[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Rovás áprilisi programjainak összefoglalója

szerző: Kovács Ágnes 2015-04-30

 

A Rovás áprilisi programjainak összefoglalója

 

     Április első hetében útra kelt a RovásVoyage csapata, hogy ellátogasson Dél-Franciaországba. Bőven a turistaidény előtt csodás helyeken jártunk (Nizza, Monaco, Marseille, Arles, Avignon, Orange), amelyről a közeljövőben gazdag képanyaggal számolunk be. 

 

     Tovább tart az Írókról moziban című sorozatunk, amely a MaNDA jóvoltából valósulhat meg. A Szakkay József Szakközépiskola könyvtárában áprilisban Zrínyi Miklósról nézhettek meg a diákok egy filmet, míg a Márai Sándor Gimnáziumban Balassi Bálintról vetítették az ismeretterjesztő alkotást. 

 

     Az Amit Csehszlovákiában szerettünk – és amit nem elnevezésű sorozat áprilisban a vallásgyakorlás és a kommunizmus viszonyát elemezte. Meghívott vendégünk volt Géresi Róbert református püspökhelyettes, Pásztor Zoltán katolikus püspökhelynök és Vakles Attila görög-katolikus címzetes esperes. Az erről szóló videótudósítást itt láthatják: http://www.hirek.sk/video/20150420170952/Amit-Csehszlovakiaban-szerettunk-es-amit-nem.html

 

     Áprilisban a Heimann borászat termékeiből kóstolgattunk. A Szekszárdi Borvidék a Dunántúli-dombság első, keleti lankáin terül el. A dombokat fedő vastag lösztakaró kerek, gyümölcsös, elegáns aromákat ad, míg a mediterránra jellemző, meleg ősz hosszú érési periódust biztosít. Ez a borászat a mai kornak megfelelő technika mellett nagy hangsúlyt fektet a természetet kímélő szőlőművelésre, így gyomirtó helyett kapálógépet használnak. A szőlőt többször, manuálisan átválogatják az évjárat által meghatározott szempontok szerint. Teljes érettségben – de nem túlérettségben – kizárólag kézzel szüretelnek. Hogy boraik karaktere kibontakozhasson, hosszú ideig, elsősorban magyar készítésű nagyhordóban érlelik őket. Méltán büszkék a számos aranyéremre, amit boraik nemzetközi borversenyeken nyertek (Bordeaux, Brüsszel, London, Budapest).

 

 

     Áprilisban a Ropás! valamivel nagyobb létszámú érdeklődővel folyt. A Ringató egy ideig nélkülözni fogja ezt a márkanevet, és Kerekítő - Mondókás játék 0-3 éveseknek cím alatt folytatódik tovább. Az okleveles vezető, Pollag Écsi Judit hamarosan újra anyai örömök elé néz, de megbízottja, Reitzner Katalin szintén szakszerűen vezeti tovább a foglalkozást.

 

 

     A Magyarok. Értelmiségi fórum jeles vendége Ács Margit József Attila-díjas magyar író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja olyan, számunkra már csak az irodalomtörténet és a művek által ismert írók-költők társaságában töltötte életét, mint például Weöres Sándor, Károlyi Amy, Illyés Gyula, Sütő András, Csóri Sándor, Czine Mihály, Ablonczy László,  Galgóczy Erzsébet, Határ Győző, Szabó Magda, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Lázár Ervin, Hubay Miklós és még sorolhatnánk. Számtalan személyes történetet osztott meg velünk, amelyekben neki, a fentebb említett alkotókkal együtt része volt. 

 

     Az est első részében Ács Margit az egyik novelláját adta elő, majd elmesélte íróvá válásának történetét.  Elmondta, munkás származása segítette őt ahhoz, hogy az egyetemre bejusson, ugyanis ezt megelőzően 1956–57-ben részt vett a diákmzogalomban. Ennek következménye lett egy kétéves rendőrségi meghurcoltatás, amely számára is feltárta a rendszer igazi arcát. Mint fogalmazott, addig folyton azért volt lelkiismeret furdalása, hogy az után vágyott, ami a képességei szerint jár neki (például az egyetemen való tanulás). 

Még diákként a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz került, ahol lektori munkát végzett. Ezekben az években önálló írással még nem próbálkozott, ráadásul látta, hogy nehéz és megalázó volt akkoriban az írók élete. „Mivel elég műveletlen voltam, kis hibaszázalékkal mindig ráéreztem, mi a jó és mi a rossz irodalom“ – vallotta be Ács Margit. Volt olyan általa kiadáshoz segített mű, amelyet az idő is igazolt, például Hajnóczy Péteré (A fűtő), ennél ráérzett a mélyről jövő elemi dühre, amely az írásaiban volt. 

 

     Ács Margit beszélt Kertész Imréről is: műve, a Sorstalanság, amelyért 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, 1975-ben jelent meg először, bár sikert külföldön aratott. Mint fogalmazott, azok, akik elítélték ezt a művet, részesei voltak a képmutatásnak. Ács Margit kifejtette, 2009-ben történt Kertész Imre nagy visszhangot kiváltott nyilatkozatával már nem tud közösséget vállalni semmilyen szinten és vonatkozásban. (Emlékeztetőül a Die Welt-nek azt nyilatkozta:  „Ich bin ein Produkt der europäischen Kultur, ein Décadent, wenn Sie so wollen, ein Entwurzelter, stempeln Sie mich nicht zum Ungarn”. A magyarra való fordítás során először az MTI-ben így jelent meg: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak”. Kertész négy nap múlva a Duna Televízióban kijelentette, hogy félremagyarázták szavait, hiszen az idézet második része pontosan: „Ne címkézzen engem Magyarországhoz.” Az eredeti német interjúban az újságíróhoz szólva Kertész Imre hozzátette: „Elég az, hogy a honfitársai engem zsidóvá tettek. Faji vagy nemzeti hovatartozás rám nem érvényes”).

 

     Ács Margit írói pályája kezdetén 5-6 évig a fióknak írogatott, csak férje, Domokos Mátyás neves irodalomkritikus, történész olvasta ezeket az írásokat. Attól félt, hogy rossz novelláival elveszítheti a jó műkritikusi presztízsét. Ám az Első kötetesek díja (1977) bizonyította, hogy ezek a novellák megállják a helyüket. 

1989-ben folyóiratszerkesztéssel foglalkozott, a Kortárs című irodalmi folyóiratot szerkesztette, amely közegben nagyon jól érezte magát. Az emigrációból hazatérő írók is a Kortárs köré tömörültek. Ebben a két évtizedben azonban saját alkotói tevékenységgel nem foglalkozott. Kivételt képeznek az esszéi, ezek két összefoglaló kötetben jelentek meg. 

 

     Ács Margit jelen volt a Hitel eltervezésénél, vagy a Bethlen Alap létrehozásakor, egy társaságban láttuk a képeken Sütő Andrással, Csóri Sándorral Czine Mihállyal vagy Ablonczy Lászlóval. Ács Margit jól érezte magát a népiek között és az újholdasok között is. Ma már elképzelhetetlen az ilyen több irányú hovatartozás, annyira radikalizálódott a magyar társadalom. 1990 előtt a fiatalok közé sorolták őt is, majd 90 után már öregnek minősítették. Ács Margit a megosztottságot az elbutulás útjának látja. Hiszen az egy szekértáborhoz tartozók között nincs egészséges kritika (vagy semmiféle kritika), ezért óhatatlanul szellemi romlás áll be. 

Ács Margit életében fontos az MMA, mert egy összművészeti csoportot tömörít, akik egy hullámhosszon mozognak. Megtudtuk, a 2004-es szégyenteljes népszavazás után Makovecz Imre ötlete volt az, hogy minden MMA-tag javasoljon tagoknak az elszakított országrészeken élő alkotókból. Akkor 80 új taggal bővült egyszerre az MMA intézménye, amely gesztus tiltakozás volt a népszavazás eredményére. 

 

Az est fővédnöke Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja volt.

 

 

 

     Április végén a Rovás egy bemutatkozó kiállítással részt vehetett a MédiaTér II. A Kárpát-medencei szórványmagyarság és a közmédia viszonya című konferencián Kolozsvárott. A kiállításon kívül a Rovás alelnöke, Gergely Papp Adrianna is előadott A felvidéki szórvány és a magyar nyelvű média szerepe címmel. 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :