[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A konklávék története

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2005-05-09

a bizottságA 4. században a római püspököt, így a pápát is a papság és a nép választotta. A keresztényüldözések befejeztével a császár tudatára ébredt a pápai hivatal fontosságának.
I. Miklós 1059-ben a pápaválasztás új reformját vezette be, melyet 1179-ben III. Sándor pápa pontosított.


a konklávé

bíborosok a bazilikában

a Sixtus-kápolna, a helyszín

Szent Péter sírja fölött

az új pápa

öröm

XVI. Benedek pápa

Az új szabályzat szerint az érvényes választáshoz kétharmados többség kellett. 1216-ban III. Inocent halála után az új pápa választására Peruggiában került sor, ahol elzárták a bíborosokat a külvilágtól, hogy senki meg ne zavarja a döntéshozatalban õket. Hasonlóan történt 1241-ben IX. Gergely pápa halála után. Azt a zárt területet, ahol a bíborosok "lakat" alatt voltak, nevezték "konklávé"-nak.
1268-ban 18 bíboros 18 hónapi "fogság" után sem tudott dönteni ki legyen közülük Szent Péter utódja, ezért a késõbbiek folyamán (ösztönzésképpen) étel helyett csak vizet és kenyeret kaptak, felsõbb utasításra. Így aztán rövid idõ alatt megválasztották X. Gergely pápát.
X. Gergely a pápaválasztással kapcsolatban új rendeletet adott ki, mely szerint a választás teljesen elzárt területen és meghatározott személyekkel történhet. Ez a bulla meghatározta, hogy ha 3 napon belül nem választják meg az új pápát, akkor a további napokon a bíborosok ebédre és vacsorára csak egy tál ételt kapnak. Ha a választás 5 napnál tovább tart, akkor csak kenyeret és vizet kapnak. Amint a további pápa ezeket az elõírásokat eltörölte, a pápaválasztás újból több hónapig tartott.
XI. Gergely pápa halála után 1378-ban az olaszok és a franciák is külön választottak, saját pápát, ami a pápaság kríziséhez vezetett.
A késõbbiekben a pápaválasztás az elõzõ elõírások szerint történt.


1978-ban a konklávé elõtt

I. János Pál pápa halála után Gianni Licheri beszélgetést folytatott a bíborosi testület bizonyos tagjaival és véleményüket kérte a további pápa jelölésre. Legtöbben Siri bíborost javasolták, aki errõl a javaslatról már tudott is. Siri azzal a reménnyel jelent meg a konklávén, hogy õt fogják megválasztani. Ennek ellenére történt valami, amivel senki nem számított: Licheri átadta az újságíróknak Sirivel történt beszélgetés anyagát, amit az újságírók leközöltek a Gazetta del Popolo napilapban. Ezt a napilapot szétosztották a bíborosok között. A cikk felháborodást keltett. Mivel az olaszoknak nem volt más jelöltjük, így esélyes lett Karol Wojtyla.
Ezzel az olasz pápaság 455 éves tradíciója megdõlt.
Amikor Felici bíboros a bazilika erkélyérõl kihirdette az új pápa nevét, az összegyûltek meglepõdtek, mert a Wojtyla név a nyugati világban ismeretlen volt. Ennek ellenére az erkélyen megjelent új pápát 3 perces hatalmas taps fogadta.

                                                                                             
                                                 Balázs Keresztelõ János
                                                                                  Ferencrendi szerzetes


A pápa választása pontos, szigorú menetrend szerint történik. Éppen II. János Pál volt az, aki 1996-ban újabb rendelkezéssel kiegészítette azt a metódust, ami az évszázadok során kissé továbbfejlõdve, de szinte ugyanúgy él tovább. A folyamat a konklávé nevet viseli, ami egy zárt gyûlést jelent, melyen a pápaválasztásra jogosult – a nyolcvanadik életévüket még be nem töltött – bíborosok vesznek részt. Ez a testület Joseph Ratzinger megválasztásakor 115 fõbõl állt, közöttük két magyar egyházi vezetõvel, Erdõ Péter és Paskai László bíborosokkal. Paskai László 78 éves, az 52 éves Erdõ Péter az egész testület legfiatalabb tagja volt. A konklávé április 18-án kezdõdött. A testület bevonult a Vatikánba, s innentõl kezdve a döntésig a külvilággal nem érintkezhetnek, hogy semmiféle külsõ befolyásnak ne legyenek kitéve. A bíborosok között azért is született egy olyan megállapodás, hogy a konklávé elõtt nem nyilatkoznak egyik sajtóorgánumnak sem arról, kit tartanak esélyesnek, mivel Karol Wojtyla megválasztása elõtt az olasz sajtó már eldöntött tényként harangozta be Siri bíborost - aki sokak szerint éppen ezért nem lett végül megválasztva.
Imádságok és szertartások közepette minden nap két szavazásnak kellett lennie. A bíborosok addig ülnek össze, amíg kétharmados többséggel valakit meg nem választanak. Ha a nyolc választási nap után még mindig nincs meg a kétharmados többség, akkor már az egyszerû többség is elégséges - ez volt II. János Pál egyik idevágó rendelkezése. Amikor megtörténik a választás, és a tisztséget az illetõ elfogadja, attól a perctõl kezdõdik a pápa szolgálata. Az eredményt a külvilággal úgy tudatják, hogy a Sixtusi-kápolna kéményébõl fehér füst száll fel. Ez onnan ered, hogy a szavazócédulákat egy-egy voksolás után mindig elégetik, az érvényes szavazás után, valószínüleg tradicionálisan szalmát égetve elérik, hogy fehér füst szálljon ki az ülésterem kéményén. Most is ez volt a jel, valamint az, hogy megszólaltak a bazilika harangjai is.

                                                                                       (oti)


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :