[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A krisztológiáról

szerkesztette: krónikás, 2008-03-07

Zichy Mihály: 1. szín - illusztráció Madách: Az ember tragédiája-hozAz egyház hagyományos hitvallása azt állította, hogy Jézus személyében egyesült az isteni és az emberi természet. Ez az elvont lényegmagyarázat erõs vázat adott a Krisztusról szóló tanításnak, de nélkülözte azt az életszerûséget, ami éppen az evangéliumok jellemzõje.


2. szín


3. szín_néha a 15.-ként is szerepel


4. szín


5. szín


6. szín


7. szín


8. szín


9. szín


10. szín


11. szín


12. szín


13. szín


14. szín


15. szín

1. 1. Bevezetés


Jézus Krisztus kezdettõl fogva két vonatkozásban volt kihívás az ember számára. Elõször azért, mert magatartása és követelménye valamilyen erkölcsi kötelességet és kizárólagosságot hirdetett. Aki vele kapcsolatba került, annak éreznie kellett, hogy ez a Jézus õt szembesíti Istennel, mint az ember végsõ céljával, s ezért döntenie kellett mellette vagy ellene. Ebbõl következett a második kihívás: tisztázni az õ kilétét.
A kettõs kihívás az óta is megmaradt. De csak azért, mert belõle nem lett elmosódott történelmi emlék, hanem van egy kereszténység, egy szervezett Egyház, amely õt hirdeti, 2000 év óta tanúskodik róla, s az õ nevében szembesíti az embereket Istennel, illetve életük értelmével, örök sorsukkal.


1. 2. A mai krisztológiai kérdésfeltevés perspektívái

A krisztológia erõteljes újraértelmezésének munkája ténylegesen a khalkedóni zsinat 1500 éves évfordulóján (451-1951) indult meg. Karl Rahner programadó tanulmányában „Khalkedón- vég avagy kezdet” kifejtette, hogy a zsinat krisztológiai meghatározása végett vetett egy igen heves és alapvetõ vitának, amely a krisztológiai igazság gyõzelmét jelentette, amely azonban egyben új kérdések, mélyebb belátások kezdete is lett. Így kezdõdött a khalkedóni dogma újraértelmezési folyamata, amely folyamat aztán szétvetette a dogma értelmezési kereteit (Jézus Krisztus igaz Isten és igaz ember egy személyben), és különbözõ bölcseleti módszerek és kategóriák, átfogó jellegû korszerû perspektívák segítségével egészen új utakra indult.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy elõször a mai gondolkodás történetisége, aztán az újszövetségi egzegetikai törekvések, a hitért érzett más felelõsség, különbözõ teológiai szempontok és a teológián kívül álló és szekularizált nézetek alkotják azt a perspektívát, melyben a mai krisztológiai értelmezés folyik.

2. FUNKCIONÁLIS KRISZTOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSEK

Azt célozzák meg elsõsorban, hogy Krisztus alakját és üzenetét lefordítsák és átalakítsák a korszerû hitmegértés és megvalósítás horizontjában.

2. 1. RUDOLF BULTMANN


Nála a kiindulópont az apostoli igahirdetés. Krisztus valójában a kérügmában van jelen, és azt mítosztalanítva áttehetjük a mai korba. Csak az igehirdetés követelménye alapján, a személyes hit végrehajtásával lehet Krisztus igazságát és mélységét felfedni. A mai tudományos világnézetû embernek mítosztalanítani kell az evangéliumot, illetve a kereszténység igazi értelmét, mondanivalóját kell kihámozni a mai embernek érthetõ módon megfogalmazni. A mai ember nyelvére való átfordítást nevezi Bultmann mítosztalanításnak. Jézus istenfiúsága azt jelenti, hogy õ Isten Szavának hordozója, feltámadása azt jelzi, hogy Isten örök életében részesedtünk, az utolsó ítélet bármelyik pillanatban bekövetkezõ eszkatológikus ítéletet jelent. Nem tagadja a mítosz értékét, hanem egzisztenciális értelmezéssel új értelmet ad neki. Bultmann kétségtelen érdeme, hogy alapvetõ kísérletet tett a hit és megértés korszerû újrafogalmazásában. Bultmannt azonban igen erõs kritika is érte mind protestáns, mind katolikus oldalról. Túlságosan szûknek tûnik az alap, melyre a hit új megértését visszavezeti. Bultmann krisztológiája csak Krisztus jelentõségével foglalkozik, de nem kilétével. Itt kizárólag az a kérdés, hogy kicsoda Krisztus az én hitemben, illetve az Egyház hitében, de elkerül minden tárgyiasítást. Egyedül Krisztus egzisztenciális jelentõsége fontos. Isten Jézusban megszólít engem, és létemet úgy ismerhetem meg, mint amely üdvösségre van szánva. Jézus ügye, jelentõsége tehát kizárólag az igehirdetésben van jelen. Nem az a fontos, hogy az igehirdetés mit mond, hanem az, hogy Krisztusról beszél, és engem figyelmeztet az üdvösségre. Itt tehát a hit mögött elvész a történetiség és az evangélium normatív jellege.
Bultmann a hitet elszakította a történeti Jézustól, az igazolható elõzményektõl, s ezzel elkerülte a hit és tudás összetûzését.

2. 2. HERBERT BRAUN


Mesterével, Bultmannal szemben azt vallja, hogy a krisztológiai kiindulás nem lehet az apostoli igehirdetés, hanem csak a történeti Jézus. Természetesen alakját meg kell tisztítani a mitológiai bemutatás sallangjaitól. Jézust, a konkrét embert kell alapul venni, s õt földi életébõl, egyéniségébõl kell magyarázni. A krisztológiát kizárólag az õ igehirdetésébõl kell kiolvasni. Itt a krisztológia tehát nem más, mint antropológia, a transzcendencia elvész az ismeretelméleti pozitivizmusban. Jézust csak funkciója, a hitbeli magatartása tette megváltóvá, s csak ezt hagyta azokra, akik hisznek benne.

2. 3. GERHARD EBELING


Szintén funkcionális krisztológiát mûvel, amikor a krisztológia feladatává teszi a Jézus hit közvetítését. A történeti Jézushoz nemcsak a mítosztalanítás miatt kell visszanyúlni, hanem a Krisztus-hit egzisztenciális értékelése miatt is. Azt kell keresni, hogy nála mi volt az igehirdetés, a tanítás, mert annak kell megmaradnia az egyházban. Jézus egész mondanivalója az életnek, az emberi létnek az a bizonyossága, amely az Atyára való ráhagyatkozásból folyik. Ebeling is látja, hogy az újszövetségi könyvekben Jézus nem csak a hit példája, hanem egyúttal tárgya is: az apostoli egyház õbenne hisz. De szerinte ez csak a húsvéti hagyományból alakult ki. Valójában a húsvéti esemény nem akart mást mondani, mint a földi Jézus megértését. Vagyis azt, hogy aki ráhagyatkozik Istenre, annak örök sorsa is biztonságban van. Nyilvánvaló, hogy ebben a megvilágításban Jézus kereszthalála és feltámadása is relativizálódik, sõt elveszti jelentõségét. Egyetlen eredmény az, hogy Jézus ügye megy tovább: a hívõ ember Istenre támaszkodva vállalja sorsát.

2. 4. HANS KÜNG

Õszerinte az Újszövetségben igazán Jézus funkcionális megváltó szerepérõl van szó, amit aztán az egyház teológusai a hellenizmus hatása alatt ontológiai személetté átalakítottak, akkor vált lényegessé a préegzisztencia, a megtestesülés. Pedig csak a Jézussal való találkozás a fontos, az õ funkciója, az üdvözítõ hatása, szerepe és csak ez lehet a mai ember számára ésszerû. Hatalmas krsztológiai mûvében („Christ sein”) felvázolja a kérdés horizontját, aztán pontos megkülönböztetést tesz, majd felvázolja programját, végül rámutat a keresztény praxisra. Küngöt az érdekli, hogy igazán ma ki a keresztény; ha ez Jézus Krisztustól függ és azon alapul, akkor továbbá kicsoda Jézus Krisztus és ennek alapján ki él keresztény életet? Küng nézetei heves vitát váltottak ki. Bár az elsõ benyomások mûvének olvasásakor kedvezõek, de aztán egyszer csak szaporodnak az olvasóban a kérdések, nemcsak azért, mert lényeges szempontokat figyelmen kívül hagy (Szentlélek, kegyelem stb.), hanem lényeges hiányosságok mutathatók ki, megnyirbálja az evangélium adatait. Alapjában a történeti- kritikai módszert követi.


3. AZ ISTENEMBERI LÉTET MEGVILÁGÍTÓ KRISZTOLÓGIÁK

A hagyományos egyházi teológiában a Khalkedóni zsinat óta központi helyet foglalt el az a krsztológiai dogma, hogy a Logosz személyében egyesült az isteni és emberi természet. Ezzel a maga helyére került Krisztus istenfiúsága és közvetítõ szerepe. De a dogma nem érintette azt a kérdést, hogy milyen helyet foglal õ el a kozmoszban és a konkrét történelemben. Ezért a khalkedoni dogmát nem kellett okvetlenül a krisztológiai viták lezárásának tekinteni, hanem „új kezdetnek”. Korunk feltûnõ jelensége volt a világkép megváltozása és a természet jelenségeinek tudományos magyarázata. A lét új szemlélete indítást adott arra, hogy Krisztus helyét újra meghatározzuk a világmindenségben, és hogy megváltói tevékenységének hatását beleállítsuk a történelem folyásába.


3. 1. A KOZMIKUS KRISZTUS- TEILHARD DE CHARDEN

A tapasztalati világ, a természettudomány oldaláról közelít a Krisztus-kérdéshez Chardin, aki mûveinek hatásával továbbra is jelen van korunk teológiájában. Teilhard nagy érdeme az, hogy kimutatja, miként vezet át a tapasztalati síkon megragadható fejlõdés-ív- a bio-, pszicho-, és noogenezis- a krisztogenezisbe. De Krisztus nála nemcsak az anyagfejlõdés ómegapontja, hanem atörténelmi fejlõdésé is: Isten fejlõdéstervének célpontja a Krisztusban egységesülõ és átistenülõ emberség. A kozmikus krisztológia vonzereje abban van, hogy felcsillantja a lehetõséget a hit és tudás összebékíthetetlennek tûnõ pólusainak együttlátására.
A teológusok megállapították, a nézet gyengéje az, hogy Jézus emberi valósága kevés szerepet kap, s a megváltás misztériuma, a kegyelem kiérdemlése sem jut eléggé kifejezésre. Jézus embersége csupán eszköz Isten kezében. Pedig Jézus igazi, szabadon vállalt, személyes áldozatával áll benne az üdvrendben. Emellett Teilhard kozmikus Krisztusa azért is szorulna kiegészítésre, mert megváltozott a korszemlélet. A fejlõdés-hit optimizmusa nem lehet uralkodó látásmód a háborúk rémétõl fenyegetett korban. Problémát jelent az is, hogy a népesség növekedésével szemben a szociális igazságosság sok országban visszamarad. Ezeknek a problémáknak az árnyékában szinte lehetetlen többé egyoldalúan világos színekkel megrajzolnunk hitünket, Krisztus-képünket.


3. 2. TRANSZCENDENTÁLIS KRISZTOLÓGIA- KARL RAHNER

Karl Rahner teológiája is az egész lét- hangsúlyozottan pedig az emberi létezés- kulcskérdésének tartja a krisztológiát. A transzcendens módszer segítségével kívánja a mai ember létértéséhez közel hozni Krisztust. Rahner a történelmi Jézus Krisztusról akar beszélni: Isten történelmi adottságok közt fejezte ki magát Krisztusban. Ebbõl a történelmi szemléletbõl következik az antropológiai jelleg. Rahner módszere nem csupán azt mutatja ki, hogy az ember képes a természetfölötti befogadására, hanem maga ez az élõ transzcendencia, nyitottság Istenre.
Rahner teológiai értelmezése a következõ; elõször transzcendentális dedukció segítségével megrajzolja az Abszolút Üdvözítõ ideálját, majd pontosan kimutatja Jézus életének történetileg, tapasztalhatólag konkrét alakját. Rahner úgy gondolja, hogy transzcendentális krisztológiája alkalmas a bibliai üzenetben elénk táruló lényeges szempontok értelmezésére. A Szentírás történeti megvalósulásról tanúskodik, a transzcendentális módszer pedig a lényegi, feltétlen vonásokat emeli ki a szövegekben, amelyek Isten szabad önközlésének megnyilvánulásai.
Rahner vitathatatlan érdeme, hogy a transzcendentális krisztológiával érthetõbbé és elfogadhatóbbá akarta tenni Krisztus misztériumát. A transzcendentális tapasztalat segítségével valóban rákérdez az isteni és emberi létre, s ott felfedi azokat a szempontokat, melyek a misztériumot megvilágítják. Az antropológia segítségével Isten emberi formában történõ önközlésének jelenségét és lehetõségi föltételét jobban meg lehet világítani.


Zsóka János (2/1. rész)


A cikket Zichy Mihály illusztrációival egészítettük ki, melyeket Madách Imre: Az ember tragédiája címû alkotásához 1887-ben késztett. 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: szerk e-mail: rovas@rovas.sk dátum: 2010-08-07
Kedves Erika. Néhány hete tértünk át egy új dizájnú újság használatára, a régi anyagokat és a hozzájuk tartozó fotók archiválásával megbízottak valószín?leg elvesztették valahol a cikket... Sajnos. Én sem találom. A Google lehet, hogy valahol archiválja
név: HErika e-mail: japon@freemail.hu dátum: 2010-08-06
A 2. részt hol találom?
név: egyik szerkeszto e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-06
én arra válaszolok, írok, ami reagálni inspirál, ahogyan te is.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-03
Nem jól van ez így, kedves szerkesztõk. Ha valaki ilyen hosszú véleményt fogalmaz meg, mint a "vendég", érvel, elemez, leír - ti meg szóra sem méltatjátok, az elég nagy tiszteletlenség. Ha simán idétlenkedne, mint a legtöbb hozzászóló, akkor már méteres lenne a "se szeri-se száma" vitatkozás
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-25
csak az van, amiben hiszel.
név: rio e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-22
Vendég, értem én a felháborodásod, de ez, amit állítasz, hogy a világ rossz irányba tart, ez mindigis igaz volt. Minden apró részlet évszázadokon keresztül. és bármennyire is igyekszek jóindulatú lenni - mert alapjában véve egyetértek veled - nem több a mondanivalód egy sorozat sértegetésnél. Azt sem hiszem el, hogy ennyi mindenhez értesz, és hogy tudod a megoldást. A tömeg az mindig a vulgár irányába tart és ezzel, amíg élsz, nem fogsz tudni kezdeni semmit. Ellenben kistesó felajánlott valamit. Értékeld.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-21
apám, e már a hosszú elemzés. Nocsak, Kistesó, te mit szólsz mindezekhez?
név: vendég e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-21
Eldöntöttük már párszor, hogy nem foglalkozunk többet aktuálpolitikával, múltbarévedéssel meg pláne. Mégsem bírom. Felrobbanok, ha nem beszélhetek róla!
A rengeteg agyament dilizés a magyar nemzetiségû püspök kapcsán, amit a mi vidékeinken sima fasságnak mondanak (így, ahogy hallod), volt az utolsó csepp a fürdõkádban.
Államelnökünk újból fejen találta magát, amikor kijelentette, hogy ha katolikus valaki és hisz Istenben, akkor mindegy, hogy szlovák, német,
magyar vagy olasz fog vele magyarul beszélni... Nekem az a gyanúm régóta, hogy mélyen tisztelt elnök urunk nem tud rendesen szlovákul. Mindezeket ma idézte az Új Szó, de a saját fülemmel is hallottam a Markízán. Én lehet, hogy nem mindig találom el az odavágó ragozást, de tudom, hogy mit beszélek. Õ viszont kifogástalan ragozással nem tudja a mondat végén, hogy mit kezdett el... - Ja, hagyjuk, értem én.
Archetipusról van szó... (hosszabb volt ez a mondat, de inkább kiizéltem, töröltem).
Teli van az írott és elektronikus sajtó is a mindenféle ízû és hangvételû felháborodásokkal, képtelenek napirendre térni ekkora szemtelenség fölött, amit ezek a magukat magyarnak gondoló szlovákok csinálnak nap mint nap.
Provokáció, színtiszta provokáció, reakciós magatartás. A békés, nyugodt termelõmunkát folyton megzavarják, miattuk nem tud munkája gyümölcsének örülni a sok dolgoslelkû poszpolitosztyos...
Azám, hazám!
Kíváncsi lennék, mennyien dolgoznak közülük, mert szerintem javarészt mi tartjuk el õket az adónkból. Ahogy a legtöbb majmot is, akinek van ideje a múlttal évõdni. A tanárként dolgozó kokotlebát is, vagy hogy híjják, mer' ugye termelõmunkát nem folytat még az az aranyszájú hazafi sem. Az államháztartásból kapja a pénzét, akárcsak a 19. és a 20. századi történelmet szándékosan elferdítõ fasisztoid történészei az anyacsavarnak, vagy minek...
Kifejezetten fel tud baseballozni, amikor a populista szlovákázkodás arról szól, hogy Isten elõtt mindenki egyenlõ. Csak vannak, akik még
egyenlõbbek.
"... akik saját elképzeléseik szerint alakítják a történelmet, elhallgatnak vagy egyáltalán nem ismernek bizonyos összefüggéseket, programszerûen teremtenek új mítoszokat és így deformálják a széles körû olvasó nyilvánosság egyébként is torz történelmi ismereteit." (Roman Holec)

Ma, amikor az igazságot firtatjuk, azt a választ kapjuk, hogy törvénytisztelõnek kell lenni, az igazság pedig...
Nos, az egy legiszlatív folyamat.
Arra törekszik a törvényhozás, hogy az igazságosságot maximálisan megközelítse, de tudnunk kell, hogy ez egy hosszú, nagyon hosszú és köves út (és dudvás, és szemetes és összevissza van hugyozva, szarva).
Ne lázadozzunk tehát, arra kell törekednünk, hogy olyan helyzetbe küzdjük fel magunkat, ahol a legiszlatív folyamat alakulásába belebeszélhetünk. Így leszünk az állam lojális polgárai, akik...
- Akik dolgozhatnak a lustákra?!
- Ja, akik dolgozhatnak a lustákra!
- Akiken élõsködhetnek az õ érdekeiket szem elõtt tartó politikusok?
- Igen, akiken élõsködhetnek!
- Akiktõl simán elvehetik a fizetésük 60%-át és még rugdoshatják is õket?
- Igen, akikkel mindezeket megtehetik!
Hm.
- Szerintetek mibõl kapja a parlamenti majomhad a hatalmas fizetését?
- Szerintetek mibõl kapja a polgármesteretek a fizetését?
- Szerintetek mibõl kapják a rendõrök a fizetésüket?
- Az unott pofájú hivatalnokok?
- A gyerekeinket elbutító tanítók?! (nincs tisztelet a kivételnek, mert nincs kivétel)
- Szerintetek mibõl kapják a nyugdíjasok a havi betevõt?
- A beteg munkanélküliek, a drogosok, az alkoholisták, a dohányzók és az egészségüket szándékosan romboló szerencsétlenek az orvosi ellátást?
- Az ájtatos papok, akik kiválasztottnak, emberfelettinek képzelik magukat, közben meg úgy elavultak, mint a héliummal töltött léghajók..., szóval õk mibõl kapják a fizetésüket?!

- A keresetünk felébõl... Szuper. De már a keresetünket sem kapjuk meg teljes egészében, hiszen ez a tõkés termelés alapja.
Nem magyarázom a fogalmakat, ha nem érted, úgyis felesleges.

Azt szeretném itt elmondani, és kategorikusan felhívni a figyelmet arra, hogy tessék tiszteletben tartani azokat, akik egyre kevesebben tartanak el egyre több embert!
Mindegy, hogy magyar vagy szlovák az illetõ, vagy bergengót. Mindegy.

A lényeg az, hogy tudni szeretném, hogy az én adómból élve, mi jogon pocskondiázhat valaki engem?
Tudni szeretném, hogy az én adómból tartott és eltartott rendõrök miért nem védenek meg engem?!
Tudni szeretném, hogy az én adómból fizetett hivatalnokok miért nem az én érdekeimet tartják szem elõtt?!

És ha nekem, adófizetõ állampolgárnak, aki három állásból is fizetek ennek az országnak, magyar püspökre lesz szükségem, akkor az én adómból fizetett klérus méltóztassék nem pofázni! Különben sincs abban a helyzetben, hogy válogasson. Öregemberek, betegek és a haldoklók egyházává züllesztették az egész kereszténységet - mindegy, hogy melyik felekezetérõl beszélünk!
- Hol vannak az életerõs fiatalemberek?! Mert ugye, akik bemennének azokat nem engedik be, õk maguk meg különben sem mehetnek be...- asszem ezzel kapcsolatban Jézus a "Jaj nektek" fenyegetést is használta.
Minduntalan eszembe jut egy idevágó Voltaire-idézet: "tiporjátok el a gyalázatost!"

Ha meg az én adómból fizetett és engem képviselõ politikus mindezeket elõzõleg velem nem beszélte meg, akkor mi jogon beszél az én nevemben?! Én egy szóval nem beszéltem magyar nemzetiségû püspökrõl, de még csak nem is gondoltam rá.
Veletek megbeszélte ezt valaki?
He?
név: tesó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-12
szia tonic:-)! izgalmas volt ez a dogmatikai szeminárium is az tuti:-)))
név: tonic e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-11
szia Kistesó