[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Midsummer Night’s Dream

szerző: Veress Zsuzsa 2013-07-30

 

A Midsummer Night’s Dream

 

Nem Shakespeare-ről lesz szó. Ez egy – kissé megkésett – nekrológ.

Alig hogy tudomást szereztem róla, már meg is halt.

Rafi Lajos költő a gyergyószárhegyi cigánysoron élt – egészen Szent Iván gyönyörűséges, forró éjszakájáig, amikor is elgázolta a vonat.

 

A híres művésztelepen a Lázár-kastély egyik alkalmazottja azt mesélte, hogy nem egy, hanem három szerelvény haladt át rajta, így annyira összeroncsolódott, hogy csak a zakója zsebében lévő személyi igazolványa alapján lehetett teljes bizonyossággal azonosítani. És hogy ez a plasztikkártya is ketté volt vágva. Ez legenda ízű történet, nem sokkal a temetése után.

 

A legendaképződés már életében megindult: a róla szóló doktorandusz-dolgozatban, a Duna Tv dokumentumfilmjében csakúgy ő volt a „csodaroma”, mint ahogy Gunnar Svensson költő számára is, akinek gyergyószárhegyi látogatása természetesen szenzáció volt a faluban. Egy svéd világutazó számára egy erdélyi Gábor-cigány nyilván van olyan egzotikus, mint, mondjuk, Vietnam; s külön kuriózum, hogy szakmabeliek találkozása esett meg, mivel mindketten nemcsak költők, hanem bádogosok is.

 

Rafi Lajos felfedezői - népszerűsítői között akadtak újságírók, de például Choli Daróczi József, ismert cigány alkotó, vagy Bartis Attila, neves, erdélyi születésű író is. Falujának notabilitásai szintén szívesen támogatták volna – „ha felhagyott volna önpusztító életmódjával”.

Nos, igen. A svéd nyelvű Rafi-kötet borítóján is egy pohár társaságában látható a költő…

 

Viszonylagos híressége nem tudta megmenteni, mint ahogy népes családja sem. Nagy kérdés, hogy mi volt a ráadás a másikhoz képest: költő mivolta, vagy népcsoportja életformájához igazodó személyes sorsa. Ő maga is ellentmondásosan viszonyult ehhez. Vannak beszédes című versei, mint például az Elhatárolódás. Vagy itt van ez:

 

Új május

 

Így van szavam szívén a halk,

Zengő imám, ha nem zavar:

Bádogos iparos vagyok,

ám amikor fojtogató

gondolatok vernek pofon,

Nem ez vagyok.

 

Rég elmerült és önfeledt

eszmémben még felfigyelek.

Mint rossz gyerek, ki csintalan,

Kit nem zavar a zűrzavar.

Mint ki siratásai,

Az énje némaságain fel-felzokog.

 

Olykor magamra ébredek.

Fölkavarnak a reggelek.

Jajgat a Nap, úgy érezem.

S pihenő csöndje a magánynak reám kiált:

Ember vagyok és nem cigány.

Megjegyzés: (A cigány szó embertelent jelent)1

 

Ugyanakkor vannak olyan versek is, melyek nagyon is nem „elhatárolódóak”. Mint például ez:

 

Cigány helyzetállapot

 

Gyűlnek egyre a fekete percek.

Gyűlnek egyre a fekete ráncok,

S fonnak nekem fekete koszorút.

 

Gyűlnek egyre a fekete gyerekek.

Gyűlnek egyre a fekete szemek,

S mondják, hogy nem volt cigányháború.

 

Gyűlnek egyre fekete vágyaim.

Nőnek egyre fekete álmaim,

S gyermekeim koporsóm befedik.

 

A „mondják, hogy nem volt cigányháború” a romákról való beszédnek arra a közhelyére utal, mely közhely mivolta ellenére revelációként hat, ha valaki még nem hallotta; s amit magam is szoktam említeni (amikor azt bizonygatják előttem, hogy a cigányságnak nincs egyetlen szimpatikus vonása sem): ez a nép soha nem viselt hadat más népek ellen.

 

Bizonyos Rafi-versek a cigány folklór egyes elemeivel hozhatók kapcsolatba.

 

Cigány ősz

 

Bár ne volna, bár ne volna:

Bárcsak őszi szél ne volna.

Zsebre tettem cigányságom,

S átlyukasztom a világot.

Falevelet tettem zsebre:

Gyönyörködjetek.

Melegedjetek.

 

A lyukasztó a költő kenyérkereső foglalkozásának eszköze. Egy hiedelemmonda azt meséli, hogy a bádogos cigányok vajdája ellopta a Megváltó keresztre feszítésekor az egyik szöget, ezért nem négy, hanem csak három szög verte át a kezét-lábát. Krisztus nem haragudott a lopásért. Sőt – mivel így könnyebbnek érezte a halált – megköszönte. Meg is áldotta azt a szöget – belőle lett a lyukasztó –, hogy hozzon szerencsét a cigányokra.

 

De hát „a szerencse jön is, megy is”, ahogy a roma himnusz mondja.

 

Ez a szöveg a szó eredeti értelmében is himnusz, azaz imádság. „Isten, könyörülj meg nékünk / Ne szenvedjen tovább népünk…”…”Egész világ ellenségünk / Űzött tolvajokként élün k/ Nem loptunk mi, csak egy szeget / Jézus vérző tenyeréből”. Itt éppenséggel nem áldást, hanem átkot hoz az ellopott szeg. De erről még van mondanivalója Rafi Lajosnak is, nekem is.

 

Szövetség

 

(átírt régi cigány monda)

 

Az Isten szövetséget kötött a

cigánnyal, éspedig:

csak úgy lehet szabad, ha

vándorolni fog, tökéletesen szegényen.

Így épül rabbá.

 

Egy ismert eredetmonda szerint a cigányság Egyiptomból ered. A fáraó népeként ők voltak, akik sanyargatták, üldözték Isten választott népét, nem engedték őket az Ígéret Földjére. Ezért Isten megátkozta a cigányokat, hogy soha többé ne legyen saját országuk, földönfutóként vándoroljanak, sehol ne fogadják be őket az idegen népek.

 

Hát igen: az átok... Nemrégiben leírtam, hogy az átok belengi a cigány irodalmat: a sorstragédia a legjellemzőbb élmény. „Midőn ezt írtam”, még nem ismertem Rafi Lajost. Éppen emiatt az írásom miatt küldte el nekem egy kedves kollégám a bádogos költő verseit és néhány róla szóló cikket.

 

Minthogy Rafi Lajos néhány hét múlva elindult a síneken Ditró és Szárhegy között – olyan volt, mintha egyenesen nekem (miattam?) halt volna meg. Így hát kötelességemnek éreztem, hogy előadást tartsak róla, Szárhegytől nem is olyan messze, az ajtai Rovás táborban. Egyikünk így tette fel a kérdést Szabó Ottónak: „Mikor is indulunk holnap Szárszóra?” Az ilyen nyelvbotlások nem véletlenek, hisz a vonat hozzátartozik nemzeti mitológiánkhoz, akárcsak a vadkan…

 

A „csodaromának” csupán két kötete van. Mindkettő címe jel is: rossz ómen. Az első A földhöz vert csoda (2007), mintha titkos identitását definiálná. Tavaly jelent meg a második, Az élet számlája – amit Rafi Lajos megfizetett, az utolsó baniig, kemény készpénzben.

 

Lehet találgatni, hogy vajon véletlen baleset történt-e, vagy végső elszámolás.

 

Rafi Lajos negyvenkét évet élt – tízzel többet, mint az a bizonyos J.A., aki ifjúkorában írt egy Részeg a síneken című verset.

 

Mit mondhatnék még? Minden halál olyan ostoba. De ezt különösen nem bocsátom meg.

Senkinek. Soha.

 

 ___________________________________________________________________________________________________

1Nem tudunk róla, hogy ezt jelentené.

Ajánlás: nézzünk utána a „cigány” szó etimológiájának! Hasonlóképpen a „roma”, illetve a „bohém” szavak jelentését is ajánlom az olvasó figyelmébe.

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :