[kapcsolat]   husken

mamü

 

horrorvacui

 

bojarcuk

 

mizsák

 

Géresi

 

Karácsony nagyinál 2019

 

retRock

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A Rovás a Fáy-kastélyban

szerző: Kovács Ágnes 2011-06-30

 

A Rovás a Fáy-kastélyban

A Rovás alkotócsoport Énekek éneke című kiállításának második állomására Fájban, a Fáy-kastélyban került sor, ahol az érdeklődők augusztus 1-ig tekinthetik meg a kiállított alkotásokat. Szabó Ottó és Tóth József festőművészek Szepsiben megvalósult koncepciójához csatlakoztak a Rovás csoport további művészei, Gyenes Gábor grafikusművész, Jozef Suchoža szobrászművész, ifj. Szaszák György intermediális művész és meghívott vendégként Őry Katalin díszlet- és jelmeztervező.
 
Szabó Ottó így ír alkotásairól: „Nem akarok feleslegesen filozofálni, hiszen ennyiből még úgysem fogsz ismerni engem. És hát ki tudja, hogy megismerhetjük-e egymást egyáltalán. Általában egy-két találkozás benyomásaiból rakjuk össze jó vagy rossz előítéleteinket, aztán ha az illető mégsem olyan, mint amilyen képet rajzoltunk róla, akkor csalódunk benne. És mivel önmagunkban csalódunk, ezért olyan tragikus a felismerés. Művészi kifejezésmódom rengeteg tépelődés leképeződése, a technológiák és a kifejezésformák tanulmányozása, a kortárs művészet törekvéseinek és valódi útvonaltervének kutatása pedig "keresővé" tesz. Keresem a szépet, az igazat, a jót, de nem nagyon találom. Az egyes dolgokat alkotó részletek alapelemei közt nyomokban felfedezhetőnek tűnnek, ezért kutatom a részleteket. Így lettem örök elégedetlen és folyton nyugtalan. Szabad és független embernek tartom magam, fenntartom a jogot arra, hogy változzon a véleményem.“

Tóth József a besztercebányai akadémián végzett, monumentális festészet szakon. Képeivel emberfeletti hatásokat dolgoz fel. Olyan élményeket, amelyekről beszélni nem lehet. Belső kínokat, vívódásokat, bűntudattól átitatott szorongásokat. Egyedi világfelfogása, színvilága és kifejezőereje lenyűgöző. Így elmélkedik: „Állandó harcot folytatok a meghatározhatatlan belső szimbólum keresésében. Elsősorban a saját belső érzéseimre hagyatkozom és saját tapasztalataimat dolgozom fel. Hitem legbelsőbb és legmélyebb  alkotóeleme az Ima, amely gyakran szerepel monumentális festményeimben is. A festés számomra hasonló folyamat, mint maga az imádság.“

A Rovás művészeti csoport további tagja, Gyenes Gábor ars poeticájában azt mondja: „Képeimben azokkal a feszültségekkel és viszonyrendszerekkel foglalkozom, amelyek az egyén és a külső világ között jönnek létre. Az Én határairól, az individuum kiszolgáltatottságáról és feloldódásáról, a kinn- és bentről”. Egyik legjobb ismerője, barátja, Szászi Zoltán költő eképpen ír a művészről: Gyenes Gábor urbánus grafikus. Az ember által alkotott tér, s abban az alkotó vagy a teret élő ember foglakoztatja.

Szaszák György szabad és konceptuális művészettel foglalkozik. Művészetének szeleteit elsősorban az installációk, kinetikus objektumok és a videoart alkotják. Másodsorban művészfotókkal és dokumentáris audiovizuális alkotásokkal foglalkozik.  Műveinek leginkább műszaki természete van, amely az új- és a digitális média területéről merít.

Suchoža József eddigi alkotói tevékenységéhez a site-specific térinstalláció területe kapcsolódik, amely a különböző nemzetek mitológiájából inspirálódik. Egyéni mitológiájában összekapcsolja a keresztény tradíciót és a pogány tudatalattit, a keleti misztikát és filozófiát. Ő maga így vall erről: „Ez a képi világ segít nekem keresni és belemerülni az álmok tudatalattiságába és mitologikus elképzelésekbe, amelyekben az ábrázolt tárgyak és helyek új, misztikus tartalmat kapnak. A hely (tér) az én esetemben nem mint a mű esztétikai „kulisszája” lép fel, hanem mint a történés genius locija, amelyben transzformáló cselekvőként szerepelek más, új tartalmat adva neki.” Az itt jelenlévő videóinstallációban a Limbus fogalmát dolgozza fel, amely az ókeresztény és a kora középkori hitvilág egyik sarkalatos eleme. Krisztusnak Pokolra kellett szállnia, hogy kiszabadítsa a kereszténység előtt létező igazakat, akik mivel nem voltak megkeresztelve, örök kárhozat lett volna osztályrészük.
 
Őry Katalin díszlettervező álomszerű, lenyűgöző, színpompás és izgalmas ruhakölteményeivel társult a kiállításhoz, és járult hozzá a titokzatos fáji Fáy-kastély hangulatához. Szellemlényei elkápráztatták és elbűvölték a kiállításmegnyitó közönségét, szürreálissá és izgalmassá téve a közeget.

A Rovás fáji kiállítása több művészeti koncepciót közvetít, és a kastély különböző termeire bontja a társulás sokszínűségét. Egy helyütt egyszerre több önálló bemutatkozás, egymás mellett több létezési dimenzió, világfelfogás és értelmezése gyakran ugyanazon problémahalmaznak. Az életnek. A fáji kiállítás kiváló és tiszta képet ad a Rovásról, a kortárs felvidéki művészet e meghatározó csoportjáról.
 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :