[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A kőedény költészete

szerző: Sylvia Holečková 2016-07-04

 

A kőedény költészete

 

 

Rozsnyó hosszú évszázadokon keresztül olyan város volt, amelyet a gazdaságilag és társadalmilag is döntő befolyással bíró bányászat mellett gazdag kézműves ipar és számos céh működése is fémjelzett. Ezen felül a város kiemelkedő pozíciót foglalt el az ipari termelés terén is. A két rozsnyói manufaktúra jelentős mértékben beírta magát a Felvidék ipari történelmébe. 

 

A túl drága porcelán és a habán kerámia, vagy más néven fajansz, Olaszországban pedig majolikaként ismert termék elterjedését követően a Felvidéken egyre nagyobb szerephez jutott az olcsóbb és a gazdagon előforduló, valamint  könnyen hozzáférhető ásványi nyersanyag, a kő. 

 

Rozsnyón az akkor már ismert Markó-féle bőrfeldolgozó manufaktúra után másodikként, 1810-ben létrejött a második kőedény manufaktúra. Alapítója és első tulajdonosa Hoffmann János volt, székhelye szerint pedig az akkori Nagycsucsomi, ma Fazekas utcában helyezkedett el. A kis családi céget Hoffmann 1843-as halála után annak családja tartotta fenn, majd 1845-től részvénytársaság igazgatta. A cég vezetésében Mattyassovsky István, Szontágh Imre, Dubrovszky Sándor, Weinstein Jakab és Groszmann Fábián váltották egymást.

 

A rozsnyói kőedény manufaktúra az alapanyagot a környékről származó nyersanyagból nyerte: a betléri fehér agyagból, a krasznahorkai sárga agyagból, a berzétei fekete agyagból, a gömörhorkai és a mikolcsányi vörös agyagból. A vályogot és a homokot Kecsőből és Jósvafőről szerezte be. 

 

A manufaktúra leginkább az 1851-től 1854-ig terjedő időszakban, Szontágh Imre vezetése alatt prosperált, amikor is az előkészítő és a gyártó részlegen 23 munkás (szakképzettek: formázók, modellezők, festők és szakképzetlenek: égetők, segítők, molnár) végezte a feladatát. Ebben az időben a tulajdonában volt egy emeletes ház, kert, legelő és egy kis udvarral rendelkező malom, ahol az agyagot darálták. A termékeket a helyi vásárokon kívül nagyobbrészt Budapesten és Debrecenben árusították, ahol a vállalkozásnak már kihelyezett raktárai is voltak, így egész évben árulta a portékáit. Sajnos Dubrovszky Sándor igazgatása idején a termelés hanyatlásnak indult, amely folyamat tovább folytatódott Weinstein Jakab és Groszmann Fábián idejében is.

 

A majdnem 100 éves fennálása alatt a manufaktúra számtalan terméket – különböző készleteket, tálakat, tálcákat, gyümölcskosarakat, virágcserepeket, vázákat, bögréket, de legnyagyobb mértékben használati és dísztányérokat „dobott a piacra“.

 

A termékeket többféle díszítéssel látták el. A legegyszerűbbek és egyben a legolcsóbbak a fehérek voltak, majd következtek a kékkel (kék vonallal, esetleg további kék színű mintákkal) díszítettek, amelyekhez sorolhatjuk a szőlőindás és a több színnel díszített girland és csokor mintájúakat is. A dekorálásnál leginkább a kék, piros, zöld és barna színeket alkalmazták. 

 

Minden egyes díszítési kategóriában a minőség szerint három kategóriát különböztettek meg:

1. a „fain“-t, tehát finomakat

2. a jelöletlen termékeket

3. a leggyengébb minőségű temékeket. 

 

A legdrágábbak a kézzel festett színes edények voltak. A sablon szerint festett edények olcsóbbak voltak.   

A termékek vak jelzéssel voltak jelölve, amely az eredetiségüket támasztotta alá. Négy jelzés maradt fenn, amelyekből következtetetünk gyártásuk időszakára is:

Rosenau –  a 19. század első fele 

ROZSNYON – a 19. század közepe 

D.S. ROZSNYON – 19. század 70-es 80-as évei

Weinstein – 19. század vége 

 

A 19. század második feléig a rozsnyói manfaktúra általában a városi polgárság igényeit igyekezett kielégíteni. Amikor azonban a piacot elrárasztotta az Ausztriából, Csehországból és Morvaországból érkező porcelán, termelése szerencsésen át tudott állni a vidéki ízlésnek megfelelő termékek gyártására. Köszönhetően az újfajta kancsóknak, használati tányéroknak, dísztányéroknak és egyébb új edényeknek, amelyek növény motívumokkal, madár-, állat- és pillangó motívumokkal voltak ellátva, a rozsnyói kőedény egészen a 20. század elejéig a piacon tudott maradni. A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a manufaktúra 1905-ben hagyott fel a termeléssel. 

 

A kőedény költészete című kiállítás a termékek sokszínűségét és szépségét igyekszik bemutatni, amelyek a gyárban dolgozó munkások ügyességéről, ötletességéről és ízléséről tesznek tanúbizonyságot. A kiállításnak nem célja a történelem részleteibe elmerülni, bár egyértelmű, hogy azt nem kerülheti meg.

 

A kiállítást kiegészíti Hoffmann János életnagyságú sziluettje és a Rozsnyói Híradó korabeli sajtóorgánumnak 1912-ből és 1913-ból származó tudósításai. Ezekből szerzünk ugyanis tudomást arról, hogy a manufaktúra fennmaradt termékei ekkor kerültek át a Rozsnyói Városi Múzeum tulajdonába.  

 

A kiállítás második részében azokkal az edényekkel foglalkozunk, amelyeket valószínűleg Rozsnyón gyártottak. Bár ezek nincsenek megjelölve, díszítésük és alakjuk arra utal, hogy Rozsnyón készülhettek. A kiállításon helyet kap azon termékek bemutatása is, amelyek egy másik gömöri településen, az 1823-ban alapított murányi manufaktúrában készültek el. 

 

A kiállításon bemutatásra kerül a Rozsnyói Bányászati Múzeum, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum gyűjteménye, de olyan edények is, amelyeknek tulajdonosai magánszemélyek. 

 

A szerző a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa, egyben a kiállítás kurátora.

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :