[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Kazinczy Napok története (1. rész)

szerző: Petővári Ákos 2016-03-02

 

A Kazinczy Napok története (1. rész)

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

 

 

A felvidéki magyar nyelvművelésről

 

 

Bevezetés

 

Egyre közeledik a Kazinczy Napok megalakulásának kerek évfordulója. Ez a kutatókat a rendezvény történetének alapos feldolgozására ösztönzi. Előadásomban a legnevesebb felvidéki és anyaországi nyelvművelők előadásait mutatom be. Tisztelettel kell megemlékeznünk azokról a nagy nyelvészekről, akik már nem lehetnek közöttünk.

 

Főleg a nyelvművelés és a nyelvvédelem kérdéseivel foglalkozó előadásokat emelem ki. A nyelvművelés a mai meghatározás szerint az alkalmazott nyelvtudomány egyik területe, amely a nyelvhelyesség elvei alapján a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv fejlődését. 

 

A Kazinczy Napokon a nehézségek ellenére évtizedek óta töretlenül követik a nagy író hagyományait, ápolják, védik közös anyanyelvünket. A politikai körülményekről, a hátráltató tényezőkről, az akadályokról is szólnom kell. Hogyan hasznosították a szlovákiai pedagógusok az előadók gondolatait, tanácsait a gyakorlatban? Erre a kérdésre keresem a választ. A tanácskozásokon többször foglalkoztak a sajtó szerepével. A sajtó a magyarság nyelvi irányítójának tekinthető, ezért a nyelvművelés szolgálatába kell állítani. Az újságcikkek nyelvezete hat az olvasókra, tehát jó példát kell mutatniuk.

 

A Kazinczy Napok történetével Béres József szóbeli közlései és gyűjteménye segítségével kezdtem ismerkedni 2002-ben. Ő a Batsányi-kör alapítójaként és elnökeként tevékenykedett 1965-től. A kutatást a szóbeli közlések is segítik. A fórumon gyakran szereplő előadók és a résztvevők visszaemlékezését is érdemes lenne feljegyezni. Jó érzés, hogy a hallgatóság köréből többen évről évre eljönnek a rendezvényre. A véleményükkel segítik az előadók munkáját.

 

 

A hagyományok kialakulása

 

A Batsányi-kör, a Csemadok központi és kassai szervei indították el a Kazinczy nyelvművelő napokat 1967-ben. Az októberi értekezlettel kezdődött el a felvidéki magyar nyelvművelő mozgalom és a gyűjtési munka. Először Fábry Zoltán Kazinczy elkötelezettségében című írását Balogh Márta olvasta fel. A stószi író betegsége miatt nem vállalta, hogy részt vegyen a rendezvényen. A mű a mozgalom feladatait határozta meg. Idézem a mű egyik legszebb gondolatát: „Ezt a nyelvet, ezt az irodalmat elejteni, elveszejteni most már nem szabad: éltetni kell, folyamatosságát biztosítani, pallérozni, megőrizni, megbecsülni és megtartani.”/1/  Fábry Zoltán írásában az anyanyelv erősítésére, védelmére buzdítja a szlovákiai magyarságot.

 

Az első rendezvényen anyaországi, felvidéki és jugoszláviai nyelvészek fejtették ki gondolataikat. Először Deme László tartott előadást A nyelvi kultúra kérdései és feladataink címmel. Deme László a pozsonyi egyetem magyar tanszékén vendégprofesszorként dolgozott a hatvanas években. Nagyon sokat tett a felvidéki magyar nyelvművelés megindításáért, szakmai segítséget nyújtott a nyelvészeknek. Bárczi Géza akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke A nyelvművelő tevékenység című beszédében örömmel üdvözölte a rendezvényt, s a fórum folytatására biztatta a résztvevőket. Fölvetette, hogy a találkozásnak országos tanácskozássá kell válnia. Előadásában a magyar nyelvtudomány fejlődéséről számolt be. Korom Tibor újvidéki nyelvész a jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület munkájáról beszélt. Az anyanyelv ápolásának fontos feladata a földrajzi nevek gyűjtése és a felvidéki magyar nyelvjárások tanulmányozása, az értékmentés is. Két előadás hangzott el e témákról, a szakemberek a tapasztalataikat mondták el. 

 

Görcsös Mihály tanár, művelődésszervező a kassai Batsányi-kör évkönyvében így tekint vissza az első rendezvényre, az ünnepre: „Megállapíthatjuk, hogy a Batsányi-kör kezdeményezésére a Kazinczy nyelvművelő napokkal olyan tudományos értékű rendezvényt sikerült megvalósítani, amely a nyelvészet, a nyelvművelő munka iránti érdeklődőket hozta össze, s ösztönözte rendszeres munkára. A találkozó mindnyájunk számára nagyon hasznos és tanulságos volt, s szeretnénk ezentúl minden évben megrendezni.” /2/ 

 

Az októberi értekezlet a következő években valóban országos tanácskozássá bővült. Szathmári István nyelvész, egyetemi tanár előadását gyakran hallhatták a tanácskozásokon. A 1976-ban, a VII. Kazinczy nyelvművelő napokon a Szakszavak használata a csehszlovákiai magyar sajtóban címmel tartott előadást a felvidéki magyar nyelvű sajtótermékekről, a központi és vidéki lapokról tartott előadást. Más érdeklődők is megismerhették elemzését, mert az előadás megjelent a Magyar Nyelvőr hasábjain. Szathmári István azt tanácsolta, hogy  a hatásos kommunikáció érdekében az újságírók a napi sajtóban és a tudományos ismeretterjesztésben kerüljék a fölösleges idegen szavakat. Idézek egy negatív példát: „Íme a kollektív művelődési igény.” Az előadó úgy tapasztalta, hogy a szláv nyelvekben gyakoribb az idegen lexikai elemek átvétele. Ma is megszívlelendő az alapos elemzés befejezése: „Dolgozatomat ezzel zárom: törődjünk többet szakszavainkkal, kerüljük a szaknyelvben és a szakszavakat is felhasználó más stílusrétegekben a nyelvi, a stilisztikai és a nyelvi rétegbeli helytelenségeket, hogy közlésünk minél célszerűbb és minél hatásosabb legyen!” /3/ 

 

Fábián Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense A csehszlovákiai magyar széppróza nyelvi arculata címmel tartott előadást 1979-ben. Több irodalmi művet vizsgált nyelvi-stilisztikai szempontból, Duba Gyula Ívnak a csukák című regényéből a természetleírások szépségét emelte ki. /4/  Később Fábián Pál a Nyelvművelésünk évszázadai című könyvében méltatja a Kazinczy Napok jelentőségét, részletesen beszámol annak programjáról: „Nevezetes eseménye a szlovákiai magyarság nyelvápoló munkájának a minden évben Kassán tartott Kazinczy-napok című rendezvénysorozat. Előadások hangzanak el oktatási-módszertani témákról (például a tankönyvek nyelvezetéről), a magyar újságok, folyóiratok nyelvéről és stílusáról, helyesírásunk időszerű kérdéseiről, a szlovákiai magyar irodalmi nyelv állapotáról stb.; ekkor vannak az iskolai szépkiejtési versenyek, a nyelvi vetélkedők döntői is. /5/ 

 

Az 1983-as rendezvényen Lőrincze Lajos egyetemi tanár százötven résztvevő előtt beszélt a nyelvünk újabb jelenségeivel kapcsolatos nyelvhelyességi kérdésekről. A tudósító így számolt be az előadásról: „A Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című műsorából ismert tudós sok példával tarkított előadásában szólt az idegen szavak használatáról, a tájnyelv és a köznyelv kölcsönhatásairól és a helyes kiejtésről.” /6/ 

 

Grétsy Lászlót, a magyar nyelvművelés kiemelkedő személyiségét is gyakran meghívták a tanácskozásra. 1985-ben Életünk és a szaknyelvek címmel tartott előadást, amelyben a köznyelv és a szaknyelv kölcsönhatását vizsgálta. Számos szaknyelvet mutatott be, többek között beszélt a felvidéki magyar sajtóban előforduló helytelen tükörfordításokról. Ozsvald Árpád tanár, költő a Nyelvünk és kultúránk folyóirat hasábjain így összegezte az elhangzottakat: „Előadása végén figyelmeztetett a nyelvszűkítés, nyelvünk szegényítésének általános veszélyeire. Kevesebb kishitűséget, több önbizalmat követelt a sajtó és a nyelvművelés területén dolgozóktól.” /7/ 

 

Montágh Imre A tudatos és tudattalan kommunikáció témájában mondta el a véleményét. A neves logopédus, a Színház-és Filmművészeti Főiskola docense a televíziós és rádiós műsorok révén vált népszerűvé, az érthető beszédre tanította az embereket. /Folytatjuk/

 

 

 

/1/ FÁBRY Zoltán, Kazinczy elkötelezettségében = F. Z., Vigyázó szemmel: Fél évszázad kisebbségben, Pozsony, Madách, 1971, 293.

/2/ GÖRCSÖS Mihály, Bevezető = A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965-68, szerk. TURCZEL Lajos, Pozsony, Madách, 1970, 14.

/3/ SZATHMÁRI István, Szakszavak használata a csehszlovákiai magyar sajtóban, Magyar Nyelvőr, 1978. január-március, 45.

/4/ KÖVESDI János, Jót s jól! Ebben áll a nagy titok: A X. Kazinczy Nyelvművelő Napok mérlege, Új Szó, 1979. április 26, http://www.library,hungarica.hu/hu/view/UjSzo_1979_04 letöltés: 2015. november 2.

/5/ FÁBIÁN Pál, Nyelvművelésünk évszázadai, Bp., Gondolat, 1984, 127.

 (d-n), A XIV. Kazinczy Nyelvművelő Napok, Új Szó, 1983. március 19., http://www.library.hungaricana,hu/hu/view/UjSzo_1983_03.

/6/ OZSVALD Árpád, A XVI. Kazinczy Nyelvművelő Napok, Nyelvünk és kultúránk, 61. sz./1985, 75. 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :