[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A felséges piramisok III.

szerkesztette: Kiss László, 2010-02-21

Szarkofág a Nagy PiramisbanEgy 70 centiméter széles, 160 centiméter magas, 26 fokos szögben emelkedõ folyosón haladunk a Piramis szívébe. Úgy 30 méter után újabb elágazáshoz jutunk. Balra egyenesen visz tovább az út, jobbra pedig fel. Egyenesen haladva újabb 50-60 méter után bejutunk a királynõterembe. Érdekes az elnevezés, a fáraók soha nem temetkeztek a feleségükkel.


A Nagy Piramis szerkezete


A Piri Reisz térkép


A Piri Reisz térkép nézõpontja


Zárókõ a szellõzõben


A sírkamra szerkezete


A Nagy Galéria


Denderai naptárfríz


A Nagy Piramis metszete

A teremben nincs jele semmiféle ilyesminek, nincs szarkofág. Persze, lehetett valaha. De nem valószínû. A sírrablók azt is elvitték? Az értéktelen (vagy kevésbé értékes) követ? És hogy vitték ki? A szûk járaton csak összetörve, darabokban tudták volna. És így már nincs értelme, kõtörmeléket kinn is találnak. Tehát nagy valószínûséggel a királynõteremben soha nem volt szarkofág.

Mi a funkciója tehát a teremnek? Nem tudjuk. Elmélet persze van bõven. A legismertebb, hogy ez lett volna a kettes számú sírkamra a sziklaterem után, az építkezés második szakaszában, de mivel a Piramist továbbépítették, lett újabb sírkamra, így ez feleslegessé vált. Ez nem is hangzik rosszul, de a Piramis tökéletessége ellentmond a spontaneitásnak, tervmódosítgatásoknak.


   Maga a terem impozáns. 570x520 centiméter alapterüretû, 6,7 méter magas. Födémszerkezetét tehermentesítési céllal fordított V alakot formázó hatalmas kõtömbök adják. A falakat lesimított, hézagmentesen összeillesztett bazalttömbökkel burkolták. A királynõterem 20 méter magasságban helyezkedik el az alaptól, s pontosan a Piramis hossztengelyében fekszik. Jelenlegi tudásunk szerint zsákutca, vissza kell térnünk újra az elágazáshoz. Itt kissé balra fordulva bejutunk egy olyan helyiségbe, mely lélegzetelállító. Egy hatalmas folyosó, mely 26 fokos szögben emelkedik továbbra is. Vége a homályba vész. A Nagy Galériában vagyunk. Hossza 47 méter, magassága 8,5 méter. Szélessége az eddig megszokottakat messze meghaladja: 2,1-2,3 méter. Mintha egy óriási, emelkedõ késpengében sétálnánk. Kétoldalt, 50 centiméter magasságig furcsa, fogazott kõpálya fut végig a Nagy Galérián. Valami olyasmire emlékeztet, amit fogaskerekû vasutaknál szoktak alkalmazni. Kétoldalt a falakon 2-2,5 méter magasságban érdekes kidudorodásokat találunk, melyek leginkább máltai keresztre hasonlítanak. A Nagy Galéria tehermentesítését úgynevezett hamis boltívvel oldotta meg az építõ. Fölfelé tekintve láthatjuk, hogy minden újabb kõ 5 centiméterrel beljebb van eresztve az alatta lévõnél.


   A Nagy Galérián végigkapaszkodva jön a meglepetés. Egy folyosón végighaladva azt várjuk, vezet valahová. Itt nem egészen ez a helyzet. Egy 1,5 méter magas zárókõnek ütközünk, s csak fölötte folytathatjuk utunkat (ma falépcsõn). Egy miniatûr ajtón (160x70 cm) keresztül bejutunk a királykamra elõszobájába. Ez 5x3 méter széles, 3 méter magas. Üres. Hasonlóan szûk bejárat visz a királykamrának nevezett helyiségbe. Végre itt vagyunk. A terem 10,5 méter hosszú, 5 méter széles és 5,8 méter magas. Belsõ oldalai hasonló borításúak, mint amilyet a királynõtermében alkalmaztak. A gránitpadló egy részét feltörték. Hátul, egy sarokban találjuk a szürke-vörös gránit szarkofágnak minõsített kõládát. Fedele nincs, egyik sarka majdnem az aljáig lerepesztve. Felirat nincs rajta. Ugyanakkor egy ásatás során, a Piramistól távol, találtak egy szarkofágot, melyre háromszor van Khufu neve felvésve. Megépítette a Piramist, aztán máshová temetkezett?


   A királykamrával tulajdonképpen bejártuk a Piramist. Említést érdemel még a Nagy Galéria felsõ részébõl induló szellõztetõ (?), melybõl Vyse robbantásainak eredményeként a királykamra fölötti 5 tehermentesítõ cellába lehet jutni. Csak külön engedéllyel. A királykamrából is fut egy szellõztetõnek tartott szûk, 60x60 centiméteres meredek akna a Piamis déli oldalába. Néhány éve láthattuk, hogy egy aranyos német robot megpróbálta felderíteni, de kiderült, le van zárva, rézpántokkal ellátott kõvel. Átfúrták, s egy méter után újabb zárókõ. Ennek ellenére a Piramisnak a mai napig tökéletesen mûködik a szellõztetése, csak éppen nem tudjuk, hogyan.

 
   A folyosók, termek leírása után kérdezhetik sokan, mi itt a különleges. Nézzük. A Nagy Galéria. A többihez képest irdatlan nagy helyiség. Miért készült? A mozi feltalálása elõtti idõkbõl ez a történelem egyetlen ferde padlójú helyisége. Ilyen helyiség egyszerûen nincs. Nincs, mert nem jó semmire. De itt mégis van. Egyesek szerint tároltak benne valamit. Egy raktár ilyen mûgonddal készült volna? Aligha. S a két fogazott sín? Úgy tudjuk, a fogaskereket nem ismerték. A máltaikereszt-szerû bütykök? Ezek funkcióira komoly magyarázat még nem született. A Nagy Galéria végén az 1,5 méter magas küszöb? Az építõk nem gondolhatták, hogy ettõl a sírrablók visszafordulnak. Miért nehezítették meg tehát saját dolgukat, ha valamit vittek be a királykamrába? Az ókori egyiptomiak ráadásul lépcsõt nem használtak, csak az isteneiknek építettek. Maguk rámpán közlekedtek. Egy magyar egyiptológus, Szõke Miklós Árpád szerint a küszöb tudatos félrevezetés, és éppen alatta van elrejtve valami, hiszen ezen mindenki csak bosszankodva átverekszi magát, mert érdekli, mi van tovább. Figyelemre méltó elképzelés. Igaznak tûnik, hogy figyelmünk megtévesztése miatt ez a hely a legbiztonságosabb a Piramisban.

A szellõzõk. Minek épít valaki rézsútosan, nagy nehézségek árán szellõzõket (különbözõ szögben kell kialakítani, faragni a kõtömböket), ha azok nem szellõzõk? A kõsorokat vízszintesen rakták fel. Ha itt kihagynak egy csíkot, kész a szellõzõ, egyszerûen, kevés veszõdséggel kialakítható. Ennek sincs (látszólag) semmi értelme. A királykamra fölött bonyolult és többszörös súlykiváltást alkalmaztak, jóllehet nincs a Piramis hossztengelyében. A királynõ terme fölött ez a kiváltás sokkal szerényebb, pedig jóval lejjebb van, következésképp sokkal nagyobb súly nyomja, mint a királytermet. Ez is fordítva lenne logikus. A mérnöki munka gyengesége? Olyan építõtõl, aki képes volt arra, hogy a Piramis északi oldalát homorúra építse (-90 cm), hogy az délben elnyelje a saját árnyékát? (Az isteneknek nincs árnyékuk.)


   Isztambulban, a Top-Kapi Múzeumban találunk egy érdekes térképet. Egy török admirális, bizonyos Piri Reisz készítette az 1500-as években egy õsi térkép alapján. Az eredeti elveszett. Elsõ ránézésre zavaros és érthetetlen. Az viszont rögtön látszik, hogy Merkator vetületben készült, jóval a híres térképkészítõ munkássága elõtt. A térkép nézõpontja szokatlan, ezért zavaros elõször. De ha a ma használatos világtérképeket is ebbõl a szögbõl nézzük, megdöbbenünk. Szinte tökéletesen ábrázolja egész Amerika partvonalát, s mi több, az Antarktiszt is, jég nélkül! (Az Antarktisz jég alatti, tényleges partvonalát ma kezdjük felderíteni teljesen új technikai eljárásokkal.) Ha Piri Reisz idején fel is fedezte már Kolombusz Amerikát, a partvonal pontos feltérképezése még hosszú idõt vett igénybe. S az Antarktisz? Úgy 40-45 000 éve volt jégmentes. Szóval mi ez a térkép? Ki készíthette az eredetit, melyet Piri Reisz lemásolt? És hogy jön ez a piramisokhoz? Úgy, hogy a térkép középpontja a Nagy Piramis. Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mintha egy mûhold a Piramis fölött állva lefotózná a Földet. Ezt látjuk a térképen síkba redukálva. És Piri Reisz idején Egyiptom a Török Birodalom része volt.


   Elgondolkodtató, hogy az özönvíz legendáját minden jelentõs civilizáció megõrizte. A sumerok, zsidók, egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, de a mayák, inkák is. Ugyanakkor a tudomány nem találja nyomát. Természetesen mindenütt vannak ugyan áradásra, árvízre utaló üledékek a föld mélyén, de különbözõ rétegekben, így az egyidejûség kizárható. Jelenleg feltételez már a tudomány egy kataklizmával felérõ árvizet. Elképzelések szerint az utólsó jégkorszak elmúltával felduzzadt a Földközi-tenger, s átszakította a Boszporusz-Dardanellák szárazföldi hidat. Így jött létre mai méretekben a Fekete-tenger. Ha ez megtörtént, biztos hatalmas katasztrófa lehetett, de hogy tudhatnak errõl Kínában, Amerikában?


   Egyiptomban, a denderai templomban (melyet Khufunak tulajdonítanak) találtak egy naptárfrízt. A fríz az Oroszlán jegyében indul. Ezt viszont csak az egyiptomi óbirodalom elõtt 12 500 évvel tanulmányozhatták. Röviden: amit a denderai naptárfríz tartalmaz, 25 868 év alatt lehet megfigyelni az égbolton.
   Diogenész Laertiosz görög történetírónak az egyiptomi papok arról számoltak be, olyan öreg a társadalmuk, hogy már 370 napfogyatkozást és 830-nál több holdfogytkozást jegyeztek fel. Ehhez az adott földrajzi szélességen legalább 10 000 évre van szükség. Hérodotosz beszámol róla, hogy az egyiptomi papok mutattak neki 341 óriási szobrot, melyek az addigi fõpapjaikat ábrázolták, 11 340 évre visszamenõleg. Mindezek persze lehet hogy irodalmi túlzások. De az emberré válás evolúciós bizonyítéka is - ahogy szokás mondani - elfér egy biliárdasztalon...
  

Sokan, köztük Szõke Miklós Árpád, feltételeznek egy özönvíz elõtti fejlett civilizációt, mely elõre tudta jelezni katasztrófáját, s ismereteiket rejtették a Nagy Piramisba, hogy átmentsék az utókor számára. A katasztrófa lehet nyugodtan egy meteoritbecsapódás, ez is elõidézhet szökõárt. Ha a dinoszauruszokat kipusztította, eltüntethetett egy fejlett emberi civilizációt is bármikor. A meteoritbecsapódással szemben most is védtelenek vagyunk. A gond csak az, hogy dinoszaurusz maradványt találtunk már tengernyit...


   Atlantisz legendáját is ismeri szinte minden kultúra. Az egyiptomiak a nagy óceánba (Atlanti) helyezik. A mítoszok szerint volt Atlantiszon egy hatalmas üvegbõl készült hegy, piramis. Khufu fényhegynek nevezi a Nagy Piramist. És a magyar mesék? "...az óperenciás tengeren is túl, az üveghegyen is túl..."
  

Keveset tudunk tehát Egyiptomról, még kevesebbet a Nagy Piramisról. Amit ismeretnek tartunk, újra kellene vizsgálni. Az idõben, évszámokban mindenképpen zavar van. Mi az üzenet? Van egyáltalán bármi üzenet? Akit érdekel a válasz, olvassa el többször is a következõ idézetet, mely II. Szethi fáraó Anana nevû tanácsosától származik, a sírjában talált papiruszon olvashatjuk:
   "Tekints ide! Hát nincs-e erre a tekercsre írva? Olvasd el Te, aki majd megtalálod a még meg nem született napokban, s ha isteneid kellõ ügyességgel ajándékoztak meg, hogy elolvashasd. Olvasd el, gyermeke a jövõnek, és tanuld meg a múlt titkait, melyek tõled már olyan távol estek, és valójában mégis oly közel vannak."              
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Jóska e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-03-13
Szia Laci! Szerintem megérné kielemezni a mostanában aktuális Svatopluk atyánkat is,csak a tisztánlátás érdekében.....