[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A klasszicizmus, I. rész

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2006-12-05

Jacques-Louis David: Marat halálaA barokkot követõ stíluskorszakot fedi ez a megjelölés, amely hozzávetõlegesen a XVII. század közepétõl a XIX. század elejéig tart. A klasszicizmus Franciaországban született és fokozatosan meghódította egész Európát. A felvilágosodás korának is nevezzük ezt az idõszakot.


Antonio Canova: Ámor és Psziché


David: Napóleon átkel az Alpokon


David: Szókratesz halála


David: A Horatiusok esküje


Ingres: Napóleon



Ingres: Törökfürdõ


Ingres: Akt


Jean-Auguste Domenique Ingres: Homérosz


Jacques-Germain Sufflot: A Párizsi Pantheon


W. T. Clark: A Lánchíd



Követendõ példaként a görög-római ókor mûvészetét állította a figyelem középpontjába. Világosságra, tisztaságra, kiegyensúlyozottságra törekedett, a barokk túlkapásait, érzelmi túltengését, agyondíszített és ellentmondásos stílusát megvetette.
 
A klasszicizmus kibontakozása a felvilágosodás korával esik egybe. E stílusirányzat meghatározása viszonylag bonyolult, hiszen az ókori Róma mûvészete is klasszicizmus a maga nemében, ahogyan a reneszánsz is klasszicizmus, vagy a késõbbi korokban fellelhetõ törekvések, így  a XX. század elejének neoklasszicizmusa, vagy  a fasiszta Németország mûvészete (ám ez utóbbit talán idézõjelbe kellene tenni) vagy a szocialista realizmusnak nevezett irányzat mûvészete is nevezhetõ klasszicizmusnak.
 
Ezen kívül minden kortól és stílustól független, egyetemes emberi értékeket magas színvonalon kifejezõ mûvészetet is klasszikusnak nevezünk.
Minden nemzet a saját türténelmi múltját és lényegét legerõteljesebben és legtisztábban kifejezõ kulturális hagyatékot klasszikus értékként fog fel. Nem beszélve a komolyzene nagy klasszikusairól, vagy esetleg a klasszikus szabású farmernadrágról... És ebben az esetben antik hagyomány, ugye, fel sem merülhet.
 
Antik hagyomány... – ez a szó is elvesztette eredeti jelentését. Mindenre, ami régi, azt mondjuk: antik. Antikvárium, antikvitás, Antalok – vagyis Antik:–) stb.
Újból egy már régen felvetett kérdés elõtt állunk: sem a megnevezés, sem az idõbeli behatárolás nem fedi egészen a valóságot.
A stílus jellegzetességeirõl fel lehet fedezni ugyan magát a  mûvészeti irányzatot, azonban az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a stílus közvetítõi sosem mérték tisztán ezt az „italt”. Folyton felhigítva kapunk belõle, bárhol is nézelõdünk. Vagy kicsit barokkos az íze, vagy kicsit romantikus.
Talán ugyanaz mondható el róla, mint a reneszánszról (ami inztermezzo volt csupán a gótika és a barokk hatalmas stíluskorszakai között) – a klasszicizmus is átmenetet képez a barokk és a romantika között (romantikával kevert a realizmus is, a szimbolizmus is és a szecesszió is). Ha pedig a romantika napjainkban  használt megfelelõjét vesszük figyelembe:  az egész XIX. század is.

Talán érthetõbb és könnyebben elfogadható e megállapítás, ha úgy fogalmazom meg, hogy a klasszicizmus átmernetet képez a barokk és a XIX. század között.
Nagy szerepe abban áll, hogy a felesleges, ízléstelen külsõségeket eltávolította a barokkban felszabaduló õserõ megnyilvánulásairól.
Letisztította a mûvészetet magát.
Jó, ha tudjuk, hogy Franciaországban a barokk mindig is klasszicizált, Caravaggio barokk mûvészete teli van realista és romantikus elemekkel, Velázquez inkább realista, Rembrandt alkotásai a romantikához állnak közel, Vermeer van Delft realizmusa sem kétséges...

Esetleg beszéljünk a barokk és klasszicizmus határán mûködõ Francisco Goyaról (XVIII–XIX. század), akit a stílusjegyek alapján nem igen tudunk hová sorolni. Fiatalkori alkotásai barokkosak, a késõbbi idõszakára, fõleg a spanyol királyi udvarnál töltött éveire a kritikai realizmus címkét ragaszthatnánk...A napóleoni háborúkra esõ idõszakára azonban már semilyen stílusmegjelölés nem alkalmazható. Mûvészetében jóval meghaladta korát, tekinthetõ a XX. századi expresszionizmus elõfutárának.
Expresszionizmusnak nevezzük azt a kifejezésmódot, amikor a mûvész az egyéni (szubjektív) érzéseit, benyomásait erõteljes drámaisággal, olykor torzítva, de minden formai kötés nélkül fejezi ki.

Goyánál a formai kötöttség még fellelhetõ, hiszen ahhoz, hogy az egyéni gondolkodásmód teljesen felszabaduljon, jelentõs mértékû kiábrándultság szükséges, elzárkózás a társadalmi elvárások elõl, befelé fordulás... Ami nagyon sok háború, forradalom, társadalmi igazságtalanság eredménye...

Az ideálokért lelkesedõ emberi szellemet csak a  XIX. század polgári forradalmai, széthulló értékei világosítják fel arról, hogy az embert mélyen belül, önmagában, a saját exisztenciájában keresse.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: l e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-26
  
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-08
...speciel a szobor tetszik nem a szobrász...a francia festményei meg...
név: kópé e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-08
Tee, Zõõõõdi, hogy a csudába tetszhet néked az a chaccsoló fchancia festõ, meg az a olajosképû olasz szobrász?
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-08
Sokszor megfordult már a fejemben, hogy néhány köztéri vackot fel kéne borítani. Csak az a baj, hogy akik építtették, fizették, nem figyelnek oda, hogy micsoda köztéri giccs és ízlésromboló szenny kerül ki váors vagy falu közepére. Ezen nehéz lesz változtatni, fejekbe kéne fény, annyi elemlámpám meg nincs.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
Elkezdett érdekelni az az emlékmû. Csináljatok már róla egy képet, hadd lássam. A közeljövõben nem hiszem, hogy Szepsibe vezetne az utam...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
oti arra bizony...az emberi diletantizmus emlékmûve...nézem a Canova szobrot ...ez szobor.Naponta látom a Bénit...ez már egy nyít hadüzenet ...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
A híres szepsi emlékmûre gondolsz? Hát, bizony ráférne egy kis átalakítás...
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-07
...engem meg már le is fókáztak...vagy rókáztak?...a francba sötét volt na...viszont az Ámor és Psziché az nem semmi.Régen azért tudtak...Oti a Bénit mikor fogjuk felrobbantani?...
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Te MS én már fókát is láttam. Azok egyébként szebbek, meg arányosabbak, de az Ingres se festett rosszul.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
Most tényleg, nem rosszból, de láttatok már természetfilmeket fókákról, nem?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
...nekem mindig a tengerparton sütkérezõ fókák jutnak eszembe Ingres "Törökfürdõ"-jérõl...asszem állatorvoshoz fordulok...vagy inszeminátorhoz...bár a szemináriumot már egy ideje hanyagolom...
név: miskin e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
MS kérlek, jártál az utóbbi idõben szexuálpszichológusnál? Kassán ismerek ilyet, de ha nem kassai vagy, akkor is segít, ha tud még.
név: fóka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06
MS irigy vagy vagy mi? Jobbak mint a mostani anorexiás csajok. Szerintem te kicsit bigott vagy, vagy politikus, vagy mélyetikus.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-05
Ingres "Törökfürdõ"-jérõl nekem mindig a tengerparton sütkérezõ fókák jutnak eszembe.