[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A népek csatája

szerkesztette: krónikás, 2007-06-18

lovas íjjászA hunok megjelenésérõl a kortársak ezt írják: "a hun gyõzelmek egyik titka kiváló íjászaikban rejlik. Meghajlított íjjal, nyilakkal vannak felfegyverezve, kezük félelmetes pontossággal célba talál, lövéseikkel biztos halált küldenek, gonosz harci dühükben sohasem hibázzák el a célt. Lovas és ló ilyen páratlan harmóniájával még sohasem találkozott az antik világ."


2

Don- és Volgaköz

Belsõ-ázsiai lovas-nomádok

a Don-vidéke

Belsõ-Ázsia

Meotis-Dnyepper-vidék

Belsõ-Ázsia

a Volga déli szakasza

Belsõ-Ázsia

a hunok útvonala

A 4. századtól a Római Birodalom állandó célpontja lett a barbár lovasnépek támadásainak. Constantinus Maximus a Birodalom keleti felében, a Bosporus partján egy görög halásztelepülésbõl új fõvárost alapított. Valószínûleg a kivételes földrajzi fekvés és a mesebeli környezet szépsége járult hozzá, hogy Constantinopolis néven egy új központja legyen az antik világnak. A keresztény és antik kultúra erõteljes keveredése ment itt végbe, a római tradíciók a háttérbe szorultak és pusztán külsõségiken maradtak fenn. Visszatértek a görög hagyományokhoz és az új kultúrát bizáncinak nevezték el, utalva a halászfalu nevére, amelyre Konstantinápoly ráépítkezett. Így is hívták, meg Isztambulnak is - de ez már egy másik történet.

Beszéljünk inkább a hunokról, akik a népvándorlás hosszú és kegyetlen, mégis dicsõ folyamatát elindították.
Fõként kínai krónikákból ismerjük õket. A kínai évkönyvek szerint hun (hjung-nu) hódítók ellen építették a két és fél ezer km hosszú, "Kínai Nagy Falat". 300 évig tartott a hun kalandozás Kína felé, majd megindultak nyugati irányba. A hjung-nu megnevezés helyett a késõbbiekben megjelenik a hunni (hun) név a görög-római történetíróknál.

Nyugaton, a mai Európa területén hasonló helyzet játszódott le. Itt a különféle germán törzsek támadták évszázadok óta folyamatosan a Római Birodalmat. Észak felõl érkeztek és a Birodalom északi limese mentén kelet felé húzódtak.
A két nép találkozása elkerülhetetlen volt.
350 táján a hunok Kínánál maradt törzsei egyesültek a Perzsia szélén tanyázó hun törzsekkel, és megindultak nyugati irányba. Átkeltek a Volgán, leverték a szarmata alánokat és megütköztek a germánokkal, akik kelet felé irányuló eltolódását így megállították, mire azok kénytelenek voltak visszafordulni.

A hunok megjelenésekor Volgától nyugatra élõ népelemek harapófogóba kerültek, nyugat felé vándoroltak, s ezzel megkezdõdött a nagy népvándorlás, a Nyugat-Római birodalom fellazulása. A felbolygatott népek mozgása néhány évtized alatt jelentõsen átalakította Európa térképét.

377-ben a hunok egy része betört Pannóniába és mivel legyõzni nem tudták õket, maradtak, mint a császár zsoldosai. A római hadsereg ekkortájt már jórészt idegen zsoldosokból állt, germánok és hunok vad lovasnépei képezték legfõbb erejét, mivel a római polgárokat tönkre tette a jólét. Nem akartak háborúzni, eltunyultak és elkényelmesedtek, így a Birodalomnak olyan harcosok után kellett néznie, aki nem félnek a haláltól, sõt keresik azt a csatákon. Akik életmódja a háború, akik olyanok, mint a rómaiak voltak egykor.

A hunok fõ erõi ekkor azonban még a Fekete- és a Kaszpi-tenger (Kazár-tenger) között tanyáztak.
Évekkel késõbb egyes részei feltûntek az Al-Dunánál, míg más részük Dél-Lengyelország felõl behatolt Sziléziába.

395-ben a Római Birodalom végleg kettészakadt.
Válságát a népvándorlás folyamata fordította végzetté...

Ebben az idõben Ruga volt a hunok nagyfejedelme. Halála után testvérének, Mundzuknak fiai, Bleda és Attila kerültek hatalomra. Elõször az idõsebb fiú, Bleda lett a nagyfejedelem, majd halála után Attila következett (445), akit már életében legendák öveztek. "Az Isten ostora" - mondták róla.
Attila saját uralmát isteni eredetûnek tulajdonította, Mars kardját itt találta meg Magyarország területén, fõhadiszállása a Tisza folyó valamelyik részén volt, halála után itt is temették el nagy pompával, a folyó medrében valahol...

Rómának más lehetõsége nem volt, mint befogadni a menekülõ germánokat, feltartóztatni õket képtelen lett volna. Végigtelepítette õket észak-déli irányban azon a sávon, ahol ma is élnek a német nyelvû népek, hogy védvonalat képezzenek a kelet felõl érkezõ támadások elõtt. Tette ezt azért, mert egyrészt nem volt más lehetõsége, másrészt számításból, hogy õk legyenek azok, akik felfogják a hunok hatalmas invázióját. Harmadrészt azt remélve, hogy a két erõ kellõképpen semlegesíti egymást, így a végén legyõzheti mindkettõt. Nem így történt.

A hunok megjelenésérõl a kortársak ezt írják: "a hun gyõzelmek egyik titka kiváló íjászaikban rejlik. Meghajlított íjjal, nyilakkal vannak felfegyverezve, kezük félelmetes pontossággal célba talál, lövéseikkel biztos halált küldenek, gonosz harci dühükben sohasem hibázzák el a célt. Lovas és ló ilyen páratlan harmóniájával még sohasem találkozott az antik világ."

Az elsõ csapás iránya a Balkán-félsziget volt. 449-ben azonban békét kötött II. Theodosius keletrómai császár. Pontosabban mondva: megvásárolta a békét.
Honoria, a nyugatrómai császári család tagja 450-ben feleségül ajánlkozott Attilának. III. Valentinianus császár azonban nem járult hozzá a házassághoz, mivel e frigy révén további területeket kellett volna átengednie a hunoknak.
Ezt követõen Attila Gallia ellen indult. A hunok egyesítették a keleti gótokat, gepidákat, szvébeket, szkíreket, herulokat és türingeket.
A rómaiak hadvezére Aëtius volt, valamint I. Theodorich gót uralkodó, akik szövetkeztek Gallia barbár népeivel, az alánokkal, burgundokkal, frankokkal és a nyugati gótokkal.
A catalaunumi mezõn (Troyes mellett) 451. június 20-án került sor a "népek csatájára", amely ütközetet egyik fél sem tudta gyõzelemként elkönyvelni.
Attila visszavonulását vereségként fogta fel Róma, de sem ereje, sem bátorsága nem maradt ellenfele üldözésre. Attila 452-ben újra Itáliára tört, és a félsziget kegyetlen pusztításával egészen Rómáig eljutott. Ekkor már világos volt, hogy a hatalmas, véres ütközet igazi nyertese ki volt valójában.
A catalaunumi csata végzetes következményei ekkor kezdtek megmutatkozni. A Nyugatrómai Birodalom képtelenné vált védelmének megszervezésére, ütõképes hadsereg felállítására.
Amikor a hun uralkodó hírét vette Markianosz kelet-római császár támadásának, fogadta Róma békeküldöttségét, melynek I. Leó pápa is tagja volt, és hatalmas hadisarc ellenében fegyverszünetet kötött. A szeszélyes uralkodó bosszúra éhesen tért haza, a Duna-Tisza közé, ám 453 tavaszán hirtelen agyvérzésben meghalt.
Állítólag. Megmérgezték valószínûleg.
Halála után a személyes hatalmával összetartott birodalma összeomlott. Fiai seregeit egykori vazallusai 454-ben leverték, és Erdélybe valamint a kelet-európai sztyeppére szorították vissza. Attila fia, Csaba visszatértét a mai napig várják székének õrzõi.
A Nyugatrómai Birodalom az 5. század végén megszûnt létezni, míg a Keletrómai túlélte a népek nagy hullámzásának és eltolódásának korát és sikerült termékenyen kikerülnie a válságból. Ezer évig a Kelet legpompázatosabb birodalma lettKellõképpen megerõsödve, ügyes diplomáciájuknak köszönhetõen a kereszténység legnagyobb terjesztõivé váltak.

Az angolszász Peterborough Chronicle szerint 443-ban a britek segítségért fordultak Rómához a piktek ellen, de hiába, mert a rómaiak le voltak kötve Attila, a hunok királya elleni hadjárattal. Az északi Eddaban kapott helyet az Atli-dal, a német hõsmondában (Nibelungen-Lied) pedig Etzel jutott szerephez. Az utóbbi monda ismerete alapján nevezhette a magyar Anonymus Attila király városának és Ecil- burgnak az aquincumi rommezõt.

lásd még:
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/008.html

http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=6717232&nid=1439449&PHPSESSID=cc3566f218468fd9be0605c644d2cd5b .............. - arab források a magyarokról


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: Kiszel Tünde e-mail: donatella@naptar.hu dátum: 2009-10-15
ÉN EZT NEM ÉRTEM...               
név: klaudia e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-06-03
     
név: Bartis Elemer e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-11-27
név: Petõfi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-28
Most akkor kérem megtanált engem az a Kiszely doktor vagy sem???