A kritikáról

A változatosság kedvéért igazán feltételezni lehetne, hogy a kritizáló nem okvetlenül azért írt be, mert meg akarja emberileg is alázni-dícsérni az alanyt. Egyszerûen csak van egy véleménye.

A KRITIKÁRÓL

Olyan idõszak van, hogy mindenki bolondgombát evett. Láttam egy csomó sértõdést meg anyázással vegyes verbális karatét az interneten, levelezõlistákon és fórumokon is. Az is lehet, hogy a Kormány kísérletezik rajtunk, méghozzá vízbe kevert halluciongénekkel. Az X-akták szerint.

Témához. Mindig meglepõdök azon, hogy a többség mennyire nem tudja kezelni a kritikát. Az egy dolog, hogy ha valaki csinál valamit, akkor visszajelzéseket kap. Valami érthetetlen oknál fogva a visszajelzések visszajelzéseiben mégis a kritizáló személye lesz elõvéve és "kifigurázva" (az idézõjel azért, mert ez a része tényleg nem szokott sikerülni. még ha azt hiszed, milyen frappánsul visszavágtál, akkor sem).
A változatosság kedvéért igazán feltételezni lehetne, hogy a kritizáló nem okvetlenül azért írt be, mert meg akarja emberileg is alázni-dícsérni az alanyt. Egyszerûen csak van egy véleménye. És mivel még azzal is fárasztotta magát, hogy bepötyögje, azt kimondottan illik megköszönni. Még akkor is, ha az embert belülrõl rángatja az ideg, de erre vannak a barátokkal közös sörözések, hogy ott lehessen hülyézni a csúf anonim netezõket, vagy a közösséget, ezt a posványt. Már ha ez okvetlenül igényként jelentkezik.

Én személy szerint a kritikus hozzászólások öt fajtáját különíteném el, hasznosság szerint nullától haladva felfelé:
- közöny (nincs visszajelzés)
- egy mondatos negatív kritika (hát ez mekkora egy szar)
- egy mondatos pozitív kritika (egyetértek a cikkel)
- részletes pozitív kritika (szóval csak annyit akarok mondani, hogy a múltkor gondolkodtam ezen és...)
- részletes negatív kritika (menj inkább autómosónak, mert...)

Bõvebben kifejtve: a közönnyel nem lehet mit kezdeni, a hátbaveregetés is csak arról biztosít minket, hogy van egy csomó jó barátunk. A céltalan trágyadobálás maximum arra jó, hogy az ember kedvét elvegye... szélsõséges esetben meghozza... ezért egy kategóriával lejjebb sorolódik. A részletes pozitív kritika jól esik, csak éppen gyakorlati haszna nincs. A negatív kritika pedig abban segít, hogy jobban megértsük, mit is hiányolnak mások abból a dologból, amit mi minden kétséget kizárólag tökéletesnek tartunk. Elsõre ennyi, késõbb talán majd fel is hozok néhány gyakorlati példát.

Szerzõ: Tokár Géza