[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A magyar nép történelme II.

szerkesztette: icsku, 2006-02-02

tarsolylemez"Õs Napkelet olyannak álmodta, amilyen én vagyok: hõsnek, borusnak, büszke szertelennek, kegyetlennek, de ki elvérzik egy gondolaton. Õs Napkelet ilyennek álmodta:


Merésznek, újnak, nemes, örök-nagy gyermeknek, nagy-lelkûnek, szomjasnak, búsítónak, nyugtalan vitéznek, egy szerencsétlen, igaz isten fájdalmas, megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak."

                                                                                  (Ady Endre)


Kezdetek. A hunok érkezése (V. sz)


Attila birodalma


Honfoglalók (Feszty-körkép)


a magyarok vándorlása


Áldozat (Feszty-körkép)


a Kérpát-medence elfoglalása


magyar harcos


jurta


Vágó Pál: Magyarok Kijev alatt


Bécsi Képes Krónika: A magyarok bejövetele


Székely Bertalan: Vérszerzõdés


Munkácsy: Honfoglalás


A színvázlat... Szinte modern, mai festmény


a magyar visszacsapó íjj


kalandozó magyarok


István és Giszla


visszacsapó íjjak


a Képes Krónika


Leuveni Kódex: Ómagyar Mária Siralom


Admonti Kódex - István törvényei


Benczúr Gy: Vajk megkeresztelése


Európa a X. században


országegyesítõ harcok


István legyõzi Gyulát


Koppány kivégzése


István legyõzi Keán bolgár fejedelmet


vármegyék és egyházszervezet


István jele



A honfoglalástól az államalapításig    (elõzõ rész)

899. szept. 25.
Arnulf keleti frank császár felkérésére magyar seregek Lombardiában harcolnak I. Berengár itáliai király ellen, akit legyõznek a Brenta folyó melletti csatában.


899. dec. 8.
Arnulf császár halála.


900 nyarán
Az Itáliából hazatérõ magyarok birtokba veszik Pannoniát, majd elfoglalják a Nyugat-Felvidéket, és hatalmuk alatt egyesítik a Kárpát-medencét.


900 õszén
A bajorok a magyarok ellen felépítik Ennsburgot az Enns folyó partján (Óperencia-mesemotívum).


10. század
902
A magyar hadak megdöntik a Morva Fejedelemséget.


904
Kurszán fejedelem halála a Fischa folyó mellett, a bajor-magyar határvidéken; Árpád egyeduralkodásának kezdete.


904-905
I. Berengár szövetségeseként magyar seregek kalandoznak Lombardiában a lázadó hûbéresei megfékezése céljából.


907. júl. 4-5.
A Pannonia visszafoglalására indult IV. Lajos vezette keleti frank birodalmi sereg vereséget szenved a magyaroktól Pozsony (Braslauespurch) mellett.


907 után
Árpád nagyfejedelem halála, utóda fia, Zolta (?).


908 tavaszán
Magyar seregek kalandoznak Szászországban és Türingiában.


908. aug. 3.
A magyarok Eisenachnál legyõzik Burghard türingiai õrgróf seregét.


910 tájától
Szabolcs (?) fejedelemsége.


910. jún. 12.
A kalandozó magyarok Augsburgnál legyõzik IV. Lajos keleti frank király seregét.


911
Magyar sereg vonul Bajorországon át Sváb- és Frank-földre; elsõ ízben lépik át a Rajnát és jutnak el Burgundiába.


912 tavaszán
Kalandozó magyar sereg I. Konrád német király családi tartományát, Frank-földet, továbbá Türingiát pusztítja.


913
A Bajorországban, Sváb-földön és Észak-Burgundiában harcolt magyar csapatokat Arnulf bajor herceg az Inn folyónál szétszórja.


914
Az I. Konrád német király ellen fellázadt Arnulf bajor herceg családjával együtt a magyaroknál keres menedéket.


916
Arnulf bajor herceg sereggel nyomul székhelyére, Regensburgba, de I. Konrád visszaszorítja Magyarországra.


917
Arnulf magyar segítséggel visszafoglalja hercegségét, és ettõl kezdve a magyarokkal szövetségben uralkodik.


919
I. Henrik német király megalapítja a szász dinasztiát; a kalandozó magyarok Szászországban megverik a hadait.


921
I. Berengár római császár a magyarok segítségével Bresciánál rajtaüt lázadó alattvalóin; a magyar sereget Bogát és Tarhos vezeti.


924 folyamán
Magyar sereg pusztít Szászországban; fogságba esett vezérük kiváltása érdekében a Werla várába húzódott. I. Henrik német királlyal kilenc évre szóló fegyverszünetet kötnek, ugyanakkor a király évi adó fizetésére kötelezi magát.


924 tavaszán
Kalandozó magyar sereg Szalárd vezetésével I. Berengár római császár hívására Itáliába vonul, hogy elfoglalja Páviát, ahol Rudolf ellenkirályt megkoronázták.


924. márc. 24.
A magyarok megostromolják, majd felgyújtják Páviát.


924. ápr. 7.
Lázadó alattvalói Veronában megölik I. Berengár római császárt; az általa segítségül hívott magyarok ezután az Atlanti-óceán partjáig kalandoznak.


926. máj. 1-2.
Egy történelmi epizód: a szentgalleni kaland; a kalandozó magyarok elfoglalják a Szent Gál bencés monostort, ahol csak egyetlen szerzetessel, Heribald testvérrel találkoznak, mivel a többiek elmenekültek.


926. máj. 2. után
A Szent Gallenbõl továbbvonuló magyarok Lotaringiát és Burgundiát pusztítják, majd a Loire folyó völgyén az Atlanti-óceánig hatolnak; hazafelé Arnulf bajor herceggel további adófizetés fejében hat évre megújítják a békét.


927
Provence-i Hugó itáliai király közvetítésével magyar sereg kíséri Észak-Itáliából Rómába Péter õrgrófot, X. János pápa öccsét, majd az ellenséges Toscanát és Apuliát dúlják.


931
Az Itáliában kalandozó magyarok felgyújtják Piacenza városát.


932
I. Henrik német király megtagadja a magyaroknak a további adófizetést.


933. márc. 15.
Az adófizetést megtagadó német birodalom ellen vonuló magyarok kalandozásaik során elszenvedik elsõ jelentõsebb vereségüket Szászország területén, Merseburg közelében (Riade mellett) I. Henrik német király hadseregétõl; ezután a magyarok három évig nem jelennek meg német földön.


934. ápr.
A besenyõkkel szövetkezõ magyarok a bizánci birodalomra törnek: a kilenc évre szóló békekötéssel évi adófizetést érnek el náluk.


935
A csehországi pogányok megölik Vencel fejedelmet, aki elsõként próbálta népét keresztény hitre téríteni; késõbb az ország védõszentjeként tisztelik.


937. febr. 15.- ápr. 2.
A kalandozó magyarok a Rajnán túli területeket pusztítják, feldúlják a Párizs melletti Sens környékét; a visszafelé vezetõ úton az Alpokon át Capuáig hatolnak Itáliában.


938
A kalandozó magyarok kisebbik része megsemmisítõ vereséget szenved a szászoktól Wolfenbüttel közelében, a másik seregrészt a szlávok a drömmlingi mocsarakba vezetik és ott pusztulnak, a fõ sereg eredménytelenül tér haza; ettõl kezdve a magyarok többé nem vezetnek zsákmányszerzõ hadjáratot Szászországba.


939
I. Nagy Ottó német király maga mellé állítja a német hercegeket.


942 tavaszán
A magyarok Itáliába törnek, ahol Hugó király tíz véka ezüsttel ráveszi õket, hogy a spanyolországi mórok ellen támadjanak.


942. jún.-júl.
A magyarok átkelnek az Alpokon, majd a Pireneusokon keresztül Andalúziába nyomulnak, a portyázásoknak élelemhiány vet véget; hét vezérük - köztük a gyula, Ecser, Bulcsú, Basman és Harhadi - nevét megõrizte az öt fogságba esett magyar vitéz vallomása, akiket aztán besoroztak a cordobai kalifa testõrségébe.


943. ápr.
Magyar sereg tör a bizánci birodalom területére, I. Romanosz császárral adófizetés fejében ötéves békét kötnek.


943. aug. 12.
Bertold bajor herceg Welsnél megfutamítja a Bajorországot dúló magyar sereget.


943 után
Fajsz nagyfejedelem uralkodása.


945-959
VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár uralkodása.


947
A Taksony vezette magyar sereg Itáliában Otrantóig hatol.


948
VII. Bíborbanszületett Konstantin Bizáncban megkereszteli Bulcsú harkát és Termacsu herceget, majd ötéves békét kötnek; I. Henrik bajor herceg a bajor-cseh határon fekvõ Nordgaunál vereséget mér a magyarokra.


949. aug. 9.
A magyarok legyõzik Bajorországban az ellenük küldött sereget.


950
Boleszláv cseh fejedelem elismeri I. Ottó német király fennhatóságát, Csehország német függésbe kerül.


951
I. Henrik bajor herceg Magyarországra törve a Rábáig hatol, s nagyszámú fogollyal tér haza; magyar sereg érkezik II. Berengár itáliai király segítségére I. Ottó német királlyal szemben, ám nem tudják megakadályozni, hogy Észak-Itáliát Bajorországhoz csatolják; a Rhone és Loire mentén hadakozó magyarok útközben hazafelé, a Ticino folyónál vereséget szenvednek a II. Berengár uralmát megdöntõ német seregtõl.


952
A magyar fejedelemséggel nyugaton határos országok és tartományok I. Henrik bajor herceg uralma alá kerülnek.


953
A második legmagasabb magyar méltóságot viselõ személy, a gyula megkeresztelkedése Bizáncban, aki magával hozza téríteni a görög Hierotheoszt, Turkia püspökét.


954 tavaszán
Konrád lotaringiai herceg a Rajnán túlra irányítja az általa Liudolf sváb herceg megsegítésére érkezett magyarokat; a Bulcsú vezette sereg Worms, Lobbes, Cambrai ostroma után hazatér, mivel a vezér egyik rokona elesett a harcok során.


955. máj. 1.
I. Ottó német király leveri a lázadó hercegeket, s ezzel helyreállítja a német egységet.


955. aug. 8.
A Bajorországba és Sváb-földre betörõ magyarok Augsburgot ostromolják, a város felmentésére I. Ottó egyesíti a német hadakat.


955. aug. 10.
Augsburg közelében, a Lech-mezõn súlyos vereséget szenvednek a magyar csapatok


955. aug. 11.
I. Ottó Regensburgban felakasztatja az elfogott magyar vezéreket; Lél (Lehel), Súr és Bulcsú halála (Lehel-monda, hét gyászmagyar) a nyugati irányú kalandozások megszûnését eredményezi.


955 után
Taksony nagyfejedelem uralkodása.


957
VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár követet küld I. Ottó német királyhoz, majd beszünteti az adófizetést a magyaroknak.


958. ápr. 11. körül
Az Apor vezette magyar sereg Konstantinápoly kapuja elõtt hiába követeli az elmaradt bizánci adót (Botond-monda); a hazafelé tartó sereget a bizánci csapatok szétszórják.


961-962
Ismételt magyar betörések a bizánci birodalom területére.


962. febr. 2.
A Német-Római Birodalom megalapítása: XII. János pápa I. Nagy Ottó királyt császárrá koronázza Rómában.


963 körül
Magyar sereg Thesszaloniké mellõl félezer görög foglyot hurcol Magyarországra; a Macedóniába betörõ magyarok közül a bizánci sereg negyven foglyot ejt, akiket utóbb besoroznak II. Phokasz Niképhorosz császár testõrségébe.


963 eleje
Szalk (Saleccus) Taksony követeként XII. János pápánál jár, aki Zacheus térítõ püspököt indítja Magyarországra, ám I. Ottó emberei elfogják a püspököt és társait.


965
Szvjatoszláv orosz nagyfejedelem megdönti a Kazár Birodalmat.


965 és 969
Magyar, illetve magyarországi mohamedán (izmaelita) és zsidó kereskedõk tûnnek fel a források szerint a prágai vásáron és a Duna deltájánál.


966-967
I. Mieszko lengyel fejedelem felveszi a római kereszténységet.


970 elõtt
II. Henrik bajor herceg a magyarokkal határos területen megszervezi az osztrák és karantán õrgrófságot; a magyar gyepüelve keletebbre szorul.


970
Szvjatoszláv kijevi fejedelem hadai magyar, bolgár és besenyõ segítséggel Bizáncra támadnak, de Arkadiopolis (Lüle Burgasz) mellett vereséget szenvednek; ezzel végérvényesen véget érnek a magyar zsákmányszerzõ hadjáratok - kalandozások - Európában.


970 körül
II. Henrik bajor herceg kiszorítja a magyarokat az Enns és Traisen közérõl, valamint a Mura mellékérõl.


970 után
Géza nagyfejedelem uralkodása.


972 húsvétján
Magyar követség I. Ottó német-római császárnál békekötés és a kereszténység felvétele végett.


972 õszén
Wolfgang einsiedelni bencés szerzetes kísérletet tesz magyarországi térítésre, ám Piligrim passaui püspök visszarendeli; a mainzi érsek Brúnó szentgalleni bencés szerzetest a magyarok térítõ püspökévé szenteli, aki 2-3 év alatt sikeres térítõ tevékenységet fejt ki társaival a nemesebb magyarok között.


973. márc. 23. (húsvét)
Az I. Ottó által összehívott quedlinburgi fejedelmi találkozón 12 magyar fõúr vett részt.


977 körül
Vajk születése, aki a keresztségben az István nevet kapja.


980-1015
I. (Szent) Vlagyimir kijevi nagyfejedelem uralkodása.


992-1025
Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem befejezi a lengyel törzsek egyesítését, megvédi függetlenségüket Németországgal szemben.


995
Adalbert prágai püspök - római útja során - Géza esztergomi udvarában idõzik.


996
István feleségül veszi Gizella bajor hercegnõt; a Szent Márton hegyi (pannonhalmi) bencés apátság alapítása.


997
Meghal a honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája, a Kárpát-medence nyugati felén uralkodó Géza. Kijelölt örököse István névre megkeresztelt fia, Vajk. Somogy ura, Koppány - aki vélhetõen az idõ szerint Árpád legidõsebb férfi leszármazottja - igényt tartván Géza örökségére, fegyverrel támad Vajk ellen. A Veszprém mellett megvívott csatában Vajk bevándorolt német lovagok által vezetett serege gyõz, Koppány elesik.


997-1000
A veszprémi püspökség megszervezése.


1000 körül
I. (Szent) István bajor mintákat követõ, jó minõségû ezüstpénzt veret.


1000. dec. 25.
Vajkot egyházi szertartás keretei között királlyá koronázzák. (Más lehetséges értelmezés szerint a koronázásra 1001. január 1-jén került sor.)
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :