[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Rovás Akadémia decemberi programjainak összefoglalója

szerző: Kovács Ágnes 2017-12-29

 

A Rovás Akadémia decemberi programjainak összefoglalója

 

 

December 5-én Matl Péter munkácsi szobrász kiállítását nyitottuk a Rovás FiguratiF galériájában.

 

A megnyitóról itt olvashatnak:

https://www.rovart.com/hu/matl-peter-kiallitasa-a-figuratif-galeriaban_3725

 

 

 

 

December 7-én Köteles Ágoston könyvét, saját szavaival élve – életművét – mutattuk be. Címe: Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már... Az erőszakkal elhurcolt felvidéki keresztények szovjet rabságban. 

A szovjet munkatáborokba elhurcolt civilekről szól ez a könyv. A szerző – személyes érintettség okán, hiszen édesapját is elhurcolták 1945 februárjában – több évtizede kutatja a témát. Felkeresett számos túlélőt, elsősorban szülőföldjén, a Felső-Bódva völgyében és más, a történeti abaúj-tornai falvakban, akikkel beszélgetve sok mindent megtudott a begyűjtés és a foglyok elszállításának körülményeiről, a szovjet munkatáborokról, sokak pusztulásáról, a hazatérők viszontagságos megérkezéséről...

A könyv súlyos olvasmány, egyrészt a maga fizikai valóságában, a több mint 500 oldala révén, másrészt a tartalma miatt. Hiszen súlyos témákat feszeget: a málenkij robotot, a GUALGot, a fogságot, a halálra dolgoztatást és éheztetést.  Köteles joggal nevezi a kötetet az életművének, hiszen egy fél évszázadon át gyűjtögette a témával kapcsolatos anyagot, információkat, és közel 30 riportalanya volt, akiket szóra tudott bírni. Ezeket a beszélgetéseket fényképeken és videofelvételeken örökítette meg. Az elhangzottak nyomán szinte hihetetlen körülmények és események tárulnak az utókor elé.

 

 

 

Decemner 14-én ismét könyvbemutatóban volt részünk. Rácz László – Cs. Varga István: Borkultúra – Kettős tükörben című kötettel ismerkedhettük meg a szerzők, valamint Krupa Sándor énekes, egri fertálymester és az egri bor társaságában.  

A könyvbemutatón Rácz László emeritus professzor, az Eszterházy Károly Egyetem tanára vetítéssel kiegészített előadást tartott a borról, a bor készítése során végbemenő vegyi folyamatokról. Krupa Sándor  énekes bemutatta az egri fertálymesteri öltözetet, szólt a fertálymesterség hagyományáról, jelenlegi feladatairól és remekül énekelt és anekdotázott. Dr. Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész, az ELTE BTK ny. tanára a bor és az irodalom anekdotáiból mondott el egy csokorra valót. A könyvbemutatót baráti koccintgatás előzte meg és zárta.

 

 

 

December 16-án volt a Karácsony nagyinál elnevezésű, estébe nyúló adventi délután. A MaJel Központban nagyszerű és felemelő érzés volt látni, hogy mintegy 200 ember jött össze, hogy beszélgessenek, hogy forralt bort igyanak, hogy a cserkészek által készített pompás káposztalevest megkóstolják. A gyerekeknek is részük volt egy kis foglalkozásban Varga Anikó színművésszel. A legnagyobb köszönet kétségkívül azt az öt kassa-vidéki települést illeti, amelyek elhozták hagyományos ételeiket, hogy megvendégeljék a résztvevőket. Áj, Szádelő, Szádudvarnok-Méhész, Péder és Tornahorváti mindenféle földi jóval várták az érdeklődőket. A délután karácsonyi fényét pedig a Kicsinyek Kórusa és a Péderi Kórus emelte. 

 

Az eseményről itt is olvashatnak: 

http://felvidek.ma/2017/12/csaladias-hangulatu-kassai-unnepvaro-kepekben/

 

 

 

December 19-én a Rovásban is betlehemesek jártak, aki egyenesen az erdélyi Csíktaplocáról. 

 

 

 

December 21-én a hónap harmadik könyvbemutatóját tartottuk. B. Kovács István régész, gömörológus ismét egy igényes kiállítású könyvvel jelentkezett A Szent László legenda szóban és képekben címmel. 

B. Kovács István a Világ Vitéze – Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt ("Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé′ lësz!") B. Kovács István írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit Móser Zoltán készítette. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett.

A reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett.

 

Az eseményről itt is olvashatnak:

http://felvidek.ma/2017/12/b-kovacs-istvan-az-elveszettnek-hitt-magyar-hosepikat-mutatta-be-kassan/

 

 

 

December 31-én egy fergeteges hangulatú partival búcsúztattuk az óévet. A Rovás Szilveszter élő zene mellett – amelyet a Túl Élő zenekar szolgáltatott – kulturális élményt is nyújtott, hiszen az év utolsó kiállítás megnyitóján lelepleztük a híres holland festő, Jan Van Eyck még híresebb festményét, az Arnolfini házaspár címűt. 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :