[kapcsolat]   husken

ÉLŐ ZENE

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

prosecco kóstolás

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

hastréning

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A Rovás Akadémia decemberi programjainak összefoglalója

szerző: Kovács Ágnes 2017-12-29

 

A Rovás Akadémia decemberi programjainak összefoglalója

 

 

December 5-én Matl Péter munkácsi szobrász kiállítását nyitottuk a Rovás FiguratiF galériájában.

 

A megnyitóról itt olvashatnak:

https://www.rovart.com/hu/matl-peter-kiallitasa-a-figuratif-galeriaban_3725

 

 

 

 

December 7-én Köteles Ágoston könyvét, saját szavaival élve – életművét – mutattuk be. Címe: Csak azok a kaukázusi sakálok ne üvöltöznének már... Az erőszakkal elhurcolt felvidéki keresztények szovjet rabságban. 

A szovjet munkatáborokba elhurcolt civilekről szól ez a könyv. A szerző – személyes érintettség okán, hiszen édesapját is elhurcolták 1945 februárjában – több évtizede kutatja a témát. Felkeresett számos túlélőt, elsősorban szülőföldjén, a Felső-Bódva völgyében és más, a történeti abaúj-tornai falvakban, akikkel beszélgetve sok mindent megtudott a begyűjtés és a foglyok elszállításának körülményeiről, a szovjet munkatáborokról, sokak pusztulásáról, a hazatérők viszontagságos megérkezéséről...

A könyv súlyos olvasmány, egyrészt a maga fizikai valóságában, a több mint 500 oldala révén, másrészt a tartalma miatt. Hiszen súlyos témákat feszeget: a málenkij robotot, a GUALGot, a fogságot, a halálra dolgoztatást és éheztetést.  Köteles joggal nevezi a kötetet az életművének, hiszen egy fél évszázadon át gyűjtögette a témával kapcsolatos anyagot, információkat, és közel 30 riportalanya volt, akiket szóra tudott bírni. Ezeket a beszélgetéseket fényképeken és videofelvételeken örökítette meg. Az elhangzottak nyomán szinte hihetetlen körülmények és események tárulnak az utókor elé.

 

 

 

Decemner 14-én ismét könyvbemutatóban volt részünk. Rácz László – Cs. Varga István: Borkultúra – Kettős tükörben című kötettel ismerkedhettük meg a szerzők, valamint Krupa Sándor énekes, egri fertálymester és az egri bor társaságában.  

A könyvbemutatón Rácz László emeritus professzor, az Eszterházy Károly Egyetem tanára vetítéssel kiegészített előadást tartott a borról, a bor készítése során végbemenő vegyi folyamatokról. Krupa Sándor  énekes bemutatta az egri fertálymesteri öltözetet, szólt a fertálymesterség hagyományáról, jelenlegi feladatairól és remekül énekelt és anekdotázott. Dr. Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész, az ELTE BTK ny. tanára a bor és az irodalom anekdotáiból mondott el egy csokorra valót. A könyvbemutatót baráti koccintgatás előzte meg és zárta.

 

 

 

December 16-án volt a Karácsony nagyinál elnevezésű, estébe nyúló adventi délután. A MaJel Központban nagyszerű és felemelő érzés volt látni, hogy mintegy 200 ember jött össze, hogy beszélgessenek, hogy forralt bort igyanak, hogy a cserkészek által készített pompás káposztalevest megkóstolják. A gyerekeknek is részük volt egy kis foglalkozásban Varga Anikó színművésszel. A legnagyobb köszönet kétségkívül azt az öt kassa-vidéki települést illeti, amelyek elhozták hagyományos ételeiket, hogy megvendégeljék a résztvevőket. Áj, Szádelő, Szádudvarnok-Méhész, Péder és Tornahorváti mindenféle földi jóval várták az érdeklődőket. A délután karácsonyi fényét pedig a Kicsinyek Kórusa és a Péderi Kórus emelte. 

 

Az eseményről itt is olvashatnak: 

http://felvidek.ma/2017/12/csaladias-hangulatu-kassai-unnepvaro-kepekben/

 

 

 

December 19-én a Rovásban is betlehemesek jártak, aki egyenesen az erdélyi Csíktaplocáról. 

 

 

 

December 21-én a hónap harmadik könyvbemutatóját tartottuk. B. Kovács István régész, gömörológus ismét egy igényes kiállítású könyvvel jelentkezett A Szent László legenda szóban és képekben címmel. 

B. Kovács István a Világ Vitéze – Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt ("Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé′ lësz!") B. Kovács István írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit Móser Zoltán készítette. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett.

A reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett.

 

Az eseményről itt is olvashatnak:

http://felvidek.ma/2017/12/b-kovacs-istvan-az-elveszettnek-hitt-magyar-hosepikat-mutatta-be-kassan/

 

 

 

December 31-én egy fergeteges hangulatú partival búcsúztattuk az óévet. A Rovás Szilveszter élő zene mellett – amelyet a Túl Élő zenekar szolgáltatott – kulturális élményt is nyújtott, hiszen az év utolsó kiállítás megnyitóján lelepleztük a híres holland festő, Jan Van Eyck még híresebb festményét, az Arnolfini házaspár címűt. 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :