[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Francia Polgári Forradalom I

szerkesztette: Kiss László, 2009-07-13

Delacroix1789. július 14-én, 220 éve a Bastille ostromával megkezdõdött Párizsban a Nagy Francia Polgári Forradalom. Diákok rémálma. Hosszú és bonyolult anyag. Egy egész fejezet. Meddig tartott lényegében? Hány szakaszra bontható? És "Nagy" volt-e egyáltalán?


BastilleA kommunista történelemszemlélet éljenezte, az osztályharcos ideológia alapján a munkásság korai Nagy Harcát látták benne. És ma? Nagy a csönd a történelem e tagadhatatlanul jelentõs eseménye körül.  

Franciaország a XVIII. században egy puskaporos hordóhoz hasonlított. Mondhatni, a démosz és arisztokrácia ókori görög harca megismétlõdött. Az Angliában egy évszázaddal korábban lezajlott eseménysorozat itt csúcsosodott ki igazán. A polgárság átvette a hatalmat és új gazdasági rendet teremtett, a kapitalizmust. Angliában ezt dicsõséges forradalomnak nevezik, bár ez megint csak angolszász nagyvonalúság, hiszen éppúgy folyt a vér, mint Franciaországban, gondoljunk csak Cromwell protektorátusára. Az írek szemében õ ma is egy Antikrisztus, hiszen kiírtotta egyharmadukat. (Otthon is kaszált, uralma idején senkiben nem bízott, minden éjszaka más helyiségben aludt, így sikerült megúsznia három merényletet. S a királygyilkosság itt is jelen sansculottevolt, mint késõbb Franciaországban.).

Nagy kérdés, létezik-e gyökeres átalakulás vér nélkül..? Térségünk? A vöröscsillagosokból lett derék, népük jólétéért küzdõ szocdemek ma a legnagyobb tõkések. Tízmilliós autókon érkeznek megtárgyalni, mennyi legyen a nyugdíj, családi pótlék. A szélsõségesség látszatát is kerülve azt mondom, ez így önmagában is anakronisztikus...
  

 No, de kis kanyar után vissza a puskaporos hordóhoz. Franciaországban megerõsödött a polgárság, módos lett, ténylegesen õ uralta már a gazdaságot, viszont a feudalizmus megcsontosodott, s annak haszonélvezõi dacolva a felvilágosodás eszméivel, nem voltak hajlandóak átadni a hatalmat, átlakítani a társadalmat. A feszültség nõttön-nõtt, s robbanáshoz vezetett. De miért is tört ki a forradalom konkrétan? Mert azon a napon nem érkezett kenyér a párizsi piacokra. Minden forradalom lényegében éhséglázadás. A Bastille-nak akkor már nem is volt jelentõsége, néhány rabot õriztek ott csupán, de egy gyûlölt rendszer jelképe volt, ezért kellett lerombolni. (Ez is gyakori motívum a forradalmakban, lásd Sztálin-szobor ledöntése Budapesten 1956-ban.) zászlós

Aztán, ha már szakaszolásról beszéltünk, jött az alkotmányos monarchia idõszaka (I.). Viszont a jóindulatú, de bárgyú XVI.Lajos elrontotta. Már az elején. A nehezen összehívott rendi gyûlést fel akarta oszlatni, mondván fel kell újítani a termet. Mellesleg, a renoválás tényleg be volt ütemezve, de ezt akkor senki nem hitte el, s az öntudatos és sértõdött képviselõk átvonultak a Labdaházba és Alkotmányozó Nemzetgyûléssé nyilvánították magukat. De miért is engedett a király? Miért hívták össze több évtized után a rendi gyûlést? Mert államcsõd volt. A történelem megismétli önmagát. Akik ide juttatnak egy országot, kedvesen leülnek tárgyalni azokkal, akikre korábban nem voltak kíváncsiak, hogy hogyan tovább...Némi áthallás? Igen.

Végül is létrejött az alkotmányos monarchia. Itt meg is állhatott volna a dolog. De nem így történt. Európa feudális monarchiái fegyverkeztek Franciaország ellen. Még nem volt királygyilkosság. Akkor miért? Mert Anglia szervezte õket. Anglia látta a veszélyt, egy születõ újabb kapitalista államot. Nem volt szüksége konkurenciára, ezért vetette be diplomáciáját, sikeresen. Mások kezdtek harcolni Anglia érdekeiért. A francia király leleplezõdött, elfogták levelezését, a poroszoknak szurkolt. Menekülés közben elfogták. Ez megpecsételte sorsát, a francia forradalmárok nem is nagyon tehettek egyebet, lenyakazták.

guillotineÉrdekes figyelni rá, hogy a francia forradalom két vonalon zajlott. Egyik a hivatalos, mondhatni állami, másik az utca frontja. A két vonal néha egybeesett, néha nem. Kikiáltották a (gironde-i) köztársaságot (II.szakasz). Aztán elkezdõdött a harc. A forradalmi Franciaország több fronton viselt háborút Poroszországgal s a Habsburg birodalommal. A világ legnagyobb megdöbbenésére, sikeresen. De rövid idõ alatt a gironde-i köztársaság kifulladt, az "eddig és ne tovább" katasztrófával fenyegetett. Sem a belsõ, sem a külsõ gondokat nem tudták megoldani. A fraciák tovább éheztek. Ez volt a baj. A forradalmi lejtõn (vagy emelkedõn?) nem volt megállás. Valószínû, ha valaki mindenkinek meg akar felelni, végül két (sok) szék közül a földre ül.

A helyzetet a Robespierre-féle jakobinus diktatúra oldotta meg (III.szakasz). Elsõként belsõ rendet teremtettek. Maximalizálták az árakat (de a béreket is!). Bevezették a terrort. Ez volt az ára a rendnek. Folyt a vér. Gõzerõvel beindult a guillotine. A kivégzéseket kiterjesztették a gyanúsakra is. Viszont minden parasztnak beteljesült évszázados vágya, földet kapott. Mert kellettXVI.Lajos a katona. A motivált katona. Nagy találmány. Törvény szólt arról, hogy a katonáskodó paraszt földjét a faluközösség köteles gondozni addig, míg a katona haza nem tér. A parasztságot végérvényesen a forradalomhoz kötötték. (Árnyoldala, hogy Franciaország ma is küzd a nagy arányú kisparaszti birtokrendszerrel.). Ettõl lett a francia katona az akkori világ legjobb katonája. A legtöbb csatában gyõztek, holott mindenhol lényegesen kevesebben voltak, mint az ellenség. A porosz, osztrák, orosz seregekben erõszakkal besorozott jobbágyok harcoltak, akik elõtt semmi perspektíva nem volt, csak életben akartak maradni. Kellett persze a sikerekhez a tisztikar is. A franciáknál elsõként nem pusztán a születési elõjog adta a rendfokozatot. Minden katona a "tarsolyában hordta a marsallbotot" (Napóleon). És ellenségeikkel szemben a francia tisztek tudták, a katonának nem azt kell mondani, elõre, hanem hogy utánam.
  

Aztán a forradalom, a terror felfalta saját gyermekeit, megbuktak a jakobinusok. Érdekes. Aki terrort, diktatúrát gyakorol, hogy tud egyáltalán ilyen rövid idõ alatt megbukni? A fõ diktátort, Robespierre-t lenyakazták. Ráadásul úgymond "parlamenti (konvent) döntéssel". Elég gyenge lehetett az a diktatúra! El tudnánk ilyet képzelni a XX. századi NAGYOK esetében? Mondjuk Hitlert vád alá helyezi a Reichstag, Sztálint a szovjetkongresszus, és kivégzik õket? Ha ha...
  Robespierre

Franciaországban jött a nagy üresség. A forradalmat nem lehetett tovább balra tolni, hiszen ez a lehetõség a sansculotte-tokkal kimerült. Viszont hátrafelé sem volt út, az idõközben dúsgazdaggá vált rétegek még az alkotmányos monarchiát sem óhajtották. A történelemkönyvek átsiklanak a Direktórium (IV.szakasz) idõszakán, pedig ez közel annyi évig tartott, mint az elsõ három együttvéve. Furcsa idõszak volt. Senki nem tudta, mi jön, ezért a mának éltek. Az újgazdagok hihetetlenül fényûzõ partikon múlatták az idõt, melyeket többnyire férjezett asszonyok rendeztek, férjük jóváhagyása, vagy tudta nélkül. Erkölcsi züllés, mindenki mindenkivel, holnap talán meghalunk. Ez volt a levegõben. A római birodalom hanyatló idõszakát idézõ orgiák közben persze, nyugodt szívvel belelövettek mind a kispolgári, mind a királypárti zendülõkbe. Ez utóbbival hívta fel magára a figyelmet egy ifjú Titán, Bonaparte Napóleon, a helyzet kulcsa.

És következett az õ személyi diktatúrája, (V.szakasz). Sokan konventvitatják, hogy egyáltalán a forradalomhoz kell-e sorolni Napóleont. Olyannyira érdekes személyiség, hogy megér egy másik eszmefuttatást. Talán meg lehetne végre kísérelni a rárakódott (gyõztes) angol terminológia levakarását is.
  

S mindeközben Nagy Britannia fáradhatatlanul szervezte a koalíciókat a polgárosult Franciaország ellen, melyet a keresztény erkölcsiség, s a szigetországban gyökerezett felvilágosult eszmék alapján keblére kellett volna ölelnie...       


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: xy e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-07-21
szuper ez a cikk. saját nézet, sajátos megközelítés, tisztánlátás és még sorolhatnám. kifejezetten jó stílus, élvezetes és fordulatos, olvasmányos és tudományos. komplimenti