[kapcsolat]   husken

Rákóczi

 

természet

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A Nagyságos Fejedelem

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-03-22

II. Rákóczi Ferenc zászlajaA gróf Bercsényi Miklóssal való találkozása, amelybõl fokozatosan sírigtartó barátság szövõdött, vezette vissza õsei útjára. Ereiben a Zrínyi-, a Rákóczi- és a Báthory-család vére keveredett és ez predesztinálta életét. Arra született, hogy elnyomott népének "Nagyságos Fejedelme" legyen.



Kuruc lovas


kuruc lovassági csapatzászló


a zászló másik oldala


a fejedelem szobra Szegeden


Benczúr Gyula: Rákóczi elfogatása


Rákóczi fohászai, Párizs, Nemzeti Könyvtár


kurucok


a Hõsök Terén


Mányoki Ádám festményén


Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Kardját vizsgáló huszár


Rákóczi-szobor a Parlamentnél


sírja Kassán, a Dómban

A török kiûzésével (1699, a karlócai béke), a másfél évszázados hódoltság megszûnésével nemzeti fejlõdésünk legnagyobb akadálya elhárult. A török ment, maradt viszont a Habsburg-uralom.  A törököt kiûzõ zsoldosok Magyarországon maradtak, a jobbágyok házainál szállásolták el õket, akiknek gondoskodniuk kellett a katona és a ló eltartásáról. Az elkeseredést csak növelte, hogy a vezérek és az idegen zsoldosok szabad zsákmánynak tekintették az országot. A bécsi udvar sem kezelte felszabadított területként, hanem megszállt tartományként.
Valami hasonló történik most Irakban. Az egyszerû emberek, akik lelkesedve fogadják a felszabadítókat, végül megszállókat fognak bennük látni, ha azok ott maradva rájuk telepszenek és megpróbálják beosztani mindennapjaikat. Ha beleszólnak életükbe.
 
A török kiûzése után I. Lipót elbocsátotta a magyar katonákat, mint nem sokkal korábban a Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán (1671) a magyar végvári vitézeket, akik akkor is és most is földönfutókká lettek. Magyarország erdõs részein kisebb-nagyobb szabadcsapatokba verõdve fosztogatták a vásárokba igyekvõket, feldúltak uradalmakat, földbirtokokat, garázdálkodtak az egyházi vagyonban. Ha felfogadták õket, beálltak valemelyik fõúrhoz hajdúnak, fegyveres kísérõnek. Akkor Thököly Imre fogadta zsoldjába a magukat kurucnak nevezõ bujdosókat, most II. Rákóczi Ferencben találtak vezetõre.
 
Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc sorsa korán összefonódott. Miután meghalt I. Rákóczi Ferenc, akit szintén elítéltek a Wesselényi-összeesküvés miatt, aki csak fanatikus katolikus nagyanyjának, a jezsuitákat támogató Báthory Zsófiának köszönhetõen részesült kegyelemben (a börtönben így is halálosan megbetegedett) − felesége, Zrínyi Ilona feleségül ment Thökölyhez.
Thököly 1678 és 85 között a Felvidék Garamtól kelet felé esõ területein fejedelemséget hozott létre − igaz ugyan, hogy a saját birtokaira és a hatalmas Rákóczi uradalomra támaszkodva − a Felvidék fejedelmeként került a magyar történelembe. Körülbelül 25 - 27 000 kuruc lovas állt rendelkezésére, de államát a katolikus-protenstáns ellentét nagyban gyengítette. A magyar urak nem szívesen tárgyaltak vele török-barát magatartása végett. Állítólag felvette a mohamedán vallást is, törökösre borotválta a fejét és furcsa szokásai voltak...
Miután I. Lipót 1686-ban országgyûlést engedélyezett a magyar rendeknek, akik Esterházy Pál személyében nádort is választhattak, a magyar urak végkép elfordultak tõle.
A török 1683-ban újból megpróbálta elfoglalni Bécset, amely támadás csúfos kudarcba fulladt. Az ezt követõ ellentámadás elõször Thököly fejedelemségének vetett véget (1685). Munkács várában Zrínyi Ilona még három évig kitartott (1685-88), fia tizenévesen közvetlenül tapasztalta meg a háború szörnyûségeit, gyerekkorától beléivódott a magyar büszkeség, a vezetõ felelõsségtudata, az áldozatkészség, amelyet Munkács eleste után sem voltak képesek gyökerestõl kiirtani belõle. Gyámja, Kollonich Lipót érsek ugyan mindent megtett azért, hogy a fiúból Habsburg-hû fõurat neveljen, aki feladja nemzete kultúráját, anyanyelvét (mintha csak a mai trendet látnánk: hogy legyen belõle valaki...), aki feltétlenül engedelmes uralkodójának. Csehországban, a neuhausi jezsuitáknál nevelkedett, ahol Kollonich még I. Lipót császár fent leírt elképzelésein is túl, szerette volna, ha feladja büszkeségét, férfiúi mivoltát és vagyonát az egyházra hagyva szerzetessé válik. Rákóczi azonban elérve a nagykorúságot, 1692-ben kivonta magát gyámkodása alól.
Egy ideig Bécsben élt, német ruhában járt, németül beszélt, német nõt vett feleségül: 1694-ben Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó leányát. Úgy tûnt, a nevelése (vagy inkább átnevelése) sikerrel járt. Magyarországra költözött, ahol már 1694-ben Sáros vármegye örökös fõispánja lett. Hazatérve meglepve tapasztalta a lakosság egészére nehezedõ elnyomást, különösen a jobbágyok nyomorát. Ott mélyen, a hamu alatt még izzott valami a tûzbõl, hazai földön magyarságtudata újból erõsödni kezdett, amelyhez nagyban hozzájárult a gróf Bercsényi Miklóssal való sírigtartó barátsága. Jórészt neki köszönhetõ, hogy újra visszatért õsei útjára. Nemhiába, hiszen a hercegi rangú fiatalember ereiben a Zrínyi-, a Rákóczi- és a Báthory- család vére keveredett és predesztinálva volt az élete.
Milyen érdekes – egy katolikus vallású fiatalember, aki hitt az eleve elrendelt életútban és nem tért ki a sorsa elõl. Ha valaki református, kálvini hitvallású, hiszi, hogy ez elõl nem is lehet kitérni, a katolikus vallás viszont azt mondja, hogy a döntés szabadon a kezünkben van…
 
Több, mint kétmillió holdas birtokán élhetett volna, mint egy kiskirály, felvirágoztatva ott a kultúrát és a mûvészeteket, õ viszont nagyban gondolkodott. A szabadság népének fejedelme, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fiaként, Borsiban született 1676. március 27-én (ma Bor¹a, Szlovákia).
Amikor 1697-ben a hegyaljai parasztfelkelés vezetõi felkérték a vezérség elvállalására, a kérés elõl kitérve Bécsbe ment.
Aztán a felkelés leverését követõ véres megtorlások járultak hozzá ahhoz, hogy cselekvésre szánja el magát. A keleti megyék nemeseivel szervezkedni kezdett, majd 1700-ban XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A francia megbízott, Longueval árulása miatt letartóztatták és 1701. áprilisában a bécsújhelyi börtönbe került, ahonnan kalandos úton, november 7-én megszökött és Lengyelországba menekült. Ezután a magyar határhoz közeli Brezan várában talált menedéket. Kezdetben lengyel zsoldoshadakkal kívánta megindítani a magyarországi felkelést, ezért igyekezett megnyerni a franciák és a svédek támogatását. Brezan várában találtak rá 1703 elején a tiszaháti felkelõk követei, akik megkérték: álljon a magyarság élére. Rákóczi mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, hajdúszabadságot ígért, s kiáltványában harcba szólított minden „nemes és nemtelen igaz magyart”. 1703 júniusában lépett magyar földre. Az áradásszerûen növekvõ jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, majd fokozatosan a köznemesség is csatlakozott. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került.
 
1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyûlés Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatására azonban csak 1707 áprilisában került sor a marosvásárhelyi országgyûlésen.
1705. szeptemberében a szécsényi országgyûlés a szövetkezett magyar rendek vezérlõ fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerõsödött fõnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította.
A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította. XIV. Lajos rendszeres évi pénztámogatásban részesítette, de szövetséget nem kötött vele. A svéd és a porosz udvarral meg a szultánnal való tárgyalásai sem vezettek eredményre.
1707-ben került sor a varsói szerzõdésre, amelyben I. Péter cárral sikerült titkos szövetséget kötnie, a svéd-orosz háború miatt azonban tényleges katonai támogatást tõle sem kaphatott. A cár a lengyel trónt is felajánlotta neki, ennek realizálására azonban - részben Rákóczi húzódozása miatt - nem került sor.

1707-ben az ónodi országgyûlés a békepárttal szemben (ekkor is voltak hívei a kiegyezésnek, akárcsak 1848-ban) kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc folytatása mellett döntött.
1708 augusztusában a szerencsétlen kimenetelû trencséni csatavesztés után azonban a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került.
A spanyol örökösödési háború (1701 - 1714) miatt lekötött habsburg-seregek többször megverték a franciákat, így az osztrákok több csapatrészt tudtak átcsoportosítani Magyarországra. A túlerõben levõ császári sereg elõl a pestistõl is tizedelt, megfáradt kuruc csapatok fokozatosan visszaszorultak. Rákóczi 1711. február 22-én – az orosz segítség megnyerése céljából – Varsóba utazott tárgyalni Nagy Péter orosz cárral.
A kuruc csapatok fõvezére, Károlyi Sándor gróf, szatmári fõispán, tárgyalásokat kezdett a labanc fõvezérrel, Pálffy János gróffal és 1711 áprilisában megkötötték a szatmári békét.
A szatmári békében I. József császár (1705 tavaszán, I. Lipót halála után került hatalomra) garantálta a magyar rendi alkotmány betartását, a vallásszabadságot és általános amnesztiát hirdetett. Erre a kuruc seregek zöme a nagymajtényi síkon letette a fegyvert.
II. Rákóczi Ferenc a távollétében és a hozzájárulása nélkül Károlyi Sándor által megkötött szatmári békét nem fogadta el. Megtarthatta volna pedig hatalmas birtokait, csak Erdély fejedelmi székérõl kellett feladnia. Nem tette.
Egy ideig Lengyelországban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciaországban élt. 1715 nyarán visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostorába.
1717-ben a szultán meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetõséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. Ez azonban meghiúsult, s ezután a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Bujdosókból alakult kicsiny kíséretével itt élt 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig. Hamvainak hazahozatalát 1904-ben engedélyezték, s 1906 elején megkezdõdtek az elõkészületek, majd az Országgyûlés 1906. október 24-én hozott törvényt a hazaszállításról. A hamvakat szállító különvonat 1906. október 28-án érkezett Budapestre. A szabadságharc vezetõjének és több bujdosónak a földi maradványait ezután Kassára szállították, ahol október 29-én a Dómban helyezték örök nyugalomra.


Szabó Ottó



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: bence e-mail: timar.bence@freemail.hu dátum: 2009-02-20
                    
név: atíz e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-27
Peti fejezd be a bummolást mert te vagy a leges leg szánalmasabb ember aki ide írt(kivéve Hujott mert õ a legeslegesleg szánalmasabb) szánalmasabbjavascript:smile
név: aki keresi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-03-12
Oh,miért nem találom sehol sem II.Rákóczi Ferenc címerét????               
név: Horváth Szabina e-mail: cico4@citromail.hu dátum: 2008-02-27
Szerintem nagyon jók ezek a Rákóczival kapcsolatos kellékek, denem csak azért, mert én szeretem a törit de mástól is hallottam már, és õk pedig nem voltak oda annyira a töriért. Úgyhogy soknak tetszik, nekem elhiheted, újságíró vagyok. És azzal is élek. SZIA!!!!!!!!!!                      így tovább!
név: sokibetûnek e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-23
Ha nincs véleményed, csak azért, hogy majomkodj, minek írkálsz ijen idétlenségeket? Ha meg van véleményed, azt leírhatod
név: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-23
BÉNA                                                      
név: csaki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-23
Ez durva!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!   
név: aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-16
                                                                 
név: K D e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-12
Hosszú   
név: hat e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-27
ez az egyik töri tételem, de ebbõl nem lehet semmit kiszedni!
de azért köszi    így tovább   
név: Ági e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-04-02
Más: érdekes dolog a katolikus vallásban a predesztináció tagadása. Mert ez esetben az sem igaz, hogy Jézus sorsa elõre meg lett volna írva. Ezek szerint neki lehetõsége lett volna választani, ne adj' isten, saját kezébe venni az élete irányítását. Ellenben õ már gyerekkorától valami megmagyarázhatatlan módon ment a maga különös útján, és olyan dolgokat mûvelt, amelyeket kortársai nem. Tehát, Jézus sorsa predesztinálva volt. És szerintem mindenkié.
név: asdf e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-28
Igazi történelmi párhuzam csak két sín lehet....
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-26
..egy újabb ,,ébredezõ" neki is gond volt a történelmi párhuzamok értelmezésével...A történelmi párhuzamok pedig mindig sántítanak, kár próbálkozni. A kurucidõk összemosása a Szovjet és Amerika hatalmi törekvésekkel szerintem reménytelen és félrevezetõ, hagyne mondjam dilettáns sületlenség...a történelmi párhuzamok csak akkor sántítanak ha dilettánsok elé kerûlnek...a sületlenség az hogy egy mûvelt ember nem látja a fától az erdõt...vagy inkább szomorú...
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
ááá! Nagyon élvezetes a vita, várom is Huj kontráját. A Szerkeszto pedig szerintem higgadt, ilyen a vitastílusa. Hanem Petinek adjon már valaki egy nyugtatót, mert eldurran!
név: io e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
Hujhujhajrá! Nem is tudtam, hogy tudsz törökül. Ez az európai török, vagy az ázsiai átirat. Én nem tudom, de lassan meggyõznek róla, hogy nincs is eredeti magyar szavunk. Vagy szláv vagy török, vagy finnugor, vagy német, vagy latin, vagy héber... Csak a ragozásunk lenne magyar. Vagy az sem? Különben bírom az ilyen baromságokat, amikor valaki ír egy valamit, egy másik valaki meg azt hiszi, hogy annak a valaminek õ a hivatott szakértõje. De a nevét nem vállalja, mert mi van, ha nem...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
Nemsokára sértõdés lesz a vége. Összefoglaló: Huj kezdte, élcelõdõ és cinikus ízû hozzászólásával. Szerkesztõ felkapta a vizet. Majd Huj dilettánsnak nevezte a Szerkesztõt. Majd õ kapta az "urbánus bárki" címet. Vigyázzatok, el ne durvuljon...
név: Peti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
bummbumm
név: szerkesztõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
Ja, a labanc meg a lebbencslevesbõl! Vagy a lanzer szóból, ami idegen zsoldost jelent... Vagy egymerõ tévedés az egész... Félreütés. Nem is labanc, hanem balanc! Még egy L. Dilettantizmusnak nevezed az egyes korok összehasonlítását? Minek nevezed akkor Montesquieu elemzését a Rómaiak nagyságáról és hanyatlásáról, amelyben a római múltat XV. és XVI. Lajos korával hasonlítja össze? Az is sületlenség? Hiszen még a kardjaik sem voltak egyformák... Meg a franciák hülye parókákat hordtak. Hogy is hasonlíthatta össze Augustus korával... Még ilyet... Erre is csak egy márki képes. Egy urbánus bárki viszont mindent külön mérlegel.
név: Huj e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
A kuruc szónak a „cruciatus”, „crux”, „cruciati” szavakból való eredeztetése csak egy értelmezés a sok közül. A török nyelvben például a kuruc rablót, felkelõt jelent. Rákóczi György udvari testõrei által használt mellvértet „kuraczin”-nak nevezték, amibõl szintén eredhet a szó. A történelmi párhuzamok pedig mindig sántítanak, kár próbálkozni. A kurucidõk összemosása a Szovjet és Amerika hatalmi törekvésekkel szerintem reménytelen és félrevezetõ, hagyne mondjam dilettáns sületlenség. Szerintem sokkal érdemesebb Rákóczi alakjának lélektani visszhangját figyelni, kultusszának kialakulását elemezni, mert a történelemformáló egyéniségek megítélése koronként változik. A kuruc harcokat lezáró szatmári béke után a kompromisszum elõnyeit élvezõ magyar nemesség a kollektív amnéziát tartotta fontosnak, Rákóczit árulónak bélyegezte és jóváhagyólag tért napirendre Mária Terézia királynõ 1741-ben Mikes és bujdosó társai kegyelmi kérvényére adott válasza fölött: „ex Turcia nulla redemtio” („Törökországból nincs visszatérés”). Kölcsey himnuszára hatott a kuruc költészet, Petõfi egyik verse a szabadság bajnokaként tiszteli, késõbb Thaly Kálmán, aki a Rákóczi hamvainak hazahozatalában jeleskedett annyira beleélte magát a kuruclégkörbe, hogy kurcverseket költött és eredetinek adta ki õket. A Horthy-kor hangulatát a morva zenegyártók által átalakított tárogató hangjával aláfestett Rákóczi mûdalok emelték, melyek a revizionista maszkabál nélkülözhetetlen kellékévé váltak. Most pedig szintén kuruc kor van, mert úgy látszik minden kor viszonyulni kíván a kurucokhoz. Kereszt vagy rabló, ki-ki választhat.
név: Peti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
Bumm!
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
No, ez amolyan szabóottós válasz volt, mint a régi szép idõkben. A Huj néven írónak azt üzenem, hogy igencsak gyorsan és meggondolatlanul reagált. A kuruc a kruciati = keresztes szó magyarításából ered. Az arab szabadságharcosok, akiket Amerika terroristáknak nevez, a keresztesek ellen harcolnak, ezt rengeteg üzenetben elmondták már. Tehát, ha így vesszük, harcolnak ott kurucok.
név: szerkesztõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-25
ha elolvasod a zászló feliratát, akkor láthatod, mi van ráírva. Ismert ez is, meg az is, a család címerével. Ez az Árpád-sávos az érdekesség kedvéért került fel, mivel manapság mindenki fasisztának számít Maradékországban, aki ilyet lobogtat. A Parlamentben látható ez a zászló különben. Válasz az elsõ kérdésre: - Hogy jön ide Irak? Amerika ugyanazt csinálta, mint a német zsoldosok a török kiûzése után. Aztán a szabadságharcosokat terroristáknak nevezi. Akkor I. Lipót, majd I. József ugyanilyen alapon nem volt hajlandó Rákóczival tárgyalni, mert holmi gyülevész paraszthordát látott a szabadságharc mögött és nem volt hajlandó komolyan venni. Hogy jön ide Irak?! az összefüggéseket ha látnád, nem tennél fel hasonló kérdéseket. Különben a Szovjetunió is ugyanilyen alapon szabadított fel minket és ugyanezen okok miatt robbant ki az 1956-os forradalom is. Szörnyû... Tudod egyáltalán, mit jelent a kuruc elnevezés?
név: Lobogó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-24
1. A kurucok zászlaja vörös-fehér csíkozású. Mindkét oldalon latin nyelvû jelmondattal: "Az igazságos ügyet Isten védelmezi" hátoldalon: "Isten légy velünk !"
2. Rákóczi zászlaja zöld színû, egyik oldalán a család címere, másik oldalon a szabadságharc jelmondata: Cum Deo, pro Patria et Libertate! "Istennel a hazáért és a szabadságért!".

név: Huj e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-24
Már elnézést, hogy jön ide Irak? Izgi egy analógia. Vagy ott is harcoltak a kurucok?