[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

MakaiHU

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A posztimpresszionizmus

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2007-07-13

Gauguin: Sárga KrisztusAz impresszionizmusból nõtt ki és fordult vele szembe ez az áramlat. Újra fontos lett a kompozíció valamint az intenzív színek használata, de domináns erejûvé vált a kontúrok és a vonalak szerepe. A dolgok mögött húzódó, alig érzékelhetõ lényegi világot kutatták...


Cézanne



Cézanne



Cézanne



Gauguin



Gauguin



Gauguin



Gauguin

Gauguin



van Gogh



van Gogh



van Gogh



vanGogh



van Gogh



van Gogh

... a lényegig akarták egyszerûsíteni a folyamatokat. Míg az impresszionistákat a felület és annak szinei érdekelték, a posztimpresszionisták a dolgok mélyén lappangó titkot akarták megtalálni.
Ne gondolja senki viszont, hogy õk magukat posztimpresszionistának nevezték.

Korszakukra szellemi téren rányomja bélyegét a vallás fokozatos visszahúzódása a magánélet szférájába, a hitt és a tudott elkeseredett dialektikája. Filozófiai téren a pozitivista tudományfilozófiák fölényeskedése ködösített a lét és nemlét nagy kérdései terén, szemben az irracionalista létfilozófiák szubjektív világfelfogásával. A kor átlagembere lelkes résztvevõje volt a világot megváltani látszó technikai forradalomnak és a tudományok fejlõdésétõl várt megoldásokat az emberiség nagy problémáira. Csak keveseknek adatott meg, hogy lássanak is, ne csak nézzenek.
Azóta is így van ez.
Egy átlagmûveltségû ember, aki elhiszi, amit mondanak kijelölt vagy önjelölt (ahogy tetszik) vezetõi, hogyan is érthetné meg, hogy "a dolgokat a mi agyunk rendezõtevékenysége is alkotja" (Kant). Hogy a világ nem megismerhetõ, pusztán az én világom és a te világod hasonlíthatja össze értékeit és felfogását.
A kereszténység választási lehetõséget engedett a jó és a rossz között, de az új, tudományos alapokra állítot és definíciókkal alátámasztott világ úgy látszott, nem engedélyez semmilyen kételkedést és más utat.
... Ha el akarunk jutni A pontból B pontba...
Gúny tárgya lett a lélek, a leki élet, az érzékeinken túli világ vad cáfolata a majmokkal helyezte az embert felmenõ ágba.  De akkor mit jelentsen a 20. század fordulóján a rengeteg lelki probléma? Népbetegséggé vált a pszichózis, a neurózis és a depresszió, a félelem, a rettegés, a gyûlölet, a halál és az önmegsemmisítés pedig a mûvészetek inspirációs forrásává vált.
Az ideák világa bezárta kapuit az ideológiák világa elõtt.
Isten sértõdötten visszavonult.

Posztimpresszionista áramlatnak tekinthetõ még a pointilizmus, a szimbolizmus is, de fõleg a fauvizmus az, amely átlényegít a magukat avantgardoknak nevezõ 20. századi modern áramlatokba.
A posztimresszionizmus fõbb képviselõi: Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Paul Gauguin, a pointilista Georges Seurat, a szimbolista norvég festõ, Eduard Munch (akiben a német expresszionisták és az egzisztencialista gondolkodók egyaránt a maguk rokonát ismerték fel), továbbá az osztrák Egon Schiele vagy Henri de Toulouse-Lautrec.
Ezeknél az alkotóknál a posztimpresszionizmus csak mint kormeghatározás lehetséges, hiszen egyéni világképük, életfelfogásuk és kifejezõerejük miatt inkább egzisztencialista mûvészeknek nevezhetõk.
Paul Cézanne is a fények és az árnyékok színeinek nagy szerelmese, mint az impresszionisták, nála azonban a látvány felszíne másodlagos. Elsõdleges a felszín mögötti változatlanság, a maradandó megragadása (az impresszionisták a felületek folyton változó színhatásaiból merítettek). Cézanne a látványon túli lényeget akarta kifejezni. Fontos ez a meghatározás: - kifejezni... A realisták (beleértve a történelem minden valóság-orientált próbálkozását is) ábrázoltak. Az impresszionisták benyomásaikat közölték, a 20. századtól pedig az számít haladónak (már több, mint száz éve halad. Ó!), aki kifejez. Érzéseket, fájdalmat, örömöt, bánatot, szorongást, félelmeket.
Cézanne esetében a természeti látvány valóságánál fontosabb és "lényegesebb" a kép, a mû valósága.
Ezen a felismerésén alapul a 20. századi modern mûvészet. "A henger, a gömb és a kúp formáiból kell a természetet kialakítani" - állította, így lett a kubizmus elõfutára.
Híres alkotásai: A kék váza, Az akasztott háza, A tenger Estaque mellett, Mont-Saint-Victoire.
Paul Gauguin kiábrándult az európai kultúrából, undorodott a fehér ember sovinizmusától. Tahitin, a maorik társadalmában kereste az ember és a természet elveszett, õsi harmóniáját. Fõleg a primitív egyszerûség izgatta. Nagyobb fontosságot tulajdonított a hullámzó kontúrvonalaknak és a mesébe illõ színeknek, mint a látvány hû visszaadásának.
Vincent van Gogh a szegények igazságát keresve, a dél-franciaországi napsütéstõl valósággal megtébolyodva alakította ki sajátos formanyelvét, egyedi stílusát, szikrázó-tüzelõ színvilágát.
A szélben hullámzó nyári mezõk élménye minden képén az örökké visszatérõ alaphang, legyen szó napraforgós csendéletrõl vagy hatalmas, nyáréji égboltról. A hullámzó búzamezõk, mint vonalvezetés, mint ecsetkezelés, mint formanyelv.
Rengeteg önarcképe mint megannyi kórdokumentum tanúskodik zaklatott lelkiállapotáról. Utolsó önarcképe egyéves elmegyógyintézeti kezelés után, közvetlenül öngyilkossága elõtt készült. A képen minden hullámzik, minden kavarog, csak jegesen dermesztõ tekintete állandó.

"Isten meghalt!" (Nietzsche)
"Nietzsche meghalt!" (Isten)


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: pixel e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-08-15
Legyszi a kepekhez ha lehet a kep cimet. Akartam ismetelni, hogy tom-e a cimuket, koszi !