[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A prófétáról

szerkesztette: krónikás, 2007-06-08

MekkaA muszlimok világa nem egységes. A szunnitákon kívül vannak síiták, iszmáiliták, vahhábiták, szalafiták, fundamentalista muszlimok (pl. a tálibok Afganisztánban) és nagyon liberális muszlimok (Atatürk török társadalma). Szent könyvük és hagyományaik alapja a Korán.


2


magyarázat lent


lásd lent


5


6

Mohamed, az igaz hit, az iszlám nagy prófétája (570-632) kereskedõként beutazta egész Arábiát és a Közel-Keletet. Megismerkedett a zsidó és keresztény vallással, melyek mindenképpen hatással lehettek rá, mielõtt látomásai nyomán 610 táján új tanokkal lépett fel. Látta és tisztán érzékelte a két vallás által befolyásolt társadalmak hibáit, megfigyelte problémáikat, elemezte a lehetséges megoldásokat, figyelembe vette az õsi szokásjogot és a hagyományokat, majd az arabokat rávezette az
Egyisten hitére. Persze nem ennyire emberi léptékû ez. Megpróbálhatja bárki, hogy mivel jár, ha pusztán csak a közvetlen környezete szokásait meg akarja változtatni... Arról meg inkább ne is beszéljünk, ha egy beidegzõdött világképet és egy régi társadalmi berendezkedést akar megváltoztatni. Ha nincs vele a transzendens világ, ha nem adatik neki valami emberfölötti erõ, lehetetlen helyzetbe kerül. Isten akarata kell hozzá. Elhivatottság kell hozzá.
A muzulmánok szerint a zsidóság valóban a "Könyv népe" volt, de megátalkodottá váltak, elzüllöttek, ki akarták játszani az egy igaz Istent és eltértek az Õ parancsai szerint meghatározott úttól.
A kinyilatkoztatás Jézus által újra eljött, új népet választott magának Isten, de idõvel a keresztények is megváltoztak. Félremagyarázták a "Könyvet" és elhajlottak a meghatározott úttól. Kétségbe vonták az Isten létezését is, így újabb kinyilatkoztatás történt, ezúttal Mohamed próféta által. A "Könyv népe" ezen túl a muzulmán (igazhitû) közösség lett. Õk azok, akik azóta tisztán tartják a forrást, õrzik és felvigyázzák Isten parancsait. Azóta változatlanul és rendületlenül.

A muszlimok világa egyáltalában nem egységes. A szunnitákon kívül vannak síiták, iszmáiliták, vahhábiták, szalafiták, fundamentalista muszlimok (a tálibok Afganisztánban) és nagyon liberális muszlimok (pl. az Atatürk általi török társadalom). Közös szent könyvük, hagyományaik alapja a Korán. Erre épül az öt pillér, amely a „hívõk” vallásos életének alapja: napi ötszöri ima (szalát), a ramadán-havi böjt (szaum), jótékonykodás (szakát), zarándoklat Mekkába (haddzs), hit (szahada) Allahban, az egyetlenben, akinek Mohammed az (utolsó) prófétája.

A Korán szerint az Istentõl küldött férfiak (Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohammed) közül az (idõben) elsõ, Ibrahim (Ábrahám) alapította Iszmaéllel, a fiával együtt Mekkában a Kábát, az imádság házát, és a mekkai zarándoklatot. Ábrahám nem volt sem zsidó, sem keresztény, hanem hanif (= egyistenhívõ), azaz muszlim.

Mohamed egy tekintélyes mekkai törzs elszegényedett ágából származott. Gazdag kereskedõ özvegyét vette feleségül, így gazdasági és politikai lehetõségei rendezõdtek. 40. életévében kezdõdtek el látomásai. Ezeket õ isteni parancsnak tekintett arra, hogy az arabokat az õ egyetlen mindenható istenük (Allah akhbar) megismerésére vezesse. Közvetlen környezetében alig talált befogadókra; a gazdag mekkai uralkodó réteg ugyanis attól félt, hogy hatalma csökkeni fog az egyistenhit bevezetésével - aki elõtt minden igazhitû egyforma -, így híveivel együtt menekülni kényszerült. Egy közeli városban folytathatta tevékenységét, amelyet késõbb Medinának (Medinat-al-Nabi - a próféta városa) neveztek el. Itt talált menedéket és támogatókat. A Mekkából való kivonulás éve - 622, vagyis a hidzsra - vált a mohamedán idõszámítás kezdetévé.
Sikerült az egymással állandó viszályban álló sivatagi törzseket egyesítenie és erõs közösséggé formálnia, melynek legfontosabb célja az volt, hogy az Igaz Isten vallását elterjessze Arábiában. Õ maga a szellemi és politikai vezetõ posztját foglalta el, akinek abszolút hatalma volt.
Az egymás elleni rivalizálás megszüntetésével hihetetlen katonai potenciál szabadult fel, amelyet fegyelmezett és elszánt erõvé kovácsolt a hit. Hitük szerint annak, aki az Igaz Isten oltárán áldozza életét, nagy lesz a jutalma a Paradicsomban. A túlvilági boldogság perspektívája növelte az önfeláldozást, a lelkesedést, a szent ügy harcosai a csatatereken bátor harci kedvvel keresték a halált. Nagyon nehéz volt ilyen hadsereg ellen háborúzni, fõleg, ha az ellentábor hitefogyott, hazatérni kívánkozó egyénekbõl állott. Most is nagyon nehéz, nemcsak akkor...

Elûzte a zsidó lakosságot, mely az új vallást nem ismerte el.
624-ben "szent háborút" (dzsihád) indított Mekka ellen. Viszontagságos csaták és tömeges megtérések után 630-ban gyõzelmesen vonult be Mekkába, melyet szent hellyé nyilvánított, s az iszlám központjává és zarándokhelyévé tett.

62 éves korában, 632. június 8.-án halt meg Mohamed próféta egy
zarándokútja során Medinában. Pontosabban felvitetett az égbe.


lásd még:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arabok
Kába: Az iszlám építészet szent emlékét a hagyomány szerint Ibráhim (Ábrahám) és fia, Iszmáil építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület. "Az iszlám dobogó szíve" 12 m hosszú, 10 m széles és 15 m magas. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévõ függönyökön és a külsõ falán körbefutó szegélyen arannyal hímzett feliratok láthatók. A márványépület és a szürke kõ négy sarka a négy égtáj felé tekint.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: krónikás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-18
Kedves Attila. Távolrós sem tartom magam arab-szakértõnek, viszont a mai aktuálpolitikában folyton velük foglalkoznak, vad és embertelen primitíveknek mutatva be õket, akik olyan dolgokat csinálnak, ami nem logikus az európai ember elõtt. Nem akarom magyarázni, hogy miért robbantja fel magát egy szunnita síita imádkozók között, amikor ugyanazt az istent imádják... Nem akartam valójában semmi többet, mint egy kevés infót olvasóinknak az õ világukról. A hozzászólásod egyébként korrekt, örömmel vennénk, ha küldenél néhány cikket ebben a témakörben, ugyanis nagy a ködösítés. Hozzászólásaid önálló írásként is megállnák a helyüket. Nálunk nem menõ az újságírói stílus, azt szeretjük, ha véleményt fejez ki valaki... Szóval?
név: Boris e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-17
Kedves Oti!

Elõször is, mindenki olyan nevet használ, amilyen neki tetszik.
A \"fordításaimat\" meg innen szedtem egyébként:
Hans Wehr:a Dictionary of modern written Arabic,Libraire du Liban,é.n.,
Mielõtt kezedbe veszed ezt a szótárat, ajánlom még:
Jiri Fleissig-Charif Bahbouh:zaklady moderni spisovne arabstiny,Dar ibn Rusd,1997
vagy egyet a számos arab nyelvtan közül.
Az atirasrol. Tisztában vagyok vele, hogy a nem latin betus szövegeket fonetikusan irjuk at, éppen ez volt a gondom, hiszen a targyalt szavakat (Alláhu aKbar,Saháda stb...) nem fonetikusan irta at a szerzõ. Úgy látszik a szerzõre a szunnitájáról nem sok
ragadt az arab nyelvbõl.(persze nem kellett,hogy arab legyen, de
ezeket a kifejezéseket,minden muszlim ismeri...)
A zárójelbõl kiragadott fordításért akkor ezennel elnézést kérek.
Arról meg, hogy Mohamed írástudatlan volt-e,(=tudott-e írni, olvasni) viták folynak, de a (muszlimok által is) elfogadott nézet az, hogy az volt.
(lásd: Simon Róbert:A Korán világa,Helikon,2002, A Próféta írástudatlanságának a kérdése c. fejezetet)

Aztán kifogásaid voltak a forrásaimmal, hát ajánlom figyelmedbe
a következõket:
William Montgomery Watt: Az iszlám rövid története,Akkord kiadó,2000. nagyon hasznos benne az elején az arab betûk átírásáról szóló rész,    , meg a végén a kislexikon.

Goldziher Ignác: Az arabok története, in:Az arabok és az iszlám,Kõrösi Csoma Társaság , 1995,reprint

Simon Róbert:Korán.A Korán világa,Helikon,2000
ill. lásd ennek és a Watt könyvnek bõséges bibliográfiáját.

Summázva: nem hasogatok szõrszálat. El kellene dönteni, hogy ha
valaki megír egy cikket, akkor komolyan gondolja-e. Mert lehet,
hogy egy szunnitával élt együtt, de itt egyszerûen a tényekkel volt
gond.

Üdvözlettel

(hogy ne tudd ragozni)

Boros Attila
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-12
Kedves Boris. Kekeckedés, amit csinálsz. Adri egy szunnitával élt együtt és nagyon jól ismeri a témakört. Kívülrõl és belülrõl egyaránt. Ha szerinte korrekt volt az írás, akkor azt neki el is hiszem, hiszen... A muzulmán kultúráról adott elõ már többször is, sokat látott és tapasztalt. Különben meg nem tudom, hogy honnan szerezted be a fordításaidat, mert az arab nyelvben nem olyan kifejezéseket használnak, amit magyarra le lehetne fordítani. Csak hozzávetõleges szavaink vannak, amelyeket fordítás esetén úgy használunk, hogy a legközelebb legyen az eredeti kifejezéshez. A helyesírással kapcsolatban meg: azon nyelvek esetében, amelyek nem latin betûket használnak írásban, a magyar helyesírás a fonetikus vagyis a kiejtés szerinti leírását írja elõ egy-egy szónak. Allah akhbar - ez a szövegben nincs fordítva, ezt kiragadtad a zárójelbõl. Mohamed meg úgy volt írástudatlan, ahogy te. A szó különben sem azt jelenti, hogy nem tudott volna írni, olvasni. Szõrszálat hasogatsz, Boris. Borbála. Barbie. Borcsa. Meddig ragozzam a nevedet? A sajátodat sem használod rendesen...   
név: Boris e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-05-12
Nehány apróság:
vannak szunnitak (ezen belul:vahhábiták, szalafiták, fundamentalista muszlimok (a tálibok Afganisztánban, amit aligha lehet iranyzatnak nevezni)) siitak:12es siitak,iszmáiliták,zajditak stb. Az ataturkistakat meg annyira lehet muszlimoknak nevezni, mint a Vörös Brigádokat békeaktivistáknak...   
mas: a hitvallas nem SZaháda, hanem Saháda, a jótékonykodást inkább adónak, vagy jótékonysági adónak nevezném, és a helyes alak a Zakát
aztan: az elso bekezdes vege fele: a muzulman nem igazhivot jelent.
eredeti és magyarul helyesen használatos alakja a muszlim, ami a "magat alavetni" ige aktiv participiuma, "aki magát Istennek aláveti"
Aztan a negyedik bekezdésben:
Az "Alláhu Akbar" annyit jelent: "Allah hatalmasabb (mindennél)"
és nem azt hogy mindenható. Csak a pontosság kedvéért.

Az meg, hogy Mohamed mennyire ismerte a kereszténységet meg a zsidó vallást egy másik dolog, hiszen írástudatlan volt, s az arab félszigeten elõforduló keresztények nem a mainstreamhez tartoztak...
Szóval annyi jótanácsom lenne, hogy nem a Wikipediáról kellene
az információkat összeszedni.
  
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-15
Számomra éppen most az nagyon szomorú, hogy Bejrútban és a Gáza övezetben Allah nevében, Allah hívõket gyilkolnak, Allah hívõk. Allah akbár! Legyen meg az õ akarata, de minek ennyi fájdalom???
név: krónikás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-12
Köszönöm, Adri, ez tõled nagy elismerés. Féltem kicsit, hogy mit fogsz hozzá szólni...
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-12
Már régen olvastam ilyen helyénvaló irást az iszlámról! Objektiv, és valóban azzal foglalkozik, ami tényekkel alátámasztható. Nincs semmilyen okoskodás benne. Az okoskodás már önmagában is dühitõ, akkor meg fõleg, ha olyanok okoskodnak, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincs az adott témában. Bárcsak mindenkit a megérteni vágyás vezérelne, a dühöngés és a kollektiv gyûlölködés iránti szomjúság helyett.
név: Ági e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-12
Ha Mohamed annak idején vette a fáradságot, és megismerkedett a keresztény vallással, s mi, kereszt(y)ények is ismerhetjük az övéket (mert a Koránt bárki elolvashatja), akkor jó volna, ha Mohamed mai követõi is megismerkednének a mi vallásunk filozófiájával. Na, de hát tudom, hogy a tudatlanságban tartott nép jól idomítható...