Új sorozatot indítunk, amelyben feltárjuk a páratlan Kassai Aranykincs történetét. A Kassai Polgári Klub a kincs megtalálásának 80.

évfordulójára jelentette meg azt a tanulmányt, amelynek alapján – a KPK szíves engedélyével – közöljük a kutatásokat. 

A korabeli sajtóvisszhangok és levéltári dokumentumok bemutatása

A korabeli újságok jegyzéke és a témával kapcsolatos cikkek rövid ismertetése

/a szlovák sajtó esetében is csak a magyar fordítást közöljük/

1. Szlovák Kelet - Slovenský východ

27.08.1935: 1935. 8. 26-án Kassán aranykincset találtak, melynek értéke százezres nagyság­rendű. 2 796 darab aranypénz (12 kg).

28.08.1935: A kincset Sztahó Péter, 34 éves, nős, négygyermekes családapa találta meg.

29.08.1935: A kassai kincs útban Pozsony felé – 1 000 000,- Kč (cseh korona) értékű postai küldemény.

30.08.1935: A kassaiak nem láthatják az aranykincset. 

30.08.1935: A Kassai Pénzügyigazgatóság épületében már hatvan évvel ezelőtt is találtak kincset (Halmi ügyvéd elmondása szerint az

épület Mészáros utcai részének javítása közben).

31.08.1935: A kassai kincs a városi képviselőtestület napirendjén (1935.8.30).

28.09.1935: Eltulajdonították a Kassai Aranykincs egy részét.

02.10.1935: Dukátok (ismertetés).

Szabadlábon a kassai aranypénzek egy részének eltulajdonítói.

02.12.1935: Januárban bíróság elé állítják a kincs megtalálóját.

23.01.1936: Bíróság előtt a kincs megtalálói – Meghallgatás jogtalan eltulajdonítás ügyében a Bt. 370.§ szerint.

29.01.1936: Eljárás a kincs megtalálóival szemben – Járásbíróság Kassa – Dr. Cesky Jozef – A lelet eltulajdonítása bűntényében – Sztahó

Péter és társai a Bt. 366. és 370§-a értelmében  

04.02.1936: Elítélték a Kassai Aranykincs megtalálóit

08.09.1936: Bíróságon a szenzációs kassai kincs – kihallgatás – munkaügyi bíróság Dr. Ewald

01.10.1936: Feljebbviteli munkaügyi eljárás a Kassai Kerületi bíróságon – Dr. Viegel.

2. Novosti (Újdonságok)

08.05.37: Feljebbviteli bíróság – Kassai Kerületi Bíróság – Dr. Lackó Szenátusa jóváhagyta az I. fokú bíróság ítéletét, miszerint a megtaláló nem jogosult a kincs egy részének saját hasznára való eltulajdonítására.

3. Gazdovské noviny (Gazdálkodók Újsága)

30.08.35: A Pénzügyigazgatóság régi épületében az alapok ásása közben egy munkás aranykincset talált. A kincs tartalmazott egy 1/2 kg súlyú aranylácot, 2796 db. aranypénzt kb. 11 ′/á kg súlyban. A kincs egy réztálkában volt elhelyezve, melyet rézfedél takart. Értéke 300 000,- Kč, de numizmatikai értéke több mint fél millió korona. Valószínűleg numizmatikai gyűjteményből származik, mivel különböző évszázadokban vert érméket tartalmaz. A kincset valaki a zavargások idején rejtette el. Ez az értékes lelet a Kelet-szlovákiai Múzeum kezelésébe lett átadva.

4. Lidové noviny (Népújság)

25.08.35: Kincset talált a munkás – 11 kg aranyat.

02.09.35: Napi hírek – a cikk felsorolja a kinccsel kapcsolatos feltételezéseket: huszita kincs, I. Ferenc császár kassai tartózkodása idején

ásták el 1805-ben, nem kincs, hanem éremgyűjtemény.

13.09.35: Közli az első fényképet a kincsről és a hivatalos személyekről, akik átvették.

12.07.35: Az ismeretlen Mr. X Hlatky E. Rákóczi kincsét kereste Kassán.

5. Kassai Ujság

25.08.1935: 12 kg aranyat találtak a lebontásra került Pénzügyigazgatóság pincéjében. Rézdobozban voltak befalazva az aranyérmék és ékszerek. A doboz színültig tele volt aranypénzzel, ékszerekkel és súlyos aranylánccal. Ebben az épületben lakott annak
idején Mária Terézia és II. Rákóczi Ferenc.

27.08.1935: Aranyláz városunkban – Jelentkezik Mr. X a kincsek szerelmese (Hlatky Ernő – látnoknak nevezte magát és állította, hogy Kassán három helyen van elrejtve értékes Rákóczi kincs). A megtaláló Sztachó Péter 34 éves munkás, négy gyermeke van, két fiú és két lány. A Széles utcán laknak szegényes hónapos lakásban.
Sztachó Péterből gazdag ember lett. Hlatky Ernő 1935.8.27-én a Pankráci fegyházban ült szélhámosságért.

28.08.1935: Husziták rejtették el a Pénzügyi-palota pincéjében talált aranyat. – A leletet a rendőrségnek kellett volna beszolgáltatni. – A legtöbb aranypénz Pogyebrád György cseh király idejéből származik, ami azt bizonyítja, hogy a kincset a husziták rejtették el. A Kamara épülete a husziták egyik fő fészke is volt, ide gyűjtötték be az adókat.

29.08.1935: Közszemlére teszik a talált kincset. A városi tanács tegnap délután ülést tartott Tost László helyettes polgármester elnökletével. Megtárgyalták a megtalált kincs ügyét is. Tost László közölte azt is, hogy a város sürgősen intézkedni fog, hogy a talált kincsek a közönség részéről megtekinthetőek legyenek, és hogy azok egy része a városi múzeum számára biztosíttassék.   

31.08.1935: Visszakéri a város az elszállított aranykincseket az országos hivataltól. – A városi képviselőtestület tegnap tartotta rendes közgyűlését Maxon Milán polgármester elnökletével. Az elnöklő polgármester napirend előtt bejelentette a nagy értékű kincs megtalálását, és hogy szerdán a Pénzügyi Vezérigazgatóság rendelkezésére Bratislavába szállították. Ez a hír meglepetésként hatott, mivel a kincs elszállításáról eddig senki sem tudott. Dr. Pajor Miklós szenátor hozzászólásában bejelentette, hogy az 1892-ből származó 2145 sz. telekkönyvi bejegyzés szerint az épület a kincstár tulajdona. A szenátor szorgalmazta, hogy mivel a kincsek szoros összefüggésben állnak Kassa és Kelet-Szlovákia történelmével, a városban kell maradniuk. Bucek Dr. Hlinka-párti képviselő is egyetértett a kincsek elhelyezésével a kassai múzeumban, viszont kijelentette, hogy szerinte Novak építkezési vállalkozót nem illeti meg semmilyen jutalom.

01.09.1935: A Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója Polák dr. nyilatkozata szerint a Pénzügyminisztérium dönti el, kit illet meg az aranykincs. Információnk szerint a Bratislavai Vezérpénzügyigazgatóság is állást foglalt. Megállapították, hogy a kincset nem lett volna szabad bankban elhelyezni, hanem a Pénzügyigazgatóságon. Az Állami Műemlékvédő Hivatal részéről bizottságot alakítottak. Polák József dr. múzeumigazgató szintén tagja lesz a bizottságnak, amely az aranykincs átvilágításával és becslésével lesz megbízva.

28.09.1935: A „becsületes megtaláló" is lopott az aranykincsből. – Viharos jelenetek a házkutatások és letartóztatások folyamán. – Az beszélték meg, hogy csak a kincs egy részét szolgáltatják be. A keresztkérdések súlya alatt rövidesen vallomást tettek.

01.10.1935: Csak pénzbüntetés vár a kincslelet megtalálóira.

02.10.1935: Szabadlábra helyezték az aranyak megdézsmálásával vádolt kilenc letartóztatottat. 

03.10.1935: Ötven grammos aranydukát is akad a Pénzügyi-palota bontásánál talált kincsek között. – Járásbíróság elé kerül a talált aranypénzek ügye.

22.01.1936: Aranyper a bíróság előtt. – Dr. Lendvai Ferdinánd cikke: Az értékes kincslelettel a külföldi lapok is foglalkoztak. Őket főleg a kincs eredete, meg az érdekelte, hogy ki áshatta el. Attól, hogy a kincset egy itteni ékszerkereskedő atyja rejtette volna el, nem írt sem az Observatore Romano, sem a Le petit Journal, sem a Daily Telegraph, sem az Athener Zeitung, de a levoci Kocúr és a pesti Az Újság sem. A magyarországi lapok szerint csakis Rákóczi-kincsről lehet szó. Vitába szálltak e felett. Most megvizsgálták a kincset szakemberek, és tekintve, hogy újabb keletű pénz is van közöttük, megdőlt ez a nézet is. Minden jel arra mutat, hogy a Thököly-harcok idején rejtette el valaki a kincset. Hogy Thököly maga nem volt, az biztos. Hogy is ásta volna el a pénzt, amikor állandóan szüksége volt pénzre. A háború-viseléshez már akkor is három dolog kellett, pénz, pénz és pénz. De ki ásta el, ha nem Thököly? Talán valami gazdag polgárember költséges passziójának és gyűjtőszenvedélyének emléke lesz a kinccsel telt kazetta, amely a város nyugalmát egy kis időre megbolygatta – ma már mindegy, akárkitől származik. – Sztachó végeredményben hasznos dolgot cselekedett, nélküle most nem lenne értékes leletünk, amely a történelemnek, numizmatikának egyaránt értékes... A kincset egyaránt kiállítják Prágában, vagy Bratislavában és városunkban is... Érdekes kiállítás lesz. – Versenyfutás a kincsért. Sztachó garmadával kapta a leveleket, melyben pénzt kértek tőle. – A „becsületes megtaláló" a vádlottak padján. – A főbűnösök büntetése csak pénzbírság lehet, de az orgazdákat szabadságvesztés is fenyegeti.

24.01.1936: Az aranyemberek a vádlottak padján. – Hogyan osztozkodtak Rákóczi kincsén a „becsületes megtalálók"?

04.02.1936: Ítélet az aranyperben – Dr. Skalsky numizmatikai szakértő szerint az eltulajdonított 125 (126) darab aranypénz

numizmatikai értéke 30 570,-  Kč.

Magyar dukátok: 

8 drb. Mátyás király aranydukát     1 000,- Kč                               

2 drb. Ulászló dukát     200,- Kč                                                               

1 drb. Zápolya János dukát     350,- Kč                                             

1 drb. Ferdinánd aranyérme     7 000,- Kč                                              

1 drb. Zápolya János dukát     350,- Kč                                                            

3 drb. Ferdinánd dukát     680,- Kč                                                               

8 drb. II. Miksa dukát     1540,- Kč                                                     

3 drb. II. Rudolf dukát     360,- Kč                                                                

6 drb. II. Mátyás dukát     360,- Kč                                                               

4 drb. II. Ferdinánd dukát     520,- Kč                                                             

4 drb. III. Ferdinánd dukát     840,- Kč                                                            

5 drb. I. Lipót dukát     620,- Kč                                                                  

Erdélyi dukátok:

1 drb. Báthory Zsigmond dukát     200,- Kč                                                        

18 drb. Bethlen Gábor dukát      4 100,- Kč                                                        

7 drb. I. Rákóczi György dukát     1 800,- Kč                                                    

1 drb. II. Rákóczi György     260,- Kč                                                         

Az eltulajdonított pénzek között 53 db. idegen eredetű is volt: spanyol, olasz, angol, dán, lengyel, brandenburgi, holland, sziléziai,

csehországi dukátok és német városok dukátjai. – Az ítélet: Sztachó Péter, Haluska Milán, Kondás István – fővádlottak jogtalan elsajátítás

miatt 1 000,- Kč pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén 10 napi fogságra ítélve. Az ítélet kimondja a 125 db. aranypénz az állam javára

való elkobzását. Oravecz István 300,- Kč. Kurfürst István, Hack Gábor, Hack Gáborné, Hrnciarek Andrej, Kondás István, Kolesár István

200,- Kč büntetést kaptak, Kurfürst Mária felmentve.

09.05.1937: Az aranykincs megtalálói újra a vádlottak padján. – A feljebbviteli bíróság helybenhagyta Stacho és társai büntetését.

6. Večer (Este)

A kincs megtalálásának körülményeivel és útjával Kassától Kassáig Dr. J. Duchofi 1995-ben cikksorozatban foglalkozott.

18.08.1995: Kuruc idők

25.08.1995: Lelet a Főutcán

31.08.1995: Gondok a lelet körül  

08.09.1995: Újra Kassán

/folytatjuk/

Kapcsolódó cikk:

www.rovart.com/hu/a-kassai-aranykincs-1-resz_3576