáratig. Fölöttünk 25 méterre magasodik a IX. században al-Mamún kalifa által töretett bejárat. A kalifa valamiért nagyon haragudott a Piramisra, le akarta romboltatni. Tüzet rakatott, ecettel locsolták a köveket. Évtizedes munkával annyi kárt okoztak, ami 200 méterrõl alig látszik... Az al-Mamún bejáratnál hatalmas, 10 tonnás kváderkövek csúcsívet alkotnak. Ezt sem a gótikában találták fel. Egy írás szerint az építtetõ kincseket helyezett a bejárat mögé, azzal a céllal, hogy a behatoló költségei megtérüljenek. Al-Mamún megtalálta õket, s mikor számbavette, megdöbbent, hogy pont fedezik a rombolás árát. Ettõl is érdekesebb a kalifa beszámolója, miszerint soha nem rozsdásodó vasat és törhetetlen, hajlítható üveget is találtak. Persze, mindez legenda. Viszont Schliemann óta óvatosan kell bánni a legendákkal. Õ hitt bennük, vallotta, hogy minden legendának, mítosznak van valami valóságmagva. És megtalálta Tróját, Mükénét. Ha al-Mamún mindenáron nagyot akart mondani, bármi mást mondhatott volna. De hajlítható üveg...? Hogy juthatott ilyen az eszébe? Pszichológusok szerint bármilyen élénknek gondoljuk a fantáziánkat, csak meglévõ képekbõl tudunk építkezni.


   Nagyjából tíz méter után válaszúthoz érkezünk a Piramisban. Itt csatlakozik be a 25 méteres magasságból induló eredeti, a kalifa által megtalált  bejárat, de ez egyben útelágazás is, mehetünk lefelé, vagy felfelé. Lefelé megyünk. Innen már rendkívül szûk, 60-70 cm széles, 120 cm magas, és 30 fokos lejtésszögû járaton haladunk lefelé. Ez már nem a turistáknak készült. Ha elfogadjuk az elméletet, hogy az ókorban 150-160 cm volt az emberek átlagmagassága, akkor is kínszenvedés itt haladni. Nem is ajánlott ez a "túra" csak egészségeseknek. Ez a járat a Piramis alá vezet, tömör sziklába van vésve (mivel...?).


   Egy naturális, és túlzottan is egyszerû magyarázat szerint a piramisok a fáraók temetkezési helyei (Richard Lepsius). Van olyan elmélet is, miszerint a Nagy Piramist (is) három szakaszban építették, s az elsõ terv szerint itt, a mélyben lett volna a sírkamra. Tegyük fel a kérdést: ezen a szûk járaton hogy vitték volna le a múmiát és a többi sírmellékletet? Darabokban, s lent összerakták volna, mint a legót? A folyósó 110 méter hosszú, és 30 méterre, azaz 10 emeletnyi mélységbe visz a Piramis alá. S ha mindez nem elég, az utolsó, már vízszintes szakasz alig 60 cm átmérõjû, térdre ereszkedve, négykézláb lehet átjutni rajta.
  

Kinlódásunk után furcsa terembe érkezünk. 8 méter hosszú és 3,5 méter magas, szélességét viszont nem tudjuk, mert nem fejezték be. Nyilván ez sugallta a tervmódosítás feltételezését. A felétõl nyugati irányba a szikla nincs kivésve, pusztán a plafont alakították ki. Kérdések: mi ez a terem? Nem sírkamra, az biztos. Mivel és hogyan termelték ki a durván 200 köbméter sziklát? Hogyan juttatták ki a felszínre? Miért nehezítették meg értelmetlenül saját munkájukat a szûk és nagyon is meredek járattal? Egyikre sem tudjuk a választ. De valami kell, hogy legyen, mert a régi korok emberére nem volt jellemzõ az értelmetlenség és céltalanul nem csináltak semmit.
  

A terem közepén tátong egy 60X60 cm-es kútszerû nyílás. Kõtörmelék van benne, így jelenleg 2,5 méter mély. Ennek sem tudjuk a rendeltetését, de hogy nem véletlenül van ott, ahol van, bizonyítja, hogy pontosan a Piramis hossztengelyében fekszik. Igen. A 30 méterrel magasabban, a földfelszinen kezdõdõ 230 méter alapélû, egykor 146 méter magas Piramis hossztengelye a kútban végzõdik. Vagy ha úgy tetszik, a Piramist a kútra építették, a csúcs egy függõlegesre esik a kúttal. Mivel tájoltak? Mivel mértek szöget? Jelenlegi ismereteink szerint erre képtelenek voltak. Pedig a Piramis áll.


   Egyes vélekedések szerint maga a lejtakna, s a "barlangterem" valamiféle altalaji kutatás céljait szolgálhatták. Egy épületnél kardinális kérdés az alapozás, hogy a késõbbi süllyedéseket, repedéseket elkerüljük. A Piramisnak nincs alapja, tömör sziklára épült. De honnan tudhatták, hogy valóban, mindenhol tömör? Lehetnek a sziklában zárványok, lazább szerkezetû részek. Ez Gizeh környékén elõfordul. A Piramis 6,5 millió tonna, a talaj minden négyzetméterére 130 tonna súly jut. És bírja, közel ötezer éve.
   Jóllehet, merész a párhuzam, de kedves olvasó, a lakásodban, a hivatalban, ahol tegnap jártál, a plázákban vannak repedések...?


   Feltételezik, hogy a barlangterem plafonján esetleg tanulmányozhatták a súlyelosztást, a kút talán egy számunkra ismeretlen egyiptomi függõónnak adhatott helyet. Ki tudja. És a lejtakna egyenesen a sarkcsillagra mutat. Ezen sokan belelkesültek, de vigyázzunk. A Föld 2160 évenként újabb állatövbe lép, tehát a Piramis építése óta legalább kettõn áthaladtunk, így az építésnél nem lehetett szerepe a sarkcsillagnak, a járat nem rá mutatott.
   De nem a lejtakna, nem a barlangterem a legkülönösebb. Visszaevickélünk az elágazáshoz. Komoly erõpróba. El lehet merengeni azon, hogy az ókori egyiptomiak a szûk, nyirkos, levegõtlen helyen még dolgoztak is. Az elágazástól folytatjuk utunkat, most már felfelé...


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-02-09
Nagyon izgalmas írás Laci! Várom a további piramis feltáró sétát!!!