[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A német egyesülés

szerkesztette: Kiss László, 2008-10-20

a Reichstag, az új Németország szimbólumaTizennyolc éve, 1990. október 3-án egyesült a két Németország. Többrõl volt itt szó, mint egy nagymúltú európai nemzet újraegyesülésérõl. A berlini fal leomlása jelképes, egy korszak, a hidegháború összeomlását jelzi, ezért nemcsak a németek örültek, a második világháború után kreált európai-rend többi vesztese is.


a falEufórikus hangulat, Pink Floyd koncert, egy szebb jövõbe vetett hit kezdete. Mit tudunk a németekrõl? A különbözõ germán törzsek sok gondot okoztak már a Római Birodalomnak is. Aztán Nagy Károly integrálta õket rövid idõre frank birodalmába. 843-ban Nagy Károly fia, Jámbor Lajos gyermekei a verduni szerzõdésben 3 részre osztották a Frank Birodalmat. A nyugati részt kapta  Kopasz Károly. Ez lett a késõbbi Franciaország alapja. A középsõ részt Lothar. A keletit pedig Német Lajos. 962-ben ezekbõl a területekbõl hozza létre I.(Nagy)Ottó a Német-római Császárságot (korabeli nevén Szent Római Birodalom). Aztán az 1200-as évek végére lehanyatlik ez a nagytekintélyû állam. Elvérzett a pápákkal folytatott invesztitúra-háborúban. Általában II.Frigyest okolják a szétesésért, aki Dél-Itáliában mintaállamot hozott létre, de így értelemszerûen elhanyagolta északi országát. A Német-római Császárság évszázadokra egy névleges államalakulat lett, melynek idõnként uralkodója sem volt (nagy interregnum, 1256-1273). Ténylegesen a fejedelmek irányították, akik zavaros egyéni, vagy a szomszédságukban lévõ nagyhatalom a falérdekei szerinti, vagy éppen ellenes politikát folytattak. Szinte semmiféle belsõ egység nem volt, külön törvénykeztek, különféle pénzeket használtak, stb. Mégis, a német-római császári cím jól hangzott, tekintélyt kölcsönzött viselõjének, s az állam még szétforgácsoltságában is jelentõs gazdasági erõt képviselt. (Ezért szerette volna Mátyás is megszerezni törökellenes harcához.) A császári cím eleve egy jelkép, a példakép Római Birodalomra utal (állítólag Caesar nevébõl származik). Magasabb rang, mint a királyi. Isten után az elsõ (vagy a pápa? errõl szólt lényegében az invesztitúra-háború). Nem véletlen, hogy a másik császárság, a bizánci bukása után (1453), az orosz fejedelem kisajátítja, mondván mint keresztény uralkodó, õ az örököse, és felvette a cári (császári) címet. Fõleg a Német-római Császárság területén dúl a harmincéves háború (1618-48), hatalmas pusztítást okozva. De nem az egység volt a cél, a háború a Habsburgok európai hegemóniájáról szólt. A westfáliai béke konzerválta a széttagoltságot. Napóleon csapásai alatt szünt meg tulajdonképpen hivatalosan is a Német-római Császárság 1804-ben. A nemzeti öntudat ébredése már 1848-ban felveti az egység gondolatát. Ekkor még nem történik semmi, de a népek tavasza után egyre erõsebb az igény a önálló Németország megteremtésére. A XIX.század második felében két egyesítési elképzelés van: a Habsburgok vezetésével, vagy a poroszok vezetésével. Európa legnagyobb meglepetésére a poroszok hajtják végre az egyesítést. Õk, akik a XIII.században vették csak fel a kereszténységet. A poroszok elnémetesedett szlávok. Erõs katonaállamuk elõször legyõzte az egyesítés útjában álló Habsburg Birodalmat (Königrátz, 1866), majd a franciákat (Sedan, 1870). A versailles-i palota tükörtermében kiáltják ki a Német Császárságot 1871 januárjában. Mindez Bismarck kancellár alkotása. Érdekes, õ vezette be Európában elsõként (Lassalle javaslatára) az általános választójogot. Érdekes, a politikai a falegyesítést jóval megelõzte a pénzügyi unió...Német területeken a XIX.század folyamán viharosan bontakozott ki az ipari forradalom. Rövid idõ alatt egy új nagyhatalom született. A századfordulón már piacot, nyersanyagot követelt ez a hatalmas gazdaság. Ezért tört ki az elsõ világháború. A németek három nagyhatalommal szemben tartották magukat, sõt, támadtak, de nem tudtak gyõzni. Az USA beavatkozása eldöntötte a háborút. Megalázó békére kényszerítették Németországot, ami magában hordta az újabb világméretû konfliktust. Hitler uralma elõbb a mennyekbe juttatta  (gazdasági fejlõdés, nemzeti öntudat), majd a pokolba taszította a németeket. 8 millió áldozat. A háború után a gyõztesek megszállási övezetekre osztották Németországot. Északkeleti része a szovjeteké lett. Berlint külön felosztották. Megkezdõdött a hidegháború. Az USA, Anglia, Franciaország úgy döntött, az õ megszállási övezetükben a német gazdaság talpraállításáért be kell vezetni a Marshall segélyt. Az oroszok tiltakoztak, nem akarták megadni a háború alatt felhalmozódott adósságukat. A nyugatiak valutareformot hajtottak végre, Nyugat-Berlinben is. Erre az oroszok blokáddal válaszoltak, de a híres légihíddal nem tudtak mit kezdeni. Lassan körvonalazódott a két Németország. 1949 májusában létrejön a Németországi Szövetségi Köztársaság, keleten a Német Demokratikus Köztársaság. 1951-ben az oroszok tesznek egy megkésett javaslatot az egységes, de semleges Németországra. A nyugat úgy dönt, inkább kell nekik Németország 3/4-e szövetségesként. A megosztottság konzerválódik, de az NSZK a németség egyedüli képviselõjének tartja magát, Bonn ideiglenes fõváros (szándékosan kicsi, jelentéktelen várost választanak). Az NSZK integrálódik a nyugati tömbbe (NATO, Montánunió, EGK), az NDK Moszkva irányítása alatt áll. 1953-ban, Sztálin halálakor megkisérlik lerázni a szovjet igát (a Közép-Kelet Európai forradalmak nyitányaként), de a Vörös Hadsereg odacsap. Nyugat-Berlin összekötõ kapocs, a németség nagyobb részéhez, és a szabad világhoz. Szokták mondani, a lakosság a lábával szavaz. Menekültek az NDK-ból, ahol  már komoly munkaerõ hiány lépett fel. Az oroszok ezért 1961-ben megépítették a hírhedt falat, mely Európa megosztottságának is a jelképévé vált. Aztán hosszú tespedtség (brezsnyevi-éra) után összeomlott a kommunizmus. Gorbacsov már nem tudta akadályozni a német egyesítést, így jópofát vágott hozzá. Rebesgetik, a németek 2-300 ezer lakást építettek a Szovjetúnióban, mert az NDK-ban állomásozó a falkatonaság hivatásos állományának már nemigen volt ilyen otthon...A Honecker-vezetés után az egyesítést egy ügyvivõ kormány bonyolította. Az egyesített Németországban bíróság elé állították az NDK több vezetõjét. Már az NSZK is Európa vezetõ gazdasági hatalma volt, ma Németország egyértelmûen az Európai Unió motorja, a világ 3.gazdasági potentátja. A "fal" leomlásával új korszak kezdõdött mind Németország, mind Európa történetében. Nagy pillanat volt!


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-22
Laci, élvezet soraidat olvasni.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-10-20
Nagyon jó ez a történelmi összefoglaló. Akár az érettségire is felhasználhatja néhány diák. Rövid, velõs, de mindamellett egyéni