[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Kazinczy Napok története (2. rész)

szerző: Petővári Ákos 2016-03-20

 

A Kazinczy Napok története (2. rész)

 

A Rovart folytatja a Kazinczy Napok nyelvművelő rendezvénysorozat előadásainak folytatásokban való leközlését, amelyet 2015-ben indítottunk. A 47. Kazinczy Napok során elhangzott előadásokat Kolár Péter bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk. 

 

 

 

 

A XX. Kazinczy Nyelvművelő Napok 

 

A program színes volt, mert a fórum egész tevékenységét tükrözte. A Hét tudósított a rendezvényről 1989-ben. /8/  Deme László professzor kiemelkedő nyelvművelő munkáját a Csemadok plakett arany fokozatával ismerték el. Jakab István egyetemi tanár és Mayer Judit, a Madách Könyvkiadó nyugalmazott szerkesztője a Csemadok érem arany fokozatát kapta. Kiállításon mutatták be a nyelvművelő napok történetét a Csemadok kassai székházában. A dokumentumokat a Batsányi-kör őrizte meg gondosan. 

 

Értékelték a nyelvjárásgyűjtési pályamunkákat. A Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjén a szereplők kiejtéséről Jakab István mondta el a véleményét. Szabómihály Gizella a Csehszlovák Rádió magyar adásának nyelvi sajátosságaitól tartott előadást. Hivatalos fórumon ő nyilvánított először véleményt a magyar adás nyelvi színvonaláról!

 

A találkozóra az első két évtizedben sok író, költő, újságíró, pedagógus ment el. A legjelentősebb magyar nyelvészek, nyelvművelők szakmai, módszertani tanácsait akarták hallani. Löffler Béla szobrászművész mindig szívesen vett részt rendezvényen. Elkészítette a Kazinczy-plakettet, amelyet aztán az országos Szép magyar beszéd verseny győzteseinek adtak át.

 

Visszatekintés a fórum negyedszázadára a rendszerváltás után

 

A Kazinczy Napok jubileumát 1994-ben méltó módon ünnepelték meg. Az előadásokat a Madách-Posonium adta közre. Dr. Máté László, a Csemadok OV titkára a rendszerváltás után tapasztalható felvidéki helyzetet és a fórum célját így fogalmazta meg a bevezetőben:  „Most, amikor annyi kibékíthetetlennek tűnő indulat feszül nemcsak a politikusok közé, hanem a nyelvészek soraiba is befészkelte magát a kizárólagosság, szükséges egy fórum biztosítása (megtartása!), ahol a legkedvesebbről – az édesről; anyanyelvünkről – szólva kisebbségi glóbuszunk minden rétege beszélő viszonyban van egymással. A Kazinczy Napoktöbbek között azt is szolgálja, és kívánja szolgálni az elkövetkezőkben. Mindehhez nélkülözhetetlenül szükséges a nyelvvédelem és a nyelvművelés helyi szinten: iskolákban, intézményekben, közösségekben.” /9/  Szavaiból az anyanyelv féltése csendült ki.

 

Pásztó András tanár, dramaturg Huszonöt Kazinczy Napok című előadásában foglalta össze a rendezvény történetét. Először a címet értelmezte: 1973-ban és 1974-ben kétszer tartottak ötödik Kazinczy Napokat. Hogyan hasznosítják a gyakorlatban a felvidéki magyar pedagógusok az előadásokon elhangzottakat? Az iskolát a nyelvművelés egyik műhelyének kell tekintenünk. Pásztó András így látta a tanárok szerepét a nyelvművelésben: „Hazai pedagógusaink java kezdettől fogva bekapcsolódik a Kazinczy Napokon és a rendezvények közötti időszakokban folyó nyelvművelő munkába.” /10/ 

 

 Majdnem mindegyik tanácskozáson hangzottak el olyan előadások, amelyek az anyanyelvi nevelés iskolai módszereiről és tapasztalatairól szóltak. A nyelvművelő napok szervezésének akadályairól nyíltan szólt: „A kezdeti célkitűzés, hogy eleven kapcsolatot építsünk ki nemcsak a magyarországi, hanem a Magyarország határain kívül élő és tevékenykedő nyelvművelőkkel, a hetvenes évek elején politikai okok miatt megtorpant, ám az utolsó évek rendezvényein ismét üdvözölhettünk vajdasági, kárpátaljai és erdélyi vendégeket.” /11/ 

 

Jakab István felvidéki nyelvész Nyelvművelésünk múltja, jelene és jövője címmel tartott vitára késztető előadást. Először a múltra tekintett vissza: a negyvenes évek végétől a felvidéki magyar nyelvművelés ösztönös volt, mert a kisebbség politikai és kulturális értelemben elszigetelten élt. A nyelvművelő tevékenység az első Kazinczy Napoktól kezdett szervezetté válni. Az előadó kiemelte, hogy Deme László határozta meg először a felvidéki nyelvművelés feladatait.  Ezután az anyaországi nyelvművelés második világháború utáni törekvésével foglalkozott Jakab István. „Lőrincze Lajos, aki ennek a mozgalomnak élére állt, pozitív nyelvművelésnek nevezi ezt a fajta nyelvművelést, amely tilalomfák állítása, az idegen nyelvi elemek irtása helyett a nyelvi műveltség emelésével akarja a helyes nyelvhasználat kérdését megoldani.” /12/ 

 

 Ez a fajta felfogás az emberközpontú nyelvművelés nevet kapta, amely nem a nyelvet, hanem az embert szolgálja. Ez a gondolatmenet később vitát váltott ki. Bárczi Géza bírálta a kifejezést, mert szerinte a nyelv mindig az embert szolgálta. Jakab István tanulmányában a szlovákiai magyar nyelvművelés elveit is megfogalmazza. Ragaszkodik ahhoz, hogy a szakembereknek a jövőben is terjeszteniük kell a nyelvi ismereteket és küzdeniük a hibás nyelvi jelenségek ellen. 

 

Lőrincze Lajos az elveit az 1980-ban megjelent Emberközpontú nyelvművelés című könyvében írta le. Később, 1992-ben a budapesti nyelvművelő konferencián Grétsy László fejtette ki a nemzetközpontú nyelvművelés elvét konferencián, amelyen először jelentek meg az anyaország határain túl élő nyelvészek. A tanácskozást Fábián Pál kezdeményezte. A konferenciától számíthatjuk a nyelvművelésben azt a változást, amelyet Grétsy László, Fábián Pál, Deme László indított el.

 

De hogyan vélekedik erről a vitáról Grétsy László? A válaszát a Nemzetközpontú nyelvművelés című tanulmányában találhatjuk: „Nos én a következőkben, noha az emberközpontúság elvével tökéletesen egyetértek, egy újabb fogalmat szeretnék bevezetni s egy kissé körüljárni: a nemzetközpontúság fogalmát.” /13/   A nyelvápoló tevékenységet úgy akarja szélesíteni, hogy „az eddigieknél jobban, szervesebben beletartozzék a határainkon kívüli magyarság nyelvének, nyelvhasználatának problematikája.”

 

A jubileumi nyelvművelő napok végén felavatták Kazinczy Ferenc emléktábláját, amelyet Bartusz György szobrászművész készített. A tábla leleplezése előtt Koncsol László író és Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár tartott ünnepi beszédet. Béres József így emlékezik vissza a várva várt alkalomra: „A huszonötödik Kazinczy Napok rendezvénye – a mečiari kiiktatásunk és megszüntetésünk idején – domborművet avatott közadakozásból(!) a névadónak, Kazinczy Ferencnek, Kassa Fő utcáján!” /14/ 

 

A jubileumtól napjainkig

 

A negyedszázados jubileumot követő tanácskozásokon is többször hangzottak el előadások az anyanyelvi nevelés iskolai módszereiről és a felvidéki magyar sajtó stílusáról. A tanácskozások közül először a 35. Kazinczy Napokat emelem ki. A találkozó új vonása az volt, hogy a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával közösen szervezték. A szakemberek a felvidéki magyar újságokról fejtették ki véleményüket. Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma igazgatója tartott érdekes előadást Kvázimagyar szövegek a szlovákiai magyar sajtóban címmel. Abból a tényből indult ki, hogy a cikkeket többnyire szlovák nyelvű szöveg alapján írják, ezért a szlovák hatás erősen érezhető bennük. Az előadó e cikkeket találóan kvázimagyar szövegeknek nevezte. A találkozón újra fölhívták a sajtó munkatársainak figyelmét az igényes, helyes stílusra. /15/  Bár többen is megjelenhettek volna a vidéki lapok újságírói közül!

 

Érdemes szólnunk a Gramma Nyelvi Iroda tevékenységéről. A felvidéki magyarságot 1920-tól több ízben sújtották megkülönböztető nyelvpolitikai rendeletek. Ezekből következtek a kétnyelvűségből adódó problémák. Csak a rendszerváltás utáni időszakban írtak először tanulmányt a kisebbségi anyanyelvhasználatról és a kétnyelvűségről. Szabómihály Gizella és Lanstyák István élen jár a kontaktusnyelvészeti kutatásokban. A Gramma Nyelvi Iroda kutatási területei továbbá a nyelvi adatbázisok építése, a nyelvi tervezés és a nyelvpolitika. 

2011-ben és a következő évben is a tanácskozást újra az eredeti helyszínen, a volt Hutnik Szállóban, az időközben felújított Yasmin Szállóban tartották meg. A 43. tanácskozáson Kolár Péter, a Csemadok kassai városi elnöke keserűen szólt a magyar kisebbség helyzetéről: „Nyelvünk állapota romlik, a magyarság fogyatkozik, iskoláink diáksága csökken, a közéletben magyarellenes atrocitásokra kerül sor, s ezek megrettentik a kevésbé elszánt magyarokat.” /16/ 

 

Pomogáts Béla író, az Anyanyelvi Konferencia elnöke a Kazinczy Napok és Lőrincze Lajos örökségéről beszélt. Balassa Zoltán internetes cikkében így jegyezte le gondolatait: „A nyelvújítás vezéregyénisége egyértelműen beírta nevét a magyar nyelvművelés történetébe. Lőrincze Lajos viszont a magyar nyelv védelmének szentelte egész tevékenységét. Mindkét életmű arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyelvművelésnek, a magyar nyelv gondozásának meghatározó szerepe van, illetve kell, hogy legyen a magyarság életében mind Magyarországon, mind a szomszédos magyar nyelvterületeken.” /17/ 

 

A kutatók munkáját megkönnyíti, hogy a Hernád Magyar Lap-és Könyvkiadó az utóbbi években megjelenteti a rendezvény előadásait. Balassa Zoltán szakíró, helytörténész minden tanácskozás után részletesen bemutatja az előadásokat a felvidék.ma első szlovákiai magyar hírportálon és a Kassai Figyelőben. Az Új Szó újságírói is rendszeresen tájékoztatják az olvasóközönséget az eseményről. 

 

A 44. Kazinczy Napok emlékezetes volt számomra. A magyar nyelv Kárpát-medencei helyzetéről kaphattunk képet az elegáns Yasmin Szállóban. Az előadók az anyaországból, Kárpátaljáról és a Felvidékről érkeztek. Tájékoztatást kaptunk arról, milyen nehézségekkel kell szembesülniük a kárpátaljai iskolákban az anyanyelvi oktatás és nevelés során.

 

2013-ban a nyelvészek a kassai magyar iskolák, a Márai Sándor Gimnázium és a Szakkay József Szakközépiskola diákjait is meglátogatták. Balázs Géza A mi nyelvünk – a magyar nyelv jellege, Minya Károlyr Költészet, nyelvészet, játék címmel tartott előadásokat. 

 

Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár nem tart a nyelvi változásoktól, de jó szándékkal figyelmeztet anyanyelvünk hagyományaira. Humoros előadásaival, sok példával népszerűsíti a nyelvművelést a Kazinczy Napokon és az iskolákban. A magyar nyelvi órák fontosságára hívja fel a tanárok figyelmét: „Ne mellőzzék a nyelvtanórákat! A tudatos anyanyelvi, nyelvi készségek sok más területen búvópatakként térnek vissza: nemcsak az idegennyelv-tanulásban, az illőbb, szabadabb, választékosabb írásbeli és szóbeli megnyilatkozásokban, de akár egyéb, kreativitást igénylő tudásformákban, a logikai-filozófiai műveltségben is.” /18/ 

 

A tavalyi Kazinczy Napokon dr. Máté László, az Anyanyelvi Konferencia kassai elnöke A nyelvművelés – nyelvvédelem – nyelvmentés című előadásában a rendezvény történetéről, küldetéséről szólt. Végül a közelgő évforduló kapcsán a feladatokat így határozta meg: „A jubileum az eddigi tapasztalatok és eredmények számbavételére kötelez, egyben a nyelvművelés, nyelvvédelem stratégiájának a kiegészítésére, többek között a nyelvmentés időszerű formáinak a kimunkálása terén.” /19/ 

 

A fiataloknak, a tanulóknak kell megőrizniük az anyanyelv értékeit. A diákok az elmúlt időszakban többször is részt vettek a rendezvényeken, a hallgatóság soraiban ültek. De nem egyszer a műsor aktív résztvevői voltak. Tavaly a kortárs felvidéki magyar irodalom szabad művészeti műhelyeinek rendhagyó irodalmi estjét láthattuk a Thália Színház Márai Stúdiójában. Modern előadással lepték meg a közönséget. Különösen tetszett egyes diákok ízes palóc kiejtése. 

 

A tanácskozás második napján Kazinczy Ferenc lakóhelyére utaztunk. Megtekintettük a Magyar Nyelv Múzeumát, amely egyedülálló intézmény Európában. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban Fehér József, nyugalmazott múzeumigazgató barátsággal fogadott bennünket, és részletes tárlatvezetést tartott. 

 

Ha egybevetjük a Kazinczy Napok legutóbbi programjait a korábbi évek műsorával, azt tapasztatjuk, hogy a szervezők tiszteletben tartják és követik a hagyományokat. Jakab István tanár úr így vélekedett az anyanyelvvel foglalkozó szakemberek munkájáról egyik előadásában: „Változnak az idők s velük együtt mi is – ez a megállapítás a nyelvművelőkre is vonatkozik.” A felvidéki magyarság megmaradása, jövője elsősorban az anyanyelv ápolásától, megtartásától függ. Ehhez kell minden segítséget megadniuk a nyelvművelőknek. A nyelvművelésnek meghatározó szerepe kell, hogy legyen a felvidéki magyar közösségekben, iskolákban. Az írók, a költők, az újságírók, a tanárok, a papok, a lelkészek összefogása szükséges a magyar kisebbség megmaradása érdekében. De az egyén elhatározása a legfontosabb: a magyar nyelvű közösség tagja akar-e lenni.

 

Kapcsolódó cikk:

 

https://www.rovart.com/hu/a-kazinczy-napok-tortenete-1-resz_3415

 

 

/8/ ÉCSI Gyöngyi, A XX. Kazinczy Nyelvművelő Napok, A Hét, 1989. április 21., http://www.library.humgaricana.hu/hu/view/Ahet_1989_1 letöltés: 2015. november 3.

/9/ Dr. MÁTÉ László, Bevezető = XXV. Kazinczy Napok, Kassa ’94, összeállította dr. MÁTÉ László, Madách-Posonium, 1995, 7.

 /10/ PÁSZTÓ András, Huszonöt Kazinczy Napok = Uo., 16.

 /11/ Uo., 17. 

 /12/ JAKAB István, Nyelvművelésünk múltja, jelene, jövője = Uo., 22. 

/13/ GRÉTSY László, Nemzetközpontú nevelés = Grétsy 80: Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára, Anyanyelvápolók Szövetsége, 2012, 144.

 /14/ MÁTÉ László, A kassai Batsányi Kör: Béres József emlékezése, Kassa, 2012, 43.

 /15/ KOZSÁR Zsuzsanna, Újmagyar médiasiralom, http:/www.vasarnap.ujszo.com

/16/ BALASSA Zoltán, Anyanyelven lélegeztünk Kassán - véget értek a 43. Kazinczy Napok, http://www.mnyknt.hu letöltés: 2015. november 4.

 /17/ Uo.

/18/ BALÁZS Géza, Gyermeknyelv – gyermeksajtó – gyermekirodalom = 45. Kazinczy Napok Kassa, 2013. november 21-23,, 115.

 /19/ Dr. MÁTÉ László, Nyelvművelés – nyelvvédelem – nyelvmentés = 46. Kazinczy Napok, Kassa, 2014. november 6-8, Hernád Lap-és Könyvkiadó, 58.

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :