[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A honvédség születése

szerkesztette: Kiss László, 2008-09-30

magyar huszár160 évvel ezelõtt, 1848 szeptember 29-én született a Magyar Honvédség. Móga János altábornagy a Pákozd-Sukoró közötti síkon megütközött Jellasic hadaival. Gyõztünk, s innen számítjuk a modern, önálló magyar haderõ létrejöttét.


   
pákozdi emlékmûA pákozdi csata elõzményei röviden. 1848 március 15-én Pesten (is) gyõzött a (polgári)forradalom. A Habsburg császár, szorult helyzetében ugyan, de aláírt mindent. Az országgyûlés (mely közben Pozsonyból, ahol évszázadokig tartotta üléseit, Pestre költözött) lázas munkával megalkotta a modern, polgári, kapitalista Magyarország alapdokumentumának, alkotmányának tekintett áprilisi törvényeket. A császár aláírta. Sokan úgy tartják, megvalósult Magyarország függetlensége. Szó nincs róla. Az áprilisi törvények nem tisztázták az uralkodóhoz fûzõdõ viszonyt, nem volt trónfosztás. Sokkal inkább egy Széchenyi által megálmodott, Kossuth által is támogatott birodalmon belüli önnállóság, alkotmányos monarchia jött létre. Az elsõ "felelõs", Batthány-féle magyar kormánynak nem volt külügyminisztere. Valami olyasmi született, mint majd 1867-ben a kiegyezéssel. De ez a felállás akkor, kétség sem férhet hozzá, a magyar társadalom, s a politikai elit nagyrészét maximálisan kielégítette. Az eufórikus hangulat viszont néhány hónap múlva elpárolgott, ahogy Európában a koronás fõk magukhoz térve sorra leverték a forradalmakat. Tudtuk, hogy mi is sorra kerülünk. Az udvar egyre nyíltabban szegte meg a forradalom vívmányait, s az áprilisi törvényeket. Mindent, amit korábban aláírt. (Például nem engedték huszárokhaza a magyar katonákat.) A Batthány kormány mindent elkövetett, hogy elkerülje a háborút. Tettek egy ajánlatot Bécsnek, miszerint Magyarország átvállalná az osztrák államadóságot...Aztán az udvar felfedte lapjait: Magyarország ellen küldték Jellasicot, alig álcázott császári katonasággal és császári tisztekkel. A Batthány kormány lemondott, az Országos Honvédelmi Bizottmány még nem állt fel, Kossuth toborzó körúton volt az Alföldön, csak az országgyûlés "irányította" az országot. Úgy tünt, nincs felelõs döntéshozó. Móga utasítást kapott ugyan, hogy vonuljon Jellasic ellen, ezt meg is tette, de vonakodott csatát vállalni, húzódott vissza Pest felé. Lelkes fiatalok már Pest erõdítésén dolgoztak. Aztán Móga, kiküldött országgyûlési képviselõk nógatására vállalta a pákozdi csatát. De miért is született itt a Magyar Honvédség? Jellasic kisrészben horvát, nagyobbrészt császári katonáival kik álltak szemben? Móga felállása: jobbszárny: Joseph von Milpökh cs.kir. ezredes, a 60.gyalogezred parancsnoka. Közép: Franz Holtsche cs.kir. vezérõrnagy, dandárparancsnok. Balszárny: Kiss Ernõ cs.kir. ezredes, a 2.huszárezred parancsnoka. A hadmûveleteket irányító vezérkari fõnök Joseph Kollmann százados. Az ütközetben jelen van a budai gránátos zászlóalj Johann Weissl von Ehrentreu százados vezényletével, a 7.honvédzászlóalj Carl Zinnern von Burgthal õrnagy vezényletével. Ott volt persze Teleky Ádám vezérõrnagy, Répássy Mihály alezredes, Mack József fõhadnagy, Lázár György õrnagy, Perczel Móric erzedes is, de a harcoló felek nagyrészt ugyanahhoz, a császári oldalhoz tartoztak. Ugyanazt az egyenruhát hordták! (A honvéd egyenruha késõbbi dolog.) Kínos volt Jellasic katonáinak, mikor meglátták a magyar önnállóság, s Pest védelmére felsorakozott sereget ugyanabban az öltözetben, mint amit maguk viseltek. Így talán jobban érthetõ Móga és tisztikarának vonakodása is, de végül eldöntötték, hova állnak. A magyar országgyûlés, bár törvényhozó hatalom volt, felvállalta a végrahajtó szerepét is, annak hiányában. Jellasic diadalmenetre számított, véres küzdelmekre egyáltalán nem volt elszánva. Franz Külmer bárónak már szeptember 23-án ezt írta: "Reménységemben, hogy a sorezredek nem fogják ellenünk felvenni a harcot, csalatkoztam...Jóvátehetetlen szakadás következhet be a hadseregben." Tárgyalások is folytak a két fél között. Jellasic  tisztje, Kempen tábornok, parlamentert küldött át Ivánka õrnagyhoz, az egyik cs.kir. tiszt a másikhoz. Kempen a tárgyalásokat summázva kijelentette: "Most látom, hogy a magyar nemzet áll ellenünk fegyverben, s hogy a cs.kir. hadsereg rendes csapatai állnak soraikban." A mondat utolsó része látszólag ellentmondás, és mégsem. Jellasic késõbb egy véletlen folytán elfogta Ivánkát, de szabadon engedte (a XIX.században még volt lovagiasság!), ezekkel a szavakkal: "Nem hittem, hogy a magyarok ennyire fanatizálva vannak..!" Tehát a sok császári tiszt, a sorezredek miért álltak ki a magyar ügyért? Lehet, hogy átragadt rájuk a magyarok "fanatizmusa"? Valamennyire bizonyára, bár az öreg generálisokra ez nem túlzottan jellemzõ. Igyekeztek elhitetni magukkal, hogy a horvát bán akciója egyéni, s nem áll mögötte Bécs. Jóllehehet tudták, Jellasic zsebében lapul a "Magyarország teljhatalmú biztosa" császári kinevezés. Mindkét fél katonái felesküdtek a császárra, a magyar oldalon lévõk esetleg még az áprilisi törvényekre is. Melyet a császár írt alá. Bonyolult volt a helyzet egy katona számára. Európában még volt némi forradalmi hangulat, s az idegen tisztikar úgy döntött, a magyaroknak igazuk van, törvényes úton járnak. A fekete-sárga szín nem egyesítette õket. Maga az ütközet katonai szempontból nem volt jelentõs. Magyar részrõl hét halott maradt a csatatéren, Jellasic seregébõl negyven. Jelentõsége inkább az ügy melletti elkötelezettségben áll. Ebben segítettek idegen tisztek, katonák. Pákozd kijelölte az utat, melyen aztán tényleg megszületett a Magyar Honvédség. huszárokÉrdekes maga a szó is. Nem hadsereg, "honvédség". Nincs semmi támadó éle. Nem tudom, más országokban, más nyelven alkottak-e már ilyen beszédes kifejezést...Mára úgy tünik, nincs szükség rá. Szövetségi rendszerekben gondolkodunk. Meg különben is, a jelenlegi országot katonailag szinte lehetetlen lenne védeni. Akkor meg miért nem vagyunk pacifisták? A sajtóban, köznyelvben egyre inkább "hadsereg"-et emlegetnek. Eltûnõben egy szép emlék, egy szép szó. Talán így van rendjén, talán nem.    


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-05
Õrnagy úr kérem! Aradot fel fogja dolgozni mostanság?
név: kisc. e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-09-30
"Eltûnõben egy szép emlék, egy szép szó. Talán így van rendjén, talán nem." Rájöttem: Imádok elsõ lenni!