[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A filozófia

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-07-26

OTTO: EmlékÉrteni akarunk. "Az élet azt jelenti számunkra, hogy állandó fénnyé és lánggá alakítsuk át azt, amik vagyunk, vagy amivel találkozunk" (Nietzsche), olyanok vagyunk, mint Mitya a Karamazov testvérekben: "akik nem milliókat akarnak, hanem választ a kérdéseikre..."


LáttalakA filozófia – a görög philo- és szophia szavakból: a bölcsesség szeretete. A »filozófia« kifejezés a Kr. e. 4. sz. Athénjában, Platónnál és Szokratésznél je­lenik meg. Platónnál a kommunikációs környezet megváltozása, a szó­be­li­ségrõl az írásbeliségre történõ áttérés okozta fogalmi zavarok vizsgálatát is jelenti. A platóni hagyomány mindmáig él, és egyfelõl mint fogalomanalízis, a fogalmi elõfeltevések kritikája, másfelõl mint általános világmagyarázó elvek foglalata (»metafizika«) a Nyugat filozófiájának fõ vonulatát, a szó szûkebb értelmében vett filozófiát alkotja. Tágabb értelemben filozófiának mondjuk az ókori India és Kína naiv természet- és erkölcsbölcseletét, a Platón elõtti görög gondolkodás kezdetleges-spekulatív, mítoszokkal átszõtt tudományát, az arisztotelészi munkákat, és még az európai kora-újkorban is a ter­mé­szetre és társadalomra vonatkozó vizsgálódások egészét. Boëthius (kb. 480–524) De consolatione philosophiae (A filozófia vigasztalása) c., kivégzése elõtt írt könyvecskéje, Descartes Principia philosophiae-je (1644), A tömegamely az emberi tudás elvei mellett a természet jelenségeinek egészét is vizsgálja, az emberi test mozgásaitól a mágnesességig, vagy Newton Naturalis philosophiae principia mathematica-ja (A természetfilozófia matematikai elvei, 1687) valamennyien a filozófia tágabb áramának részét képezik. A 18. sz.-tól kezdve a tág ér­te­lem­ben vett filozófiából – fokozatosan, de visszavonhatatlanul – kiszakadnak a modern tudományok. A 20. sz.-ra, a kommunikációs környezet újbóli meg­vál­tozása nyomán, Heidegger és Wittgenstein munkásságával a filozófia tá­vo­lodni kezd a platóni hagyománytól.

Metafizika – a görög meta és phüszika szavakból: ami a fizika után következik. A kifejezés az arisztotelészi munkák poszthumusz rendszerezése nyomán azon mûveket jelölte, amelyek a Fizika után következtek. A metafizikai írások célja úgymond a valóság természetének általános érvényû leírása, amely mint elsõ filozófia egyetemes tudományként lehetséges. Ez a képlet Csak általamalapozza meg a szubsztancia központi szerepét a metafizika történetében. A középkor folyamán a filozófia teológiától való függetlenedésében játszott döntõ szerepet, melynek során – noha hosszasan a skolasztika fogalomrendszerén belül maradva, az evilág létautonómiáját mellett érveket kidolgozva –, mintegy a modern tudomány egyfajta filozófiai legitimációját elõkészítve, megteremtette feltételeit az ontológia, az ismeretelmélet, s így számos részdiszciplína kiválásának. Az elsõ filozófia elnevezés még ma is indokolt: ti. különféle részdiszciplínák keretében megfogalmazott elméletek bizonyos metafizikai elõfeltevésekhez köthetõk, azon alapszanak. A 20. század során heves támadások érték a metafizikát (pl. a logikai pozitivizmus részérõl); ugyanakkor meg is nõtt a metafizika iránti érdeklõdés. Az analitikus filozófia berkeiben P. F. Strawson ún. deskriptív metafizikája nyitott teret a metafizika számára, míg a metafizika ún. Heidegger-i »destrukciója« a kontinentális hagyományban adott újabb lendületet a metafizika megújulásának.

A filozófia hagyományos felosztása nagyjából a következõ:

GótikaLételmélet vagy ontológia: a létezõ és a létezés alapelveit, törvényszerûségeit, létezési formáit vizsgálja, alapkérdése: Mi az, ami létezik?
Metafizika: tárgya minden korban a tapasztalaton túli létezõ; mi rejlik az érzékekkel felfogható világ mögött,
Ismeretelmélet: tárgya a tudat és a megismerés természete (alapkérdése: megismerhetõ-e a valóság, ill. annak törvényszerûségei?),
Logika: a gondolkodási formákkal foglalkozó filozófiai tudomány,
Etika: az etika központi kérdése a jóra irányul, azt vizsgálja, hogy lehetséges-e / hogyan lehetséges jó cselekedet, illetve min múlik az, hogy egy cselekedet jó-e vagy sem.
Esztétika: elsõsorban a mûvészettel foglalkozik. Központi kategóriája a mûvészi (tágabb értelmezésben, pl. a természeti) szép fogalma. 

A tudományok különbözõ területeihez kapcsolódó ágazatok:
Társadalom-filozófia: a társadalom általános elvi kérdéseivel foglalkozik,
Nyelvfilozófia,
Történelemfilozófia,
Politikai filozófia,
Jogfilozófia,
Tudományfilozófia.

A filozófiai megismerés sajátosságai

A filozófiai megismerés módszerei általában spekulatívak, a fogalmak nyelvi körülhatárolásából (vagy ennek lehetetlenségébõl) indul ki. A modern filozófia ténygûjtést, fizikai kísérletezést nem végez, mivel ilyen értelemben nem empirikus jellegû. Viszont kifejlõdött belõle a logika, az orvostudomány, a matematika és a pszichológia is, amelyeknek bõven van empírikus módszere ahhoz, hogy a filozófia által feszegetett "végsõ" kérdésekben egy kicsit kevésbé legyen spekulatív:

A filozófiai megismerésnek az alábbi felsorolás legfeljebb a végkövetkeztetését, de nem a módszerét adja:

metafizikus: a valóság ellentmondásmentes, eltekint az idõbeliségtõl, nem folyamatjellegû.
Dialektikus: a valóság ellentmondásos. Fejlõdésében és történetiségében vizsgálja a dolgokat.
Materializmus: szubjektív dualizmus.
Idealizmus: objektív dualizmus.
A filozófia, mint tudomány saját fogalom és kategóriarendszerrel rendelkezik, melyek absztrakciók eredményei.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Andrea e-mail: andicool@freemail.hu dátum: 2006-02-07
Csókolom tanár úr(Szabó Ottó)!:)Ez a cikk nagon sokat segített a vizsgán és pesze a társadalomtudományi órák,mert a filozófián szerencsére Platónt és Szókratészt húztam és mindent elmondtam róluk amit a gimiben tanultam.A tanárnõ nagyon megdicsért(5 lett-a magy.jegyek szerint) és üdvözli magát :) KÖSZÖNÖM :) Szemán Andrea