[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Rovás Akadémia júniusi programjainak összefoglalója

szerző: Kovács Ágnes 2015-06-30

 

A Rovás Akadémia júniusi programjainak összefoglalója

 

A Rozsnyói nyár Kassán című nyári kiállításaink sorát 2013 óta a Rozsnyói Bányászati Múzeum kezdi. Idén is így volt ez: Rozsnyói céhek címmel nagyon szép, írásos emlékekkel, dokumentumokkal és múzeumi gyűjteményes anyaggal gazdagított kiállítást nyithattunk. A tárlat keresztmetszetet adott a rozsnyói céhek virágzásáról és hanyatlásáról. Olyan 300-500 éves tárgyakat csodálhattunk meg, mint például a céhpecséteket, a hívogató táblákat, amelyekkel a céhek gyűléseit hívták össze, valamint a céhládákat,  amelyekben a céhek okiratait és egyéb kellékeit tárolták. Rozsnyó a 17. században jelentős kézműves központ volt a történelmi Magyarországon. Ezen kívül jelentős bányaváros is volt. A kiállítás és a gyűjteményes anyag ezt szemléltette. A bányászat hanyatlásával a 18. században Rozsnyó végérvényesen kézműves várossá vált, ahol pezsgő céhes élet lüktetett. Az egyes történelmi korokban több mint 40 mesterség alapított céhet, a legtöbb közülük a textil-, bőr-, a fém-, valamint a fafeldolgozás és famegmunkálás területéről. A lüktető céhes élet a 18. században kezdett hanyatlani. Ennek oka egyrészt az volt, hogy Rozsnyón létrejött két manufaktúra, a kőedénygyár és a Markó-féle bőrgyár. Másrészt azonban erkölcsi hanyatlás is okozta a céhek 1872-ben történt feloszlatását. 

Kapcsolódó cikk:

https://www.rovart.com/hu/rozsnyoi-nyar-kassan-2015-rozsnyoi-cehek_3256

 

Júniusban egy makacs vírus azt eredményezte, hogy csak kétszer tudtak találkozni a Kerekítőbe járó anyukák és gyermekeik. Ezeken az alkalmakon azonban nagyon jól érezték magukat, amint azt a fotók is tanúsítják.

 

 

 

Szúnyog Zsuzsa Álomgyár című monodrámát mutatta be a TeatRovás. Az előadó a Szél, szoknya, tenger című prózakötetéből válogatott részleteket, amelyek mellé saját dalait szerkesztette, rövid tánckoreográfiákkal kiegészítve.

 

Okos Márton könyve segítségével számolt be a Rovás Akadémián arról, hogy negyed évszázaddal ezelőtt, az 1988-ban meghirdetett falurombolásra hogyan hívták fel a nyugat-európai közvélemény figyelmét. A két ifjú, Okos Márton és Juhos Gábor gyalog tették meg Budapesttől Párizsig az 1600 kilométeres utat. Okos Márton azokat a dokumentumokat, újságcikkeket, fényképeket gyűjtötte egybe, amelyek a korántsem veszélytelen gyalogútjuk során születtek. Ezekből született a könyv Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába címmel.

 

 

Közkívánatra a nyári szünidő előtt még júniusban is volt Ropás! Folytatták a vajdaszentiványi táncok tanulását, s szerencsére új arcokat is lehetett látni a hűséges résztvevők között.

 

 

A Rovás társszervezője volt az Őshazától Kassáig, Leletektől a viseletekig című előadásnak, amelyen egy könyvet is bemutattak. A Magyar őstörténet című többkötetes mű második részeként most megjelent Magyarok a honfoglalás korában gazdag képi és illusztrációs anyaggal kiegészítve foglalkozik Kelet-Európa 9. századi történelemfolyásával, amelybe beleilleszti a magyarokra vonatkozó ismereteket. Szerzője Sudár Balázs. A kassai előadáson kiderült, óriási vállalkozásba kezdett a nagykaposi székhelyű Pro Patrióta civil szervezet azzal, hogy a honfoglaló magyarság nyomán egy ismeretterjesztő tanösvényt létesít a Kárpát-medencéből kiindulva kelet felé az Etelközig, sőt, az Uralon túli területekre, ahol a magyarok korai szállásterülete volt. Ennek a vállalkozásnak az első lépése volt a könyvbemutatóval egybekötött előadás, amely az őstörténeti kutatások legújabb eredményeit foglalta össze a pár éve felfedezett, Cseljabinszkhez közeli Uelgi lelőhelyek tükrében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának őstörténettel foglalkozó tagjai ismertették a közönséget azokkal az új kutatási eredményekkel, amelyek átírhatják a magyar őstörténetről alkotott ismereteinket. Oroszországban, az Ural hegységen túl lévő Uelgi-tó közelében talált több ezer új tárgy- és csontlelet a korai magyar történelemre vonatkozó kutatást gazdagítja és helyezi új alapokra.

 

A Rovás volt a kiadója Kovács Jenő: Gombások / Hubári című kétnyelvű könyvének, amelynek első bemutatója a jabloncai kultúrházban volt. A hetvenedik életévét túllépő szerző az erdőgazdálkodásról és vadgazdálkodásról szóló, nem mindig hízelgő véleményét is belefoglalta a könyvbe, s találóan rámutat korunk visszásságaira. Mindezek ellenpéldájaként az ősi paraszti életformát és gazdálkodást állítja, a gazdálkodó ember természettel való szimbiotikus kapcsolatát. A kétnyelvű, magyar–szlovák kiadványt bőséges képi anyag gazdagítja, és egy térképmelléklet is segíti az olvasót a település határnevei közötti eligazodásban. A könyv második része Jablonca nagy múltra visszatekintő vadászatáról szól, valamint érdekes és olykor hajmeresztő vadásztörténetekről. 

Kapcsolódó cikk: 

https://www.rovart.com/hu/gombasok-hubari-ketnyelv-kiadvany-keszult-jabloncarol_3261

 

A Magyarok. Értelmiségi Fórum sorozatunk júniusi vendége Bodó Barna politológus, ismeretterjesztő szakíró volt. Előadása a szórvány és az anyanyelvi média  kapcsolatáról szólt. Szó esett az identitásról, a szórványról mint „hungarikumról“, az asszimilációról, a szórványosodás értelmezéséről és az afelé vezető tényezőkről, arról, hogy mi a különbség a szórvány és a diaszpóra között valamint a médiafogyasztásról.

 

A hónap végén a Rovás egy másik kiadványban is érdekelt volt. Debrőd községgel együtt társkiadója volt Gergely László: Élet a Felső-Bódva vidékén az I. világháború alatt című tanulmánynak, amelynek első bemutatója a debrődi kultúrházban volt. A kiadvány első részében a szerző általános képet ad a térség háború előtti időszakáról, foglalkozik a közigazgatással, a lakosság számának alakulásával, nemzetségi  és vallási hovatartozásával. Második részében a világháborús eseményekre fókuszál, a sorozásokra, valamint egyéb kötelezettségekre, de foglalkozik a sebesültek és a hadifoglyok ápolásának megoldásával is. A szlovák nyelvű kiadvány magyar változata jövőre várható, amelyet kibővítenek újabb kutatási adatokkal, korabeli dokumentumokkal és képekkel.  

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :