[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A hatalomról

szerző: Kiss László 2011-01-09

 

A hatalomról

Az ember társas lény. Közösségi. Egy közösség életét viszont szabályozni kell, különben nem működhet. Tehát már valahol a kőkorban lettek irányítók és irányítottak. Szükség volt valakire, aki tovább látott az egyéni önös érdekeknél, a napi gondoknál, s eldöntötte, hosszú távon a közösség szempontjából mi a jó, és mi nem.
 

Egy körülhatárolható területen élők népes csoportját társadalomnak nevezzük. Összeköti őket valami kapcsolat, valami közös érdek. Ez az érdek, legegyszerűbben fogalmazva, a jobb élet reménye. Ezt az ókor hajnalán az öntözéses földművelés jelentette. Elsősorban ennek szervezésére, irányítására megszületett az állam. Az állam egy erőszakszervezet. Amennyiben betölti funkcióját, és a közjót szolgálja, a többség akaratát, érdekeit erőlteti rá a kisebbségre. Mert ugye nem létezhet olyan közösség, ahol mindenkinek ugyanaz az érdeke. 


Sokan elmélkedtek már az állam létrejöttén, feladatain. Sokan felvázolták már a tökéletes államot. Platón a tudósokra hagyná az irányítást, Machiavelli a jó fejedelem ideájában hitt. Tagadhatatlan, a történelem során az államhatalom többnyire az egyszemélyi vezetésben valósult meg. Jól vagy rosszul, de fáraók, császárok, királyok, dózsék, fejedelmek irányították a társadalmakat. 
 

A felvilágosodás korában Locke, Rousseau munkássága során megszületik a társadalmi szerződés fogalma. (Bár ez körvonalakban már Kálvinnál is jelen van (zsarnokölési elmélet). A társadalom, mivel nem tudja egységesen, egy időben gyakorolni, lerakja jogai egy részének gyakorlását az állam kezébe. Viszont a hatalomnak kötelessége ezzel jól sáfárkodni, és csakis az emberek boldogulása érdekében használni. Ez áll a polgári forradalmak királygyilkosságai (Anglia, Franciaország), a trónfosztások (Magyarország) mögött. 
 

A hatalom tehát akkor jó, ha megvalósul benne a népuralom. Így szól a tétel. Erre a szintre jutottak el az ókori görögök. Minden elismerés mellett megfogalmazhatunk aggályokat is. A legfőbb hatalom elméletileg a népgyűlésé volt Athénban, de ennek a társadalom igen kis része lehetett tagja. Valójában a stratégoszok (hadvezérek) irányítottak. "A görög demokrácia Periklész idején teljesedett ki." Tanultuk. Ha demokrácia volt, hogy köthető ez egy személyhez? Valójában tehát tekinthető ez fejedelemségnek vagy királyságnak is akár. 
Spártán királyság volt, de kettőt választottak, s csak vallási és hadvezéri feladatuk volt. A népgyűlés bírt hatalommal, és az ephoroszok (kormányzók) irányítottak. Akkor végül is hol volt demokrácia?

 

De a lényeg az, hogy az államhatalom gyakorlásának melyik formályában valósul meg a többség akaratának képviselete, a népjólét? 
A királyságokat, monarchiákat a közvélemény ebben a tárgykörben rögtön elveti. Pedig már az ókorban is ismerünk számos, nem pusztán irodalmi szinten "jó"-nak nevezhető uralkodót. Augustus békét, felvirágzást hozott Rómára. És nem mondhatni, hogy mások rovására (alig hódított). Persze volt Néró is, de az az érdekes, hogy rémuralma idején csak az uralkodó elit, és saját családja szenvedett, az átlagember jól élt, gyarapodott. Néró őrültségei csak mint "bulvársajtós hír" jutottak el hozzá, s szórakoztatta (tudjuk, hogy Rómát nem Néró gyújtatta fel). Mátyás lényegében abszolutista módon kormányzott, de ez, a mellőzött főúri csoportokat leszámítva, mindenkinek tetszett. Az ország nagy volt és erős, békésen fejlődött. Ma is csak mosolyogna mindenki a politikusok blődségein és dőreségén, ha a gazdaság pörögne, s jól élnének az emberek, boldogok lennének. Elsősorban Közép-kelet Európa szocializmust elszenvedett népei kötik a sötét középkorhoz, mint korszerűtlen, idejétmúlt államformát a monarchiát. Nem véletlen, így tanították nekik. Nem árt megállapítani, hogy a világ országainak jelentős részében, ha nem éppen többségében, ma is monarchia van. 
 

Nem mondhatjuk tehát, hogy az egyszemélyi hatalom feltétlenül rossz és nem képviseli az emberek javát. 
Egyáltalán létezik-e egyszemélyi hatalom? A középkorban a királyok hatalmát Istentől származtatták. Ezért, a kora középkorban döntésük megfellebbezhetetlen, személyük sérthetetlen volt. De mindenhol működött királyi tanács, amely segítette döntéseit. A feudalizmus logikájából következik, hogy a mindenható király is csak támogatókkal, hívekkel a háta mögött tudott stabilan ülni a trónján. Hogy tudott híveket szerezni? Birtokot adott. Ezért alakul ki az a helyzet, hogy míg a X. század tájékán egy ország területének nagyobbik része a király kezén van, a XIII. századra már töredéke. Sokan hibáztatják ezért II. Andrást, holott inkább dicsérni kellene, mert a megszűnőben lévő királyi birtokok nagyságán nyugvó hatalmat pótolni tudta - regálékkal - és Magyarország erejét meg tudta őrizni. 


Ma elítéljük a születési előjogokat. Valóban furcsa, hogy valaki királynak születik. De az uralkodói családok ezt nagyon komolyan vették, nem dobták a hercegeket a mélyvízbe. Tudatosan készítették fel őket az uralkodásra, s a tanmesék között kiemelt szerepet kapott, hogy népe boldogulásán kell majd fáradoznia. A nagy múltú dinasztiáknál egyébként is kialakult az a mechanizmus, hogy ha a király végképp alkalmatlan volt uralkodásra, akadt, aki ténylegesen irányított helyette. Garantálni persze nem lehet, hogy az ország szekere feltétlenül jó irányba menjen, de Európa nem lenne az, ami, a Habsburgok, Anjouk, Capetingek, Tudorok, Árpádok, Přemyslek, Piastok nélkül.
 

A parlamenti demokráciákban van-e valami biztosíték arra, hogy megvalósuljon a közjó? Lehet-e garantálni, hogy ne egy őrült diktátor kerüljön hatalomra? Aligha. Hitler választások útján lett kancellár. Ma Európa több parlamentális demokráciával bíró országában csőd vagy csődközeli helyzet van. Keresik a felelősöket, de tudjuk, sosem fogják megtalálni. A demokratikus kormányok nyakló nélkül veszik fel a hiteleket, melyekből szavazatokat vásárolnak, magánvagyont építgetnek, így húzzák két-három cikluson keresztül, aztán kényelmesen ellenzéki szerepbe helyezkednek, kivárják, míg a másik fél ugyanezt lejátssza, s visszaülnek majd ugyanoda. És ez a játék így megy évtizedeken keresztül. A kormányzati pozíció és az ellenzékiség között egyébként sincs nagy különbség, csak az utóbbiban valamelyest kevesebb a pénz...
Bizonyára vannak felelős kormányzatok is. Felelősnek nevezném azokat, akikről nem hallanánk csalásokat, korrupciót, egyéb botrányt. Bizonyára vannak ilyen kormányok. Mondjunk egyet... Nekem nem sikerült.


A francia polgári forradalom idején a jakobinusok létrehozták a Közjóléti Bizottságot. Uralmát mégis inkább a mészárlás jellmezte, mint a közjó. Akarjuk az igazságos hatalmat, vágyunk a tökéletes kormányzásra, de úgy tűnik, az ókortól nem sokat jutottunk előre.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-19
Ez inkább az elso bekezdés. Na orulok, hogy adtál némi esélyt a diákjaidnak.
Szerintem a legveszélyesebb kovetkezménye ennek a "vérukben van" elméletnek az, hogy felmenti a társadalmat a felelosség alól. Én is vallom, hogy vannak szuletett képességek, de nem ok donto jelleguek, hanem az, hogy a kornyezet beindítja-e ezeket a programokat.
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
Egy szónak is száz a vége. Én azt fogadom el,hogy 70 százalék öröklődik, de vannak kivételek. A 70 %-ot el lehet mozdítani a neveléssel jó és rossz irányokba is. De sz.rból nem lehet várat csinálni, és pont.
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-19
Nem tesz semmit    na, de most akkor foglalj állást érdemben is. melyik bekezdésed fedi a véleményedet?
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
Jaj, hát ezt megtiszteltetésnek veszem. Hogy nem a csicskások közé lettem beosztva...   
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-19
Nem, Csilla, szerintem a mondandodból nem az kovetkezik, hogy csak hulye gyerekek szulethetnek, hanem az, hogy ha okosnak szuletik, akkor az is lesz, ha meg hulyének hát az marad. nem tehetsz semmit.
Olvasd el magad után az utolsó bejegyzésedet, az elso bekezdésben még plasztikus a nevelhetoség, a másik bekezdésbol kiderul, hogy taníthatjuk amennyit akarjuk azt a szerencsétlen gyereket, ha rossz család szulte, eljon a serdulokor és annyi neki. A zenészcsalád sarját pedig hiába rontanánk...
Szerintem ha te vagy én egy egy szobában lakó húsz fos totál lecsúszott nincstelen családba szuletnénk akármennyi tehetséggel max. bandafonokok lehetnénk.
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
ahol a pont van, onnan az hiányzik, hogy "születésükkor elcseréltek két roma származású kisfiút"
Kitörlődött, bocs!
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
A 70% egy átlagérték. Egyénenként változó. És nem csak a szülőktől öröklünk. Lehettek jó, ill. rossz képességei akár a dédszülőknek is. És itt hangsúlyoznám a jó képességeket, mert Gábor úgy beszél, mintha azt mondanám, hülye gyerekek születnek, akikkel nem lehet mit kezdeni. Az hogy vannak jobb és gyengébb képességű gyerekek tény. És ezen nincs mit vitatkozni. Lehet a jó képességeket fejleszteni, de lehet leépíteni is. Tehát igenis szükség van a nevelésre, nincs a személyiség determinálva, de vannak bizonyos korlátok.
Ami pedig a példákat illeti. A megfigyelésen kívül rengeteg kísérletet végeztek, a modern koriakról Czeizel Endre tudna vallani (persze nem fog).
. Szándékosan természetesen, gondolom senkit nem lep meg,hogy a tudományos kísérletekben nem mindig tartják elsődleges szempontnak az etikát. Az egyik fiú gazdag zenész család sarja volt, a másik szegény sorban élő tolvaj família szülötte. Így a tolvaj családból származó fiú bekerült egy művelt rétegbe, taníttatták, zene leckéket vett, mindent megkapott, amit a nevelés adhat. Amint serdülni kezdett, megszökött otthonról és egy tolvaj csavargó lett belőle. A zenész család szülötte hiába került alant környezetbe, nem vált belőle bűnöző. Dobolt az asztalon, megszólaltatott mindent, amit tudott. Felnőttként utcazenész lett.

név: Kiss L. e-mail: kisslaszlo777@gmail.com dátum: 2011-01-19
CSILLA: én is tanultam egysmást, de másként. A janicsárok természetesen csak egy poén volt, hiszen nem csak tőlünk raboltak gyereket, ill. vettek devsirmét. Úgy veszem észre, hogy ezzel a 70%-kal nem egy csónakban evezünk. A példák érdekelnek.
GABI: a definíciód nagyon jó, természetesen én sem úgy értettem, hogy engem az állam tegyen konkrétan boldoggá. Nekem volt belőle részem bőven, neked nem, örülj neki. Úgy húsz éves koromig megmondták, mi a jó nekem és mi nem. Egyfajta lehetőséget kell nyújtani, így van. S egyetértek, ne attól függjön a boldogságom, ki van éppen hatalmon. Sajnos, úgy látom, az emberek többsége még mindig ezt az ábrándot kergeti, várja a földi Messiást. S ez baj. Tanítani..? Mit is mondjak, próbáld ki!
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-19
Biztosan szar lehet azzal a tudattal tanítani, hogy a gyerkocok lényegében biológiailag determináltak.
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
Ja és nyugodtan szólíts a nevemen, csak hogy ne legyek reklámhordozó!
név: Csilla e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-19
óóó....!!! Hát velem is a "főiskolán" tanították, csak nem villogok vele. Ráadásul a szakterületem.
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-19
Velem meg azt tanították a foiskolán, hogy 80 kontra 20 a kulso hatások javára...és sokkal valószínubbnek is tunik ez az arány, bár el nem tudom képzelni, hogyan lehet lemérni ezt a kérdést.
LACI: nekem úgy tunik, hogy a vezetok dolga valamiféle esélyegyenloség és biztonság megteremtése. A feltételek megteremtése. Ne akarjanak engem boldoggá tenni, hanem adják meg a lehetoségét, hogy az lehessek. A legjobb, ha ezt úgy teszik, hogy észre sem veszem. Ideális szerintem az, amikor a boldogságom nem attól fugg, hogy ki nyeri a választásokat, vagy hogy szimpatikus király kerult- e a trónra, hanem privát életem dolgaitól.

név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-18
Az öröklődés 70%-ot olyannyira sok "okos" ember leírta, hogy a pedagógia és pszichológia könyvek ezt vették alapul. Legalábbis velem ezt tanították...ezért bátorkodtam komolyan venni. Ami pedig a konvergencia elméletet illeti, szintén az öröklődést tekinti elsődlegesnek, csak 60 %-ot jelöl meg. Úgyhogy nem értem a kérdést.
A janicsárok pontos %-os összetételéről nincs információm, de ha figyelembe is veszem a hadifoglyokból és elrabolt gyerekekből álló részt, nem gondolom hogy 25%-nál nagyobb részt tett ki a magyar. De ezt már úgysem tudjuk meg.Mint ahogy a genetikát sem fogjuk megfejteni maradéktalanul. Egyénenként eltérőek az adottságok. Ez olyan mint a statisztika. Valószínűsíthetőek az adatok, de nem biztosak.
név: ződi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2011-01-18
....miért nem álltak át a janicsárok a mi oldalunkra aa mohácsi csatában..? miért nem lett fordítva?ha át állnak a mieink a janicsárok oldalára szétrúghatták volna a fejletnek hazudott európa fenekét és ma nem tartanánk ott ahol...

LACI nézd meg mind a 20 rész (érdemes)de gyosan még a cenzor ki nem törli:http://www.youtube.com/watch?v=aSqjBd3gipo&feature=related
név: Kiss L. e-mail: kisslaszlo777@gmail.com dátum: 2011-01-18
G
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-17
megpróbáltalak komolyan venni, de nem megy.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-17
Hideo Matsumoto professzor marker gén vizsgálatai is megadhatják a választ. Minden nép sajátos génállománnyal rendelkezik, ami öröklődik. Tehát igenis tisztában vagyunk azzal, hogy hova tartozunk, nem csak kultúra és nyelv köt össze minket. Az, hogy más népcsoportokkal is keveredtünk, gyakorlatilag elkerülhetetlen volt. A török után Magyarország lakossága a felére csökkent. Voltak olyan települések, amelyek teljesen kihaltak. Tény hogy keveredtünk, de a domináns génállomány maradt. És akárhogy is! Az egész életünket a biológia irányítja. Az ember személyiségét 70 %- ban az öröklődés határozza meg. A neveléssel lehet ezt ellensúlyozni, de átbillenteni nem. És az utolsó mondatom, ami miatt lehet hogy az egész hozzászólásom cenzúrázva lesz, de leegyszerűsítve megoldja a hormonok és a civilizáltság közti dilemmád: Ma mindenki olyan felelősségteljes. Nem vállal gyereket, inkább védekezik, kétszer is meggondolja mielőtt lekötelezi magát valakihez.. Mert
név: gabor e-mail: gyenesgabor@gmail.com dátum: 2011-01-16
LACI:Cikked kapcsán tobb kérdés jutott eszembe: milyen szempontok szerint mérjuk le az egyes államformák színvonalát, effektivitását? fennmaradásuk idotartalma szerint? az általuk biztosított életszínvonal szerint? a népuk boldogságindexe szerint? érdekelne, milyen szempontból indultál ki.
GERDA:Nem olvastam a vitaindító hozzászólást, már torlodott mire ideértem. Gerda által linkkelt cikk kapcsán jutottak eszembe dolgok, meg azzal kapcsolatban, hogy fontosnak tartotta elérhetové tenni. Hadd kérdezzem meg Gerda, mit gondolsz errol a cikkrol? rosszindulat nélkul, érdekel a véleményed. itt az enyém: a cikk ugye arról szól, hogy hormon felel azért, hogy a magunkhoz hasonlót részesítsuk elonyben. Ez nem egészen a faji huség, mivel nem csak faji hanem nemzetiségi példákkal is élt a cikk, sot, focihuligánok példájával is. nekem ez nagyon zavaros lett, mivel egy nemzetiségnél nem biológiai, hanem kultúrális és nyelvi kulombségek vannak: hogy tudná ezt felismerni egy hormon? focihuligánok pedig futbalcsapatok szerint szervezodnek, nemzetiségben, állampolgárságban sem kulomboznek. inkább pszichológiai kérdés az, hogy kivel identifikálja magát az ember, szerintem az ego védelme a kiindulópont, nem a biokémia. végul pedig: az embert az teszi emberré- ez az egyetlen kulombség az állatokkal szemben- hogy képes racionálisan folulértékelni az osztonei által diktált parancsokat. tehát ha van is ilyen hormon, attól vállunk emberré, hogy megtanulunk uralkodni folotte.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-14
Egy érdekes cikket szeretnék megosztani ha lehet. Nem kell összefüggéseket keresni, miért épp most írtam, meg miért épp ide...egyszerűen csak most olvastam:

http://cotcot.hu/cikk/2011/01/14/a-rasszista-hormon
név: Lovas Enikő e-mail: eniko@nextra.sk dátum: 2011-01-14
Nem arról szól a történet, h. kit hogyan, milyen néven anyakönyveztek. A Rovás felelősséggel tartozik a webes felületén megjelenő tartalmakért.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-12
Nem tartozik. Nem így anyakönyveztek.
név: Lovas Enikő e-mail: eniko@nextr.sk dátum: 2011-01-12
Nekem és még jópár embernek a szerkesztőségben viszont eszébe jutott.
Ha most valóban egy Magyar Gerda néven anyakönyvezett személlyel beszélgetek, akkor tartozom egy bocsánatkéréssel.

Az elvek pedig nem azért vannak, h. bárki is visszaéljen velük. Ha komoly és korrekt választ szeretne arra, h. mért fektetünk le alapelveket, akkor azt kell mondjam, h. amikor már nincs az emberben, belül rendben az, h. mit szabad, mit illik, vagy egyáltalán mit lehetséges – és főleg hogyan! – egy nyilvános fórumon leírnia, elmondania, akkor óhatatlanul szükség van az ezzel kapcsolatos normák megfogalmazására.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-12
Reklámhordozó név??? Eddig eszembe sem jutott hogy a ződi ződ-i, vagy hogy enikőnek vannak lovai, vagy a lovaknak enni kő...Nem kerestem rejtett tartalmakat a nevekben. Kellett volna? Tisztában vagyok vele, hogy ez utóbbi hozzászólásom provokatív jellegű, az előzőeknek viszont semmi negatív csengése nem volt, így sajnálatos módon arra kell következtetnem, hogy a szerkesztő asszonyt a puszta jelenlétem derogálja. Kár, hogy ez a Rovás szellemiségével összeegyeztethető. De minek is csépelem a szavakat?! Biztos ez is cenzúrázva lesz...Az alapelvek öncélú használata.
név: Lovas Enikő e-mail: eniko@nextra.sk dátum: 2011-01-12
A burkolt vagy nyílt reklámhordozó név – nint a magyargerdah – olyan nick, amivel a Rovartnak nincs, nem volt és nem is lehet semmiféle közössége.
Ebben az értelemben valóban nem változott itt semmi.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-12
Olyan nagyot talán mégse...
név: Lovas Enikő e-mail: eniko@nextra.sk dátum: 2011-01-11
Már megérte alapelveket hozni, Ződi, ha eztán Te leszel nálunk Spiró, Petri, Esterházy, Nitsch... és a többiek védelmezője.
Nagyot fordult a világ!   
név: ződi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2011-01-11
Remélem ez a cikkekre is vonatkozik. Mély megrendüléssel olvastam az alapelveket. Eszerint ezentúl Spiró,Petri,Esterházy,Nitsch ...és a többiek is lekerülnek a Rovartról éppen az alapelvek miatt.Vérzik a szivem, de az alapelv az alapelv!Arra buzdítok mindenkit hogy jelezzen minden alapelvel ellentétben álló cselekményt a Rovarton ,hogy még csírájában tudjuk elfojtani a Rovás szellemiségével összeegyezhetetlen hozzászólásokat és cikkeket.

név: Lovas Enikő e-mail: eniko@nextra.sk dátum: 2011-01-11
A Rovart a mai napig napig adós azzal, hogy a weblapján nem tette mindenki számára elérhetővé a látogatói hozzászólások moderálásának alapelveit.
Ezen alapelvek között ott van, hogy a Rovás szellemiségével összeegyeztethetetlen, nemtelen hangnemű, rasszista, mások vallását, nemzetét stb. gyalázó hozzászólásokat, provokációkat törli a honlapjáról.
név: ződi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2011-01-11
azt hittem hogy csak fél év múlva lép életbe az új médiatörvény...magyarországon.
név: Gerda e-mail: magyargerdah@citromail.hu dátum: 2011-01-11
Nézd már...Fico lemaradt a csoportképről! Nem való...
név: ződi e-mail: zodi@rovas.sk dátum: 2011-01-10
Törölt hozzászólás