[kapcsolat]   husken

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A RovásVoyage Rómában (2. rész)

szerző: Kovács Ágnes 2015-04-10

 

A RovásVoyage Rómában (2. rész)

 

     Az Örök Város, mely ma az Európai Unió egyik leglátogatottabb helye. Nem csoda, hiszen központját az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. A RovásVoyage csapata is kíváncsi volt rá, ezért 2014 ősz elején három röpke napot töltöttünk Rómában. 

 

     A római Szent István Vendégházban volt a szállásunk a magyar apácák jóvoltából, innen indultunk minden nap városnéző körutainkra.

Rómában első utunk a Vatikánba vezetett. Amikor a Bernini által tervezett Szent Péter-térre értünk, hüledezve láttuk a több száz méteres tömött sort, amely a kör alakú tér teljes kerülete mentén alakult ki. Lelkileg több órás sorban állásra készültünk. Feltűnt azonban, hogy a sor mindig mozgásban volt, folyamatosan haladtunk méterről méterre. Talán háromnegyed óra múlva már bent is voltunk a Szent Péter-bazilikában. 

 

     Ám nem volt haszontalan a sorban állás, hiszen jó alaposan megszemlélhettük a tér minden részletét. Az ellipszis alakú tér szélessége 320, hosszúsága 240 méter. A teret két oldalról egy-egy 17 méter széles kolonnád (oszlopcsarnok) szegélyezi, amelyek négy-négy oszlopsorból állnak. A kolonnádokat összesen 284, mészkőből faragott, 13 méter magas dór oszlopból alakították ki. Az oszlopsorok tetejét nagyméretű párkányzattal zárták le, így a kolonnádok teljes magassága eléri a 21 métert. A párkányzat két végében VII. Sándor pápa címerét helyezték el, közöttük 70–70, nagyrészt Bernini által tervezett, több mint három méter magas, szenteket ábrázoló szobrok kaptak helyet. A kolonnádok és a templom közé szintén Bernini tervei alapján két, 120 méter hosszú, egyenes épületszárnyat építettek. A bal oldali szárnyat Nagy Károlyról, a jobb oldalit Nagy Konstantinról nevezték el, utóbbiból nyílik a Vatikáni Palota bejárata. 

 

     A tér közepén, 8 méter magas alapon egy 25 méter magas, egy darab vörös márványból faragott obeliszk áll, amely az egyiptomi Héliopoliszból származik. I. sz. 37-ben, Caligula idejében szállították Rómába. V. Szixtusz pápa parancsára helyezték át a Szent Péter-tér közepére. Az átszállítás négy hónapig tartott kilencszáz ember, száznegyven ló és huszonhat csörlő közreműködésével. Az obeliszk és az oszlopsorok között féltávolságra, mindkét oldalon egy-egy 14 méter magas szökőkutat állítottak fel. A kutakból feltörő víz az örök életet jelképezi. A jobb oldalon álló kút Carlo Maderno munkája. A bal oldali kút a szimmetria végett készült, Bernini alkotása.

 

     A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a világ legnagyobb keresztény temploma. A befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bízta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgöző, kilencosztatú térrendszert tervezett. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb Antonio da Sangallo is számos tervrajzot készített, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen. A kupolát Michelangelo tervezte ugyan, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dombon álló kupolát képzelt el, de mielőtt megvalósíthatta volna terveit, meghalt. Követője, Giacomo della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elődje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készítette el, de úgy, hogy ívét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett. Az építkezés több mint egy évszázadig tartott.

 

     A főoltár előtti, félkörív alakú, korláttal védett, mélyebben fekvő területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyílik Szent Péter sírjával. Pontosan efölött van a bazilika főoltára, amelyen csak a pápa misézhet. Az oltár fölé bronzból készült baldachin magasodik, Bernini első munkája a templomban. Mielőtt megkapta a feladatot, kinevezték a pápai bronzöntőműhely vezetőjévé, ami a feladat rendkívüli nagysága miatt elengedhetetlen volt. A művésznek a templom négyzet alakú terét olyan alkotással kellett kitöltenie, amely nem törpül el a gigantikus építészeti környezet mellett. A baldachin elkészítése kilenc évig tartott, és hatvankét tonna fémet használtak fel hozzá. Az apszis legkiemelkedőbb műalkotása Szent Péter katedrája, szintén Bernini zseniális és összetéveszthetetlen remekműve. A bazilikában számos oltárt és síremléket állítottak fel, az oltárképek túlnyomó többsége vászonra festett képek alapján készült mozaik.

 

     A bejárat felőli első kápolna a Pietà-kápolna. Itt a legnagyobb a tolongás, hiszen itt helyezték el a fiatal Michelangelo egyik fő művét, a Pietàt. Miután 1971-ben egy zavarodott férfi kalapáccsal megrongálta a Madonna arcát, a kápolnát egy törhetetlen üveglappal zárták le. 

 

     A bazilikában még számtalan szenteket mintázó szobor – köztük Szent Péter szobra, és a pápák síremléke található. A boldoggá avatott XI. Ince pápa földi maradványai is láthatók. A kereszthajókban Szent Jeromos és Szent Vazul oltára található. Az egyik márvány domborművön Nagy Szent Leó és Attila hun király találkozását jelenítették meg, amelynek során a pápának sikerült megmentenie Rómát a hunok pusztításától.

 

     Természetesen a Vatikáni Múzeumot és a Sixtus-kápolnát sem hagyhattuk ki. Amit abban láttunk, az minden képzeletet felülmúlt. A legnagyobb olasz mesterek műalkotásaival találkoztunk teremről teremre, ám leginkább talán mindenki Ádám teremtése című, Michelangelo-freskót várta. Kissé rontott az élményen, hogy túlságosan is sok látogatót engedtek be egyszerre a kápolnába, így mindig valakibe beleütközött az ember felfelé tekintgetés közben. 

 

 

 

 

Az ókorban épült a Római Birodalom egyik legfőbb szimbóluma, a Colosseum. Ez a világ legnagyobb eddig épített amfiteátruma. Gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű, 60 ezres nézőtömeg befogadására volt képes. Az amfiteátrum római találmány. 

 

 

 

     Más jelentős, az ókorban épült épületek, a Forum Romanum, az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított. Rengeteg épület és emlékmű állt itt, több istennek a temploma. 

 

 

 

     A Pantheon az összes isten számára emelt templom volt az ókori Rómában. Agrippa építette Kr. e. 27-ben, ám az épület két alkalommal is leégett. Ma ismert formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építette újjá 126-ban. 

 

 

 

     A császárok fórumai közt legnagyobb és legdíszesebb volt Traianus fóruma. Itt található a Traianus-oszlop, amely i. sz. 112–113-ban épült 38,7 méter magas márványoszlop. 1587 óta a tetején Péter apostol szobra áll, építésekor azonban Traianus aranyozott bronzszobrának adott helyet. A diadaloszlop történelmi jelentőségét a spirálisan, mintegy 200 m hosszan a törzsön elhelyezkedő domborművek sorozata adja, amelyen Traianus két daciai hadjáratának eseményei láthatók. A domborműszalag 23 fordulatot tesz az oszlop külsején. 

 

 

 

     Az Angyalvár Hadrianus császár síremléke. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal. Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139  között. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot. A középkorban III. Miklós pápa titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz, így lehetővé vált, hogy a pápa bármikor menedéket keressen a várban. Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak. VI. Sándor négy bástyát építtetett az alapnégyszögre. Az épület börtönként is funkcionált, itt raboskodott például Giordano Bruno vagy Cagliostro. Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta. A legenda szerint X. Leó pápa egy alkalommal a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét. 

 

 

     Bár a középkorra a város folyamatosan fejlődött és gazdagodott, valamint sorra épültek a terek, és sorra újították fel a templomok boltozatait, attól még ebben az időben nem épültek olyan hatalmas és jelentős épületek, mint az ókorban. Ez időszakban a legjelenősebb épület az ókeresztény Santa Maria Maggiore bazilika. 

 

     A Trevi-kút (Fontana di Trevi) Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja. A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium). Az ókorban az egyik vízvezeték végpontja volt, amely a friss vizet Marcus Vispasianus Agrippa thermáihoz vezette. A kút homlokzatának domborművei az Aqua Vergine legendáját mutatják be. A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz (olasz nyelven vergine) segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. A szoborcsoport központi témája a víz megfékezése. A középső fülkét, amit hatalmas korinthoszi oszlopok vesznek közre, Neptunuszt, a tengerek istenét ábrázoló monumentális szobra díszíti. Neptunusz kísérői a tritonok, akik hippokampuszokat szelídítenek. Az egyik triton, amelyiknek hippokampusza nyugodt, a nyugodt tengert, azaz a megfékezett vizet szimbolizálja, míg a vad hippokampusz a viharos tenger szimbóluma. A két oldalsó fülkét a Bőség és Tisztaság istennőinek allegorikus szobrai foglalják el. Ebben a kútban mártózott meg Anita Ekberg, Federico Fellini 1960-as, Az édes élet című filmjében. A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, ami szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az „örök városba”. Naponta kb. 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják. 

 

Hogy visszatérhessünk, mi is beledobtuk az érméinket...

 

Fotók: Csobády Beáta, Kovács Ágnes, Kovács Oszkár

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3ma

 

Az írás első részét itt találják:

https://www.rovart.com/hu/a-rovasvoyage-romaban-1-resz_3209

A római útról még több kép itt: 

https://www.rovart.com/hu/romai-idill_3231

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :