[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A háború int, menni kell

szerző: Kozsár Zsuzsanna 2016-03-02

 

A háború int, menni kell

 

A háború int, menni kell

 

Bertold Brecht: Kurázsi mama és gyermekei

Katona József Színház, Budapest

 

Eleinte négyen húzzák még az ekhós szekeret: Kurázsi mama és három gyermeke. A végén már csak ő egyedül. S ami közben történik, egy kisember nagy drámája.

 

A budapesti Katona József Színház Zsámbéki Gábor rendezésében vitte színre Bertold Brecht darabját. A harmincéves háború idejében játszódó cselekményt a szerző egy másik nagy háború küszöbén vetette papírra, és most – talán egy újabb nagy háború előtt? – a Katonában láthatjuk a remekművet, melyet a magyar színházak az 1968-as ősbemutató óta mintegy két tucatszor tűztek műsorra.

 

Hogy eligazodjunk Brecht epikus színházában és egyidejűleg a harmincéves háború eseményeiben, a mozaikszerű jeleneteket vetítések tarkítják, melyek az egyes történelmi tények háttér-illusztrációi. Ettől egy kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha egy jól felkészült történelemtanár óráján ülnénk: csaták, hadvezérek, győzelmek, mindehhez az akkori nagy emberek szobrai – tananyag, adatközlés, illusztrálás. De a dráma 12 évet átfogó cselekménye jóval több egy történelemleckénél. És erről leginkább Kurázsi mama és Kattrin tehet. A két kisember. A két áldozat.

 

Eleinte négyen húzzák a szekeret. Kurázsi mama a háborúból él, a cselekmény kezdetén, 1624-ben még látszólag jól él belőle. Kereskedik. Főként élelemmel, de más egyébbel is, éles szemével, remek üzleti érzékével mindig felismeri a kínálkozó lehetőséget. Nem fizet rá a boltra. Csakhogy a háború nem cimborál még azokkal sem, akik belőle élnek. Kurázsi mama nem vándorolhat büntetlenül a háború nyomában, az árat neki is meg kell adnia. Először a két fia hagyja ott az igahúzást. Egyikük, Eilif a harcvonalba jut, másikuk, Stüsszi a katonák zsoldjáért felel. A családból már csak ketten maradnak a szekér mellett, a két nő. Ők kitartanak majdnem a végsőkig.

 

Eilif és Stüsszi egymás ellentétes pólusai. Eilif okos és vakmerő, a csatákban sokra viszi, ám az átmeneti békében nem tud mit kezdeni magával, folytatja a háborúban megszokott gyakorlatot, a fosztogatást, erőszakot. Ám ami ott hőstett volt, itt már bűncselekmény, és Eilifnek lakolnia kell érte. 

 

Stüsszi együgyű és jámbor, a végletekig becsületes. Egy ügyes hazugsággal kivághatná magát, de képtelen erre. Életét az anyja talán pénzzel megválthatná, de nem teszi. Azt is letagadja, hogy ismeri, így a kivégzett fiú holtteste sem kapja meg a neki járó végtisztességet. 

Elsőszülöttje haláláról Kurázsi mama nem értesül, másik fiát azonban látja kiterítve. Eilif így az utolsó reménnyé válik számára, Stüsszi pedig az első nagy veszteséggé. És ez csak részben Kurázsi mama személyes csődje. A kicsinyes alkudozás – ahogy az ekhós szekér eladását vagy elzálogosítását fontolgatja, az esetleg megszerezhető összeg nagyságát mérlegeli – csak első pillanatban látszik kapzsiságnak. Aztán rájövünk, hogy a tét a többiek életben maradása. Kurázsi mamáé, Kattriné, a hozzájuk csapódott lelkészé. Szekér és áru nélkül kisemmizetté válnak, ha vállalják a fiúval való összetartozást, bűntárssá is. Kurázsi mama kezdeti megszokott alkudozása így fokozatosan kőkemény számadássá alakul: egyet feláldozni, hármat megmenteni. Mind a négy nem maradhat életben.

Győzött az életösztön.

 

A megmaradás nem pusztán Kurázsi mama önző túlélése. Az ő erejére, kitartására, leleményességére szorul a vele utazó pap, majd később a hozzá csapódott tábori szakács, és még ha őket sorsukra is hagyhatná, néma (és talán értelmi fogyatékos) lányát, Kattrint nem hagyhatja. 

 

Kurázsi mama bonyolult jellemrajza mellett Kattrin figurája is épp ennyire összetett. Mivel legfeljebb nyöszörögni tud értelmes szavak helyett, beszél az egész teste. Nem a némák jelbeszédével, inkább csak a testtartásával, kaszáló mozdulataival, arcával, tekintetével. Azzal viszont nagyon. Az anyja mindig megérti, mi csaknem mindig, Stüsszi bátyja csak elvétve. Gyámoltalan, nyomorult, szeretni való. Szinte minden színpadi pillanata nagy pillanat: kétségbeesett igyekezete, mikor Stüsszivel próbál szót érteni, rémülete, amikor sebesülten tér vissza egyik anyagbeszerző útjáról, félénk vágyakozása, mikor a piros magassarkút próbálgatja, meg nem alkuvó elszántsága, mikor a falu népét figyelmezteti a veszélyre.

 

Ez a darab két színésznő szerepformálásán áll vagy bukik. A többiek mellékesek, nincs mélységük, elfelejthetők. A főszereplők viszont méltók a nagy elődök művészetéhez. Kurázsi mama szerepét Fullajtár Andrea pátosz nélkül, hétköznapi józansággal és fegyelmezettséggel alakítja, Pálos Hanna Kattrinja pedig nagyon mélyről jövő, bravúros színészi játék. Ők ketten nemcsak az író, a rendező szándéka szerint is a vállukon viszik az előadást az elnagyolt, felszínes mellékszereplők mellett. Hiszen igazi ellenfelük nem a többi szereplő, hanem a háború.

 

Eleinte négyen húzták a szekeret. Aztán Kurázsi mamának látnia kellett halott fiát, akinél fájdalmát nem mutathatta ki. Mikor halott lányát nézi, már szabad gyászolnia. Altatót énekel neki, amelyben elmondhatja végre, amit életében nyers szavak mögé rejtett, a szeretetet. De sokáig nem kuporoghat a földön, a háború int, és ő követi a háborút, mert az az ő igazi társa, nem az alkalmanként mellé csapódott férfiak. A könyörtelen, kíméletlen háború, mely már felfalta mindhárom gyerekét.  De ő ezt nem tudja. Még nem tudja. 

 

 

fotók: Gergely Bea

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :