[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A MAGYAR NÉP TÖRTÉNELME III.

szerkesztette: krónikás, 2006-03-30

a tihanyi monostor"... Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstõl elrettenti. Mert az egy nyelvû és egy szokású ország gyenge és esendõ..." (István király intelmei)


az országot szimbolizáló alma (az Anjouk címerével)



az Árpád-ház



Szent István



Vajk megkeresztelése (Benczúr Gy)



István király a Képes Krónika alapján



Esztergom



Koppány kivégzése



Pannonhalma



Az erdélyi Gyula leverése



Aba Sámuel



Pécs



II.Henrik pecsétje



besenyõk



Szent Gellért



Imre herceg története a Képes Krónikában



Orseolo Péter és III.Henrik



III.Henrik hajóinak pusztulása Pozsonynál



I.András



Tihany



Salamon I.András betegsége miatt fiatalon lesz király



I.Béla király Vazul fia



I.Géza király Lászlóval



IV.Henrik pecsétje



Canossa vára



VII.Gergely élete



I. (Szent) László



Árpádházi királyok


1000 után
I. (Szent) István törvényt ad ki.


11. század
1001.
Az esztergomi érsekség alapítása.


1002.
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.


1002 után
A Marosvárott (ma: Csanád) székelõ törzsfõ, Ajtony görög rítus szerint megkeresztelkedik, s monostort alapít székhelyén.


1003
I. (Szent) István hadjáratot vezet Erdélybe, s felszámolja az ott országló Gyula (más néven: Prokuj) törzsfõ önállóságát.


1003-1004
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes Regensburgból a Dunán lehajózva a Dél-Dunántúlon (más nézet szerint: a Maros-vidéken) élõ fekete magyarok között térít.


1003 után
Az erdélyi püspökség megszervezése.


1005-1008
Querfurti Brunó újabb térítõ útja a magyarok között.


1005-1010 körül
I. (Szent) István férjhez adja lánytestvérét Aba Sámuelhez, a kabarok urához. Aba népe elismeri királyául Istvánt, s lehetõvé válik az egri püspökség megszervezése.


1007. nov. 7.
Anasztáz (más néven: Asztrik) a magyarok érseke részt vesz a frankfurti zsinaton.


1009.
Azo pápai legátus felszenteli az újonnan alapított pécsi püspökséget. Pontosítják az addig alapított egyházmegyék határait, s vélhetõen ez idõ tájt kerül sor a kalocsai püspökség megszervezésére. (Ez utóbbi egyház még a 11. században - talán már 1038 elõtt - érseki rangra emelkedik.)


1014. febr. 14.
Német-római császárrá koronázzák I. (Szent) István sógorát, II. (Szent) Henrik német királyt.


1015
A II. Henrikkel évek óta hadban álló I. (Bátor) Boleszló lengyel herceg magyar várakat foglal el a Morva és a Vág folyók vidékén. Ez évre datált hamis oklevél szerint I. (Szent) István oklevélbe foglalja az általa alapított vashegyi (pécsváradi) monostor javait és kiváltságait.


1015-1017
Besenyõk törnek be Erdélybe; Gyulafehérvárig pusztító csapatukat az erdélyi magyar sereg megveri és kiszorítja a tartományból.


1017
I. (Szent) István visszafoglalja a lengyelek által 1015 óta megszállva tartott várakat.


1018
A bautzeni béke véget vet a német-lengyel háborúknak. Rendezõdik a magyar - lengyel viszony; Boleszló herceget Kijev elleni hadjáratában magyar katonaság segíti. I. (Szent) István II. (Bolgárölõ) Baszileiosz bizánci császár szövetségeseként hadjáratot vezetve részt vesz a bolgár cárság felszámolásában.


1018 körül
I. (Szent) István fia, Imre herceg házasságot köt egy bizánci (más hagyományok szerint: horvát, illetve lengyel) hercegnõvel. Elkészül az Imre herceg számára megfogalmazott intelmeket írásba foglaló királytükör.


1018-1026 között
I. (Szent) István megnyitja a forgalom elõtt a Nyugat-Európát Jeruzsálemmel összekötõ, Magyarországon átvezetõ szárazföldi zarándokutat.


1018 után
I. (Szent) István görög apácakolostort alapít Veszprémvölgyben és görög nyelvû oklevelet ad ki részére. (Más vélemény szerint az alapítás és az oklevél is Géza, valamint görög rítusú keresztény hiten lévõ felesége, Sarolt személyéhez köthetõ.) I. (Szent) István bazilika építését rendeli el Székesfehérvárott.


1019 után
I. (Szent) István monostort alapít Zalavárott.


1020 körül
Fulbert chartres-i püspök Bonipert, az elsõ pécsi püspök kérésére megküldi a latin nyelv oktatására a középkorban általánosan használt kézikönyvet, Priscianus grammatikáját. A munkára vélhetõen a pécsi székesegyház mellett megszervezett iskolának volt szüksége.


1024. szept. 8.
Az elhunyt II. (Szent) Henrik után II. Konrád foglalja el a német királyi trónt. (1027-tõl német-római császárként is uralkodik.) Az uralkodóváltás véget vet a Magyar Királyság és a Német-Római Birodalom közötti barátságos viszonynak.


1026 elõtt
Magyarországra érkezik zarándokként Gellért, a késõbbi vértanú püspök.


1026
II. Konrád német király itáliai hadjárata során megfosztja hatalmától és elûzi I. (Szent) István sógorát, Orseolo Ottó velencei dózsét. (A dózséval együtt távozik Velencébõl annak fia, Péter is.)


1027
II. Konrád német-római császár szövetségi ajánlattal Bizáncba küldi követét, Werner strassburgi püspököt. Mivel a terv a Magyar Királyság önállóságát veszélyezteti, I. (Szent) István megakadályozza a zarándoknak álcázott püspök átutazását Magyarországon.


1028 körül
I. (Szent) István Csanád vezérletével sereget küld Ajtony ellen. Az összecsapásból Csanád kerül ki gyõztesen: Ajtony elesik, az uralma alatt levõ területek fölé a király kiterjeszti a maga hatalmát. (Más vélemények szerint Ajtony leverésére 1003-ban, 1004-ben, 1008-ban vagy 1014-ben került sor.)


1028 után
Megindul a vármegyeszervezés az Ajtonytól elfoglalt területeken.


1030. júl.
II. Konrád német-római császár hadjárata a Magyar Királyság ellen.


1030-1038 között
I. (Szent) István kibocsátja második törvényét. (Más vélemény szerint erre 1009 táján került sor.)


1031 során
I. (Szent) István és Gizella királyné miseruhát adományoz a székesfehérvári prépostságnak.


1031 tavasza
III. Henrik felszentelt német király - apja, II. Konrád német-római császár nevében - békét köt I. (Szent) István királlyal. Ennek értelmében a birodalom elismeri a Magyar Királyság szuverenitását, továbbá területének a Lajta és Fischa folyók közére, valamint a Morva folyó jobb partjára való kiterjedését.


1031. szept. 2.
Vadászbaleset következtében meghal Imre herceg, I. (Szent) István egyetlen fia és kijelölt örököse.


1032
Bizánci számûzetésében meghal I. (Szent) István sógora, Orseoló Ottó egykori velencei dózse. Fiát, Pétert István Magyarországra hívja, s hamarosan seregvezérévé, majd trónja örökösévé teszi.


1032 után
Az udvarban merényletet kísérelnek meg I. (Szent) István király ellen. István, feltehetõen a sikertelen merénylet megtorlásaként, megcsonkíttatja unokaöccsét, Vazul herceget, akinek három fia - Levente, András és Béla herceg - elõbb Cseh-, majd Lengyelországba menekül.


1038 körül
Vazul számûzött fiai elválnak egymástól: Levente és András Kijevbe távozik, Béla Lengyelországban marad.


1038. aug. 15.
Meghal I. (Szent) István magyar király. (Holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el.)


1038. aug. 15. után
Trónra lép (Orseolo, magyarországi melléknevén: Velencei) Péter magyar király.


1039. jún. 4.
II. Konrád halála után fia, III. Henrik foglalja el a német királyi trónt. (1046-tól német-római császárként is uralkodik.)


1040 nyarán
Péter király csapatokkal támogatja a II. Henrik német király ellen harcoló I. Bretiszláv cseh herceget.


1041. szept.
Magyar egyházi és világ elõkelõk megfosztják hatalmától a zsarnoknak tartott Péter királyt és helyette Aba Sámuelt választják meg uralkodójukul; Péter sógorához, Adalbert osztrák õrgrófhoz menekül.


1041. dec. 25.
Aba Sámuel követei sikertelenül próbálják meg elismertetni uruk királyságát III. Henrikkel, aki az idõközben segítségét kérõ Péter támogatása mellett dönt.


1042. szept.
III. Henrik Garam folyóig betörõ serege elfoglalja Pozsonyt és más várakat.


1043 nyara
III. Henrik elutasítja Aba Sámuel megismételt békeajánlatát.


1043. nov. 30. elõtt
III. Henrik újabb hadjáratot vezet Magyarországra; Aba Sámuel a Lajtán és a Morván túli területek átengedésével fegyverszünetet eszközöl ki.


1043 után
Meghal Gizella, Szent István özvegye.


1044 tavaszán
Aba Sámuel Csanádon ellene lázadó elõkelõket ölet meg; uralmával szembefordul addigi támogatója, Gellért csanádi püspök.


1044. júl. 5.
III. Henrik serege a Gyõrhöz közeli Ménfõ mellett legyõzi Aba Sámuel hadait; a menekülõ Aba Sámuel magyar királyt a Tisza mellett megölik.


1044. júl. 5. után
Péter király - másodszor - elfoglalja a trónt.


1045. máj. 26.
III. Henrik Péter király meghívására Székesfehérvárott üli meg Pünkösd ünnepét, s hûbérként adja át az országot Péternek.


1046 tavaszán
Magyar egyházi és világi elõkelõ követséget küldenek Levente és András hercegekhez szorgalmazva hazatértüket.


1046. szept. elõtt
A Tiszántúlon a békési elõkelõ, Vata vezetésével a pogányság visszaállítását is követelõ lázadás tör ki Péter uralma ellen.


1046. szept. 24.
Gellért püspök vértanú halála.


1046. szept. vége
Trónra lép I. András magyar király.


1046. okt.
Péter királyt a Fejér megyei Zámolynál elfogják és megvakítják. Hamarosan meghal, holttestét az általa befejezett pécsi székesegyházban temetik el. (Más hagyomány szerint a vak Péter I. András udvarában élt, s 1059 körül halt meg.)


1047
Meghal Levente herceg.


1048 körül
I. András hazahívja Lengyelországból öccsét, Béla herceget.


1050
Ismétlõdõ határmenti összecsapások németek és magyarok között.


1051. szept.-okt.
III. Henrik német-római császár hadjáratot vezet Magyarországra. Serege mélyen benyomul az ország területére, de ellátási nehézségek miatt - I. András király az érintett vidékeket kiürítteti, s az utánpótlást a Dunán szállító német hajókat csellel visszafordulásra készteti - kénytelen meghátrálni. A legyengült német sereget a magyarok a Vértes hegységben szétverik és megfutamítják.


1051 vége
III. Henrik a pápai közvetítés ellenére is elutasítja az I. Andrással kötendõ béke gondolatát.


1052
III. Henrik serege Pozsonyt ostromolja sikertelenül; hajóit egy Zotmund nevû magyar búvár elsüllyeszti.


1054. júl. 16.
IX. Leó pápa követe Konstantinápolyban nyilvánosságra hozza a pátriárkát kiközösítõ pápai bullát.


1055
I. András király Szent Ányos tiszteletére bencés monostort alapít Tihanyban.


1056 körül
Sarchas bíró összeírja a királyi birtokok népeit.


1056. okt. 5.
Meghal III. Henrik német-római császár. Utódaként trónra lép az akkor még gyermek IV. Henrik német király (1084-tõl német-római császárként is uralkodik).


1058 körül
I. András királlyá koronáztatja a még gyermek Salamont. A lépést sérelmesnek tartó Béla herceg és I. András viszonya megromlik.


1058. szept.
IV. Henrik német király és I. András magyar király békét kötnek, melyhez kapcsolódóan I. András fiát, Salamont eljegyzik IV. Henrik testvérével, Judittal.


1059
I. András király a hercegséget jelképezõ kard és a királyságot jelentõ korona közötti választásra kényszeríti Béla herceget a Tisza melletti Várkonyban.


1060 eleje
A várkonyi találkozót követõen, 1059-ben Lengyelországba menekült Béla herceg lengyel csapatok élén visszatér az országba.


1060 õsze
I. András király és Béla herceg seregei a Tisza mellett csatát vívnak. A gyõztes Béla Moson vidékéig üldözi bátyját, akit a menekülés közben baleset ér. A sebesült András fogságba esik, s hamarosan meghal; családja IV. Henrik német királynál keres menedéket. (I. Andrást a tihanyi apátságban temetik el.)


1060. dec. 6.
Béla herceget királlyá koronázzák Székesfehérvárott.


1061
I. Béla király országos gyûlést rendez Székesfehérvárott. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelik, a király azonban katonáival szétkergeti a tömeget. Gyõr nembéli Ottó ispán Zselicszentjakabon (Somogy megye) bencés monostort alapít.


1063. szept.
Német sereg tör be az országba, hogy megfossza I. Bélát királyságától és Salamont ültesse a helyére. I. Bélát dömösi udvarházában baleset éri. A sebesülten is a németek ellen vonuló király útközben meghal. (Holttestét az általa alapított szekszárdi monostorban temetik el.) Béla halála után fiai, Géza, László és Lampert Lengyelországba menekülnek.


1063. szept. 27. elõtt
Székesfehérvárott trónra lép Salamon király.


1063 vége
Géza herceg és öccsei lengyel segédcsapatokkal visszatérnek az országba.


1064. jan. 20.
A magyar fõpapok közvetítésével megegyezés jön létre Salamon király és a hercegek között, melynek értelmében Salamon királyként uralkodik, a Béla-fiak pedig megkapják kormányzásra a dukátust.


1066
Salamon király és Géza herceg jelenlétében felszentelik a zselicszentjakabi monostort.


1066-1067 körül
Elkészül a magyar nép múltját elbeszélõ elsõ történetírói munka.


1067
A Velence ellen hadakozó Zvonimir horvát elõkelõt, Géza herceg sógorát, magyar csapatok támogatják.


1067 körül
Aba nembéli Péter ispán monostort alapít a Borsod megyei Százdon.


1068
Erdélyt és a Tiszántúlt besenyõ támadás éri.


1071
Salamon király és a hercegek serege elfoglalja a bizánci kézen lévõ Nándorfehérvár és Szerém várakat. A gyõzelmet követõen ellentétek alakulnak ki a király és a hercegek között.


1072
Újabb magyar hadjárat a Bizánci Birodalom ellen.


1073. nov. 11. elõtt
Salamon király és Géza herceg ideiglenesen egyezségre jut. Ezt követõen azonban mindkét fél felkészül a fegyveres harcra: Salamon német támogatást kér, Géza pedig Cseh- és Lengyelországba küldi öccseit segítségért.


1074 során
I. Géza király koronát kap VII. Mikhaél bizánci császártól.


1074. febr. 26.
Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken gyõzelmet arat Géza herceg felett.


1074. márc. 14.
Géza és László hercegek egyesült serege legyõzi Salamon királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában. Salamon király hatalma Pozsony és Moson vidékére szorul vissza.


1074. márc. 14. után
Trónra lép I. Géza király.


1074 õsze
IV. Henrik német király Salamon támogatására hadjáratot vezet Magyarországra, de eredménytelenül távozik.


1075
I. Géza király bencés monostort alapít Garamszentbenedeken (Hronský Beòadik).


1075-1077 körül
I. Géza király vasárnapról szombatra helyezi át a heti vásárnapot.


1077 körül
Kiadják I. (Szent) László ún. III. törvényét. (A törvény mai formájában bizonyosan legalább két törvényhozási emléket ötvöz egybe, s felmerült annak lehetõsége is, hogy a korábbi még 1077 elõtt keletkezhetett. Rendelkezései fõként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozzák: szigorúan bünteti a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, szabályozza a bíráskodást.)


1077. jan. 25-27.
IV. Henrik német király canossai vezeklésével meghátrál VII. Gergely pápa egyházpolitikai követelései elõl.


1077. ápr. 25.
Meghal I. Géza király. (Holttestét Vácott temetik el.)


1077. ápr. 25. után
Trónra lép I. (Szent) László király.



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :