[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A képírásolvasó és a képíró a Rovásban

szerző: Kovács Ágnes 2012-05-15

 

A képírásolvasó és a képíró a Rovásban

 

Május második hetében Pap Gábor budapesti művészettörténész, valamint Vörös Attila filmes volt a vendége a Rovás Tavaszi Fesztiválnak. Az előbbi képírásolvasóként adott elő, az utóbbi pedig bemutatta Gömörről készült dokumentumfilmjeit.

 

Pap Gábor négyórás előadását egy hímzett széki párna motívumaival indította, minek kapcsán rengeteg információval bombázta a hallgatóságot. Előadásának fő fonalát a népmesék szimbólumrendszere, főként a benne szereplő állatok és a zodiákus jegyek összekapcsolása jelentette. Pap Gábor megszámolta, hogy  a népmesékben 28 fajta állat szerepel. Éppen annyi, amennyi az állatövi jegyek száma a holdházakkal kibővítve (12+16). Az előadó végigsorolta ezeket az állatövi jegyeket, és mindegyikre példát is hozott a népmeséinkből. 

 

A hímzéseknél felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szemmel először észrevehető, pozitív minta a fontos, hanem annak negatívja is, a minták által ki nem töltött tér. A fotón látható mezőkövesdi keresztszemes hímzés pozitív olvasata egy bohócot, negatív olvasata pedig egy koponyát ábrázol. 

 

Vörös Attila rimaszombati filmes több alkotását is láthattuk egy este. Dokumentumfilmjeiben többnyire a barlangokkal foglalkozik, s a filmjei révén mi is leszállhattunk a föld mélyébe. A Gömör-tornai-karszt barlangrendszereiben „a karsztmélységek őrzői“ (ez volt a film címe is) végeztek több hetes, kemény fizikai munkát, míg az egyébként nem látogatható zsombolyokból és barlanglyukakból több mázsa hulladékot a felszínre hoztak. A Szilicei-fennsíkon lévő Csengő-lyukból több zsáknyi, a mezőgazdaságban használt és az 1970-es években betiltott, rákkeltő hatású vegyszert is eltakarítottak. Állatorvosok által használt vakcinákat is találtak ott, továbbá állati tetemeket. Ezek a szennyezések azért időzített bombák, mert a karszt különféle mélységei egy összefüggő rendszert alkotnak, a benne lévő karsztvízbe az eső belemoshatja a szennyeződést és a vegyszereket. Több kilométerrel a szennyezés helyétől pedig forrásként buzog fel az a karsztvíz, amely egy-egy település ivóvízkészletét adja. 

 

Vörös Attila a Domica-barlang 1950-es felfedezéséről is készített egy dokumentumfilmet. Stábjának operatőre fia, Vörös Előd, aki egyébként a rimaszombati barlangászcsoport tagja. Sokszor a nem látogatható barlangokba, a keskeny folyosókba, a sekély résekbe nagyobb előkészületet és időt igényel a filmes technika levitele, mint maga a forgatás. A Domica-barlangban és a Derencsényi-karszt barlangjaiban is tetten érhető csonkításokra (a több évezreden át növekvő cseppkövek és aragonitképződmények letördelése és ásványbörzéken való értékesítése), a régészeti anyagok után való kutatásra, a különleges és szigorúan védett bogárfajok elpusztítására és külföldön való értékesítésére szintén felhívják a figyelmet a filmmel, amely egy ökofesztiválon különdíjat is nyert. 

 

A Murányi-fennsík Nemzeti Park c. természetfilm szemet gyönyörködtető képsorai nosztalgiával töltötték el mindazokat, akik már jártak a Coburg–Koháryak felhők magasságában épült várának romjai között. Ez a vár olyan magasan épült, hogy attól még a sasmadár is alacsonyabban fészkel, magasabban, mint az erdő fáinak legteteje, s amiről Petőfi is azt írta, hogy még a villámok is alatta cikáznak, és ahol Széchy Mária és Wesselényi Miklós szerelme virágzott.  

 

S végül láttunk egy dokumentumfilmet a Medvesaljáról, az ebbe a kis tájegységbe tartozó magyar településekről, az ott élő emberekről, az épített népi örökség mementóiról, a táj szépségeiről és nevezetességeiről. 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :