[kapcsolat]   husken

FecsoDuncsak

 

Aranyszamár

 

Hazátlanok

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A mûemlékekrõl (1)

szerkesztette: skitzz, 2006-09-29

Parizs - Notre DameKárt szenvedett az épület, mert értékeitõl volt kénytelen megválni, amelyeket nem voltak képesek tökéletesen helyettesíteni és kárt szenved a látogató, mert becsapják. Az amit lát, nem hiteles.


Notre Dame
Notre Dame
Halászbástya
Kassa- dóm
Kassa - dóm
Kassa -dóm
Notre Dame
Notre Dame
Halászbástya
Mátyás templom
Mátyás templom
Halászbástya

     Építészberkekben mindig különleges ínyencfalatnak számít az a feladat, amikor mûemlékkel kerül szembe az ember. A probléma ugyanis mindig összetett, egy épület több szempontbóli vizsgálatot igényel, tisztelettudó hozzáállást és mindig annyi szépséget hordoz magában, hogy izgalmas kihívássá válik a vele történõ foglalkozás.
 

      A mûemlékvédelem, mint fogalom a 18. század végén született meg, a Nagy Francia Forradalom hozatalaként. A forradalmak és a háborúk nem kedveznek a mûemlékeknek. Egy templom az egyház elnyomó erejét, egy palota a nemesség kiszipolyozó magatartását jelképezi a lázadók számára, ezért is támadják. A Bastille, mely egyébként jelentõs középkori emlékmû, a despotizmus abszolút jelképe volt számukra, érthetõ, hogy rombolni akarták mint szimbólumot.

      De éppen a francia nép kultúrális fejlettségét bizonyítja az a tény, hogy ezekben a kaotikus és politikailag összetett idõkben rádöbbentek arra, hogy az épületek az ilyen tartalmon kívül jelentõs kultúrális értékeket is képviselnek. Több bizottság alakult, amelyek a kultúrális emlékmûveket a „nép tulajdonának és hagyatékának” nyilvánították, így mentve meg õket az értelmetlen pusztítástól. Sajnos azonban csak a szándék volt ilyen nemes, a módszerek, amelyeket ennek megvalósításához választottak, mára már betiltattak, mondván, több kárt hordoznak magukban mint hasznot.

     Az épületet ugyanis csak mint egy adott kor történelmi dokumentációját értékelték, figyelmen kívül hagyva annak esztétikai értékeit. Amikor tehát egy építészeti mûemlék úgy értelmezõdik, mint egy bizonyos kor építészetének tükre, az adott kor benyomását kell tükröznie, anélkül, hogy bármilyen más kor stílusjegyeit magán viselné. Így jutottak el a purizmus (tiszta stílus) elméletéhez.

     Violet-Le Duc nevéhez fûzõdik ez az építészeti magatartásforma. A lényegi alapja az, hogy visszaállítsák az épületek eredeti formáját, építési idejüknek korstílusát. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy gótikus katedrálisról eltávolítják az esetleges reneszánsz, barokk, klasszicista hozzáépítéseket és így eredeti szépségükben "pompázhatnak". Ezt az elvet követte a párizsi Notre Dame székesegyház felújításakor. Vitathatatlan érdeme az építésznek az, hogy tevékenysége nélkül a templom elpusztult volna, azonban rengeteg olyan stílusjegyet távolított el, amelyek ugyan késõbbi korokból származnak, de az évszázadok folyamán szerves részévé váltak az épületnek. Felmerül a nemcsak építészeti, hanem morális kérdés is: Jogom van-e tönkretenni több évszázad alkotóinak szellemi termékét egy épületen és öncélúan felsõbbrendûvé emelni bármelyik korstílust a többi rovására, amennyiben ezzel a módszerrel járok el? Jogom van-e meghatározni, hogy a reneszánsz hozzátoldás vagy a barokk ablak nem hiteles, tehát megkérdõjelezni elõdeim ízlését?

      Egy épület organikusan fejlõdik hosszú ideig, alkalmazkodik az adott elvárásrendszerekhez, de formálói az évek folyamán többnyire tisztelettel közelednek az õket megelõzõk munkájához.


     Ez az elmélet egyik legnagyobb kudarcát Budapesten és Szlovákiában Kassán vallotta, Schulek Frigyes és Steindl Imre tolmácsolásában, a Halászbástya építésekor és a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom), valamint Kassai Szent Erzsébet dóm felújításakor. Schulek a Halászbástya egy egész líceumot bontott le, s vele együtt áldozatul esett tevékenységének több reneszánsz épület is, hogy az általa elképzelt gótikus formanyelvhez közelítõ ideált megközelítse.
     

      Steindl Imre és késõbb Schmidt Ferenc Kassán sokkal nagyobb hibákat követett el ennél. Sejtése volt, hogy a Kassa-i dóm eredeti tervei eltérõek voltak attól, amilyenné azután az épület a századok folyamán formálódott. Így feláldozta a különleges és egyedi architektúrát ennek a képzetnek. Igyekezett közelíteni az ideális gótikus alaprajzi formához, eltávolította az oldalhajók boltrendszerét, hogy csillagboltozattal helyettesítse, majd újjáépítette a déli bejárati csarnokot. Így az épület nemcsak esztétikailag és kompozíciós szempontból vált disszonánssá, hanem autenticitásából is vesztett. Kárt szenvedett az épület, mert értékeitõl volt kénytelen megválni, amelyeket nem voltak képesek tökéletesen helyettesíteni és kárt szenved a látogató, mert becsapják. Az amit lát, nem hiteles.
 

      Ezek az épületek sajnos, kijavíthatatlan károkat szenvedtek. A kortárs alkotók, sõt mi több, a purizmus hívei is belátták, hogy az ilyenfajta hozzáállás kultúrális vandalizmussal ér fel és a késõbbiekben más módszereket dolgoztak ki. Mindezek ellenére azonban nem lehet egyértelmûen elítélni a purizmust, mint építészeti tendenciát. A mûemlékvédelem kialakulásában és továbbfejlõdésében komoly érdemei vannak.
 
(A következõ mûvészeti tendenciákról egy következõ értekezésben...)

szerzõ: Václav Kinga
 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30
a purizmus legnagyobb hozatala a muemlekek felterkepezese es dokumentacioja. temerdek teoretikus munka is szuletett akkortajt. hozza tartozik ehhez az iranyzathoz az is, hogy nem csak bontottak, hozzaepiteseket is alkalmaztak, megpedig az epulet velt stilusanak jegyeit ragasztgattak ra. igy lett fiatornya a notre damenak. viszont anyit azert a purizmus javara, hogy elso muemlekvedelmi koncepcio volt, olyan idokben alakult, amikor varteglakbol epultek falvak.