[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A magyar szabadkőművesség és Trianon 1. rész

szerző: Kiss László 2011-09-22

 

A magyar szabadkőművesség és Trianon  1. rész

A magyar szabadkőművesség tevékenységével hozzájárult a trianoni békediktátumhoz. Van aki ezt állítja. Annyi bizonyos, hogy a "királyi művészet" hazai gyakorlói valamiben világelsők. Titkos, lefoglalt dokumentumaik egyedül Magyarországon maradtak fenn, s a tízezer oldalnyi irat ma kutatható az Országos Levéltárban.
 

Először is: mi is az a szabadkőművesség? A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alapító okiratából: "...filozófikus, filantrópikus és progresszív intézmény. Célja  a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása. A szabadkőművesség kizár köréből minden politikai és vallási kérdést..."
 

A szabadkőművesség eredete a történelem homályába vész. Magyarországon az újkor hajnalán tűnnek fel, nyugati mintákat követve. Egy titkos, nemzetközi szervezet, melynek különleges szertartási rendje van. Üléseket rendeznek, nagymestert választanak, adománykasszát működtetnek. Tagjai, minden korban többnyire jól képzett, művelt személyek, a társadalom kiemelkedő tagjai. Királyok, hercegek, művészek, tudósok. 1945-ig az USA 24 elnökéből 16 szabadkőműves volt. Mindez mi célból? Az emberek nagy közösségét felemelni: a tudomány, a művészet, a kultúra minden terén. Javítani a világot, a fennálló rendszert. (Esetleg újat létrehozni...?) Jótékonysággal segíteni az elesetteken. Szép és magasztos eszmék. De akkor minek a titkosság? Gittegylet-szindróma? A titkosságnak, zártságnak köszönheti a szabadkőművesség, hogy a mai napig misztikus köd fedi tevékenységüket. Az lenne a magyarázat, hogy minden korban jelentősek, vagy dominánsak a visszahúzó, maradi erők?
 

Magyarország képviselőházában 1910 novemberében egy érdekes, hónapokig húzódó vita kezdődött a szabadkőművességről. Vezérszónoka Polónyi Géza volt, aki nem kevesebbet állított, mint hogy a magyarországi páholyok megszegték saját - államilag jóváhagyott - alapszabályukat, politizálnak, vallási kérdésekbe avatkoznak, s mindezzel aláássák a magyar államiságot, jogrendszert, s a magyar nemzet érdekeit. Jellemző az akkori magyarországi viszonyokra, hogy a kiegyezéskor pozitívnak minősíthető deáki liberalizmus utózöngéi még oly erősek voltak, hogy Polónyi tételesen bizonyított vádjai ellenére nem történt semmi. A szabadkőművességet csak 1920-ban, teljesen megváltozott körülmények között tiltják be.
 

Mi áll a dolog hátterében? Ehhez szükséges egy rövid áttekintés. Magyarországon szabadkőműves páholyok elsőként II. József idején alakulnak, a felvilágosodás eszméitől kissé megfertőzött uralkodó által teremtett, relatíve nyílt légkörben. Ezeknek semmi hazai talaja nem volt, külföldi adaptációknak tekinthetők. Ez nagyjából igaz a későbbi páholyokra is. A XIX. század elején az erősen konzervatív, katolikus Habsburg vezetés miatt ezek eltűnnek. Érdekes, a reformkorban forradalmunk, szabadságharcunk alatt sincs szabadkőműves-mozgalom. Pedig a világ nagy eseményeiben, forradalmakban, nemzeti ébredésekben számos országban a szabadkőművesség nagyon is aktív, ha nem irányító szerepet játszott. Úgy tűnik, a magyaroknak ehhez nem volt szükség páholyokra. A nyílt egyeduralom idején szó sem lehetett semmiféle titkos szervezetről. A kiegyezés szabad légkörében bontakozik ki igazán a "királyi művészet" intézménye. Megjegyzendő, s a magyar liberalizmus szép példája, Ausztriában be voltak tiltva. Nálunk miniszteri ellenjegyzéssel, minden különösebb akadály nélkül működhettek a titkos szervezetek.
 

Elsőként, már 1868-ban, Szent Jánosról elnevezett, jánosrendi, angol rítusú páholyok jönnek létre. Szabadkőműves-páholy, saját szabályaik szerint, csak akkor működhet, ha már egy létező páholy befogadja, s engedélyét megadja. Ez 1869-ben meg is történik, az Angliai Nagypáholy elfogadja testvéreit. Tíz év alatt Magyarországon 23 jánosrendi páholy létesül. Csak két példa: Pesten az Egység a Hazában, Temesváron a Három liliomhoz.  A 23-ból 12 német nyelvű, 11 magyar. De ekkor ez nem utal a nemzeti identitásra. Hamar felépítik országos hierarchiájukat, létrehozzák fejük felé az országos Nagypáholyt. Az angol rendszerű jánosrendiek nagymestere az ismert, elismert Pulszky Ferenc lesz. Ekkor a Nemzeti Múzeum igazgatója.
 

A jánosrendiekkel szinte egyidőben, 1869 májusában jön létre Pesten a Corvin Mátyás, az igazságoshoz nevű páholy. Ők viszont a világban létező másik, a skót-francia rítusú szabadkőművességhez csatlakoznak. A Francia Nagyorienshez folyamodnak engedélyért, annak alapszabályzatát veszik át. Ezt követően sorra alakulnak Magyarországon a skót-francia páholyok. Ők is létrehozzák országos hálózatukat, mely élére a Magyarország Nagyoriens páholy áll. Nagymester Joannovics György, az érdekes múltú, román származású földbirtokos, aki országgyűlési képviselő, 1867-71 között Eötvös kultuszminisztériumának államtitkára.
 

De mi a különbség az angol jánosrendiek és a skót-francia rítusúak között? Első látásra semmi. A fentebb említett nemes célok megegyeznek. A szertartások rendjében, szóhasználatban térnek el egymástól. Tehát formai, alaktani különbségek vannak pusztán. Első látásra. De a francia rítust gyakorlóknál a nagymester asztaláról lassanként lekerül a Biblia. A Francia Nagyoriens 1877-ben úgy dönt, szabályzatából törli az "Isten" kifejezést. Ekkor a többség ugyan kilép, s ez az epizód megzavarja a Biblia és Isten mellett kitartó angol és német páholyokkal a kapcsolatot, de a dolog úgy marad. Tehát a szabadkőművesség francia ágában felüti a fejét az ateizmus. Ha valaki azt hinné, a mindent adaptáló magyarok ezt követték, téved. Megelőzték. Csáky Tivadar testvér (így hívták egymást) már a francia elhatározás előtt 7 évvel tett olyan javaslatot a kassai francia rítusú páholy ülésén, hogy távolítsák el a Bibliát a nagymester asztaláról. A századfordulóra a hazai páholyokban gyakorlatilag átvették az irányítást a főleg Galíciából bevándorolt zsidók (levéltári dokumentációk!). De Csáky Tivadar gróf magyar, keresztény embernek született, ezért indítványa fölöttébb különös. A Magyarországi Nagyoriens páholy alkotmánytervezetében valaki zárójelbe tette az "Isten létezése" mondatot. Végül benne maradt, de Csáky testvér áldozatos munkájáért egyhangúlag jegyzőkönyvi dicséretet kapott. Tehát az ateizmus kezdettől jelen volt a skót-francia rítusú szabadkőművességben.
 

Az egyház ezen áramlatok jelentkezésével tisztában volt. Kezdettől ellenségesen szemlélte a szabadkőművességet. Mondhatni, a pápa évszázados harcot folytatott a "királyi művészek" ellen. XIII. Leó pápa 1884-ben kiadott enciklikájában nyíltan és erélyesen fellép a szabadkőművesség ellen: "...egyes államokban az uralmat magukhoz ragadták."  
De a római katolikus egyház és a páholyok szembenállásának az oka nem pusztán a "kőművesek" köreiben terjedő ateizmus...

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :