[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Görgey-képhez (2. rész)

szerző: Kiss László 2013-05-01

 

A Görgey-képhez  (2. rész)

 

Az orosz betörés irányában (észak-északkelet) mindössze 8 ezer rosszul felszerelt honvéddel rendelkeztünk. Így az oroszok június 28-án már Miskolcon voltak... Minden tájékozott politikus és katona tudta, hogy a szabadságharc elveszett. A sokszor megalkuvó attitűddel vádolt Görgey mégsem állt fel, ellenkezőleg, kidolgozott egy haditervet, amit a kormány június 26-án Pesten jóvá is hagyott.

 

Görgey s a politikusok nagyon is józanul, reálisan gondolkodtak. A célkitűzés nem a romantikus végső győzelem – "győzelem vagy halál" – volt, hanem időhúzás, taktika, a megalázó feltétel nélküli megadás elkerülése. Kossuth kacérkodott a "végső harccal", Petőfit és társait felkérte, fanatizálják a népet egy "szent keresztes háborúra", de a Nemzeti Múzeum udvarára meghirdetett nagygyűlést Kossuth cserben hagyta, a kormány elhagyta Pestet. Így a dologból nem lett semmi. Petőfi nagyon keserűen írt erről az esetről Aranynak, s rövid időre el is vonult vidéki magányába.

 

Görgey terve a következő volt: az ellenség ugyan nyomasztó fölénnyel bír, de van több gyenge pontja. A seregek szétaprózottak, lényegében kilenc irányból törnek ránk. Ha a magyar haderőt, mely szintén szét volt forgácsolva, összpontosítjuk, egyenként erősebbek lehetünk az ellenség alakulatainál. Az összpontosításhoz a földrajzi előnyünk is megvolt. Ha a seregek időben elindulnak egy kijelölt körzet felé, ezt az ellenség nem tudja megakadályozni. Ezt a gyülekezési pontot Görgey Komárom várában látta. A komáromi nem középkori eredetű, magas, sebezhető vár volt (azok ideje már régen lejárt), hanem egy modern, nagyrészt földbe mélyített, francia mintára kiépített hatalmas erődrendszer, mely több tízezer ember befogadására volt alkalmas, hatalmas tartalékokkal. Bevehetetlennek minősítették. Ez a kijelentés ugyan nagyképűnek hangzik – nagyon sok bevehetetlen várat, erődöt vettek be a történelem során –, de a későbbi események mégis ezt látszottak igazolni, mert a bosszúszomjas osztrákok a szabadságharc leverése után belementek abba az alkuba, hogy Klapka szabad elvonulásért cserébe adja fel az erődöt. 

 

Görgey számításai szerint a  dunántúli összpontosítás mellett szólt a térség viszonylagos fejlettsége, s hogy ezt a területet eddig alig érintették hadjáratok, tehát a Dunántúl ellátmány, hadkiegészítés szempontjából is az ország legalkalmasabb területe. De a döntő szempont az volt, hogy Komárom várára támaszkodva előbb az osztrákokkal kell felvenni a harcot, mert egyrészt ők a gyengébbek – (lét)számok tekintetében –, ellenük lelkesebben harcol a honvéd, hisz már elég sokszor megverte őket. És különben is, az osztrákok az ellenségeink, az oroszokkal semmi dolgunk...

A komáromi összpontosítással egyúttal megakadályozzuk az oszrákok és oroszok idő előtti egyesülését, hiszen Haynau elé megyünk. És ha legyőzzük az osztrákokat, az oroszok egy idegen országban, helyismeret nélkül elbizonytalanodnak, s a tél beálltával az is előfordulhat, az utánpótlás nehézsége miatt akár vissza is vonhatja őket a cár. Tudunk róla, hogy az oroszok nagyon is tartottak a téltől, ők is számoltak ezekkel a tényezőkkel.

 

A terv tehát a lehetőségekhez mérten kitűnő volt és reális (amennyire egy stratégia az lehet). Egyetlen hátránya az volt, hogy lezárta a Törökország felé vezető egyedüli, a szabadságharc résztvevői számára kínálkozó menekülési útvonalat. 

 

A terve elfogadása után Görgey azonnal a csapataihoz sietett, melyek Komárom térségében állomásoztak. Kossuthot és a kormányt viszont ezt követően a kapkodás jellemzi. Három nappal a tanácskozás után Perczel és Dembinszky javaslatára teljesen új haditervet fogadnak el – Görgey jelenléte nélkül. Az új összpontosítási hely Szeged lett. Nehéz megindokolni, hogy miért ezzel a támadást feladó, védekező tervvel jöttek elő. Hacsak nem a Törökország felé vezető út, vagy egyszerű rivalizálás miatt. Köztudott, hogy Görgey nem volt jó viszonyban az új tervet megalkotó tábornokokkal. Szeged komolyabb erősség nélküli, nincs mire támaszkodni. Odavonulásunkkal magunk után csábítjuk az ellenséget, központi helyét nézve szinte felkínáljuk nekik, hogy egyesítsék a seregüket. Görgey megkapta az új tervet és a parancsot, hogy a feldunai seregének három hadtestével azonnal induljon Szeged irányába, kettőt pedig hagyjon Komárom védelmére. 

 

Görgey már az első haditerv alapján megkezdte csapatai előkészítését Komárom térségében. Erről levélben be is számolt Kossuthnak. Mikor megkapta a mindent felborító második tervet és utasítást, írt a kormányzónak, hogy nem ért ugyan egyet az új tervvel, de természetesen engedelmeskedik a kormánynak, s haladéktalanul indul Szeged térségébe. 

A levelek viszont késtek, s úgy alakult, Kossuth már régen elküldte Görgeynek a változásról szóló levelet, mire kezébe kapta a tábornok első levelét, melyben az a Komárom térségében tett előkészületeiről számol be. Kossuth ezt úgy értelmezte, Görgey nem engedelmeskedik, ellenszegül a kormány parancsának. A második levelet olvasva a helyzet tisztázódott, s később volt alkalmuk ezt személyesen is megbeszélni, valahogy mégis rajtamaradt Görgeyn a parancsmegtagadó, ellenszegülő jelző. 

 

Kossuth, még a félreértés áldozataként, első felháborodásában leváltotta Görgeyt a fővezérségről. A tábornok ennek ellenére teljesítette a parancsot, harcolva vonult vissza. A célokba vetett hitét ugyan valószínűleg elvesztette, de komáromi seregét felkészítette az útra. Haynau nyilván sejtette, mi a terv, mert nagy erőkkel tört rá Görgey seregére. A magyar tábornok visszaverte a többszörös túlerőt. Maga is hajmeresztő dolgokat művelt a csatatéren, egyesek szerint csalódottságában a hősi halált kereste. Ez majdnem meg is adatott neki, egy gránátszilánktól súlyos fejsebet kapott. Kínálkozott a lehetőség, hogy sebesülten Klapkánál maradjon a komáromi várban, de ő nem ezt választotta. Súlyos sebével is levezényelte csapatait Szeged térségébe. Igaz, ez négy hétig tartott, mert az oroszok is előretörtek, így Görgeynek "kerülgetnie" kellett az ellenséget. Bár, hogy valójában ki kit kerülgetett itt, nehéz megmondani, mert Görgey csapatmozdulataival meg tudta akadályozni, hogy az osztrákok az oroszokkal egyesüljenek.

 

Görgey a seregét megtartotta, végül is levezetett a déli összpontosítási körzetbe 30 ezer komoly harcértékkel bíró, fegyelmezett katonát...

 

Ha a többi tábornok is így tesz, talán még mindig lett volna esélyünk. 
 
 

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :