[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

karácsony nagyinál

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

wmu meghosszabbitott

 

LitFest

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Sári bíró Dunaszerdahelyen

szerző: Hegyi Zsuzsa 2012-10-28

 

A Sári bíró Dunaszerdahelyen

 

A hatvanadik születésnapját ünneplő Komáromi Jókai Színház 2012. október 25-én Dunaszerdahelyen járt. Zsúfolásig megtelt nézőtér várta. Móricz Zsigmond elementáris erővel ható népszínművét, a Sári bírót mutatták be, amelynek komáromi premierje januárban volt. A főszerepet (a bírónét) Varsányi Mari kapta, akinek ez jutalomjátéka volt, nyugdíjba vonulása alkalmából.

A darab műfaja vígjáték, mégis kegyetlen, szatirikus képet fest a valóságról.
 

A nyírségi kis faluban bíróválasztásra készülnek. Az eddigi bírót „Sári bírónak“ csúfolják, mert helyette felesége, a kardos, csípősnyelvű Sári intézi az ügyeket. Most is ő egyengeti a férje útját, aki szívesen lemondana a bíróságról, az asszony azonban megszokta a hatalmat, nem ereszti könnyen, noha az már inogni látszik, a falai repedeznek.
A falu fellázad ellene, a saját fia és leendő menye is – fellázad ellene maga az élet. A bonyodalom a klasszikus vígjáték szabályai szerint szövődik. Az ellenjelölt Pengő Kovács nagygazda (az ő lánya Lizi, a mostani bíró fiának kedvese), aki a feleség által 33 évig  bábként mozgatott bírót ki akarja túrni a hatalomból. A két vetélytárs gyermekei ügyesen mozgatják, fonják a háttérből a szálakat, s a humoros, szatirikus történet boldog véget is érhetne a fiatalok házasságával, s így Sárinak is maradhatna beleszólási joga a falu ügyeibe, hiszen a „bíróság“ a családban marad.
A nézőnek viszont eszébe jut a korrupt, cselszövő, a hatalomért voksot, lelket eladó, törtető maiak serege, s a kisember kisemmizettsége, tragédiája. Happy end is lehetne, mégis érezhető a szatíra, mert a két rivális összebékül ugyan, ám a szegényparasztság kárára egyezkednek immár megint.

 

A vélhetően igazi fából, gerendákból felépített díszlet változatlan a három felvonás alatt, mégis érzékelhetően jelzi az egész forrongó falut, a kinti és benti helyszíneket. A bíróék házát, annak egy szobáját látjuk, háttérben a parasztgazdás nagykapu, balról a gabonával megrakott padlás, s előbukik a baromfiólak szeglete (halk kárálás, kotkodácsolás).
Érdekes, ám egyáltalán nem zavaró megoldás, hogy a felvonások közötti szünetek vége felé, amikor a nézők épp igyekeznek újra elfoglalni helyüket, a színpadon már sürgölődés van – beszerelik a vízvezetéket, vagy épp bekötik a villanyt a bíróék portájára, jelezvén, hogy itt választások előtti renoválás folyik. A harmadik felvonás előtti szünet a voksok, aláírások gyűjtésével, hamisítgatásával ér véget.

Csellel készülnek a bíróválasztásra.

 

Az előadás során Varsányi Mari uralta a színpadot. Ízes beszédével, játékával remek bírónét alakított. Árnyalt, rusztikus, erőszakos parasztasszonya elhitette, hogy évtizedekig uralta, vezette, összetartotta a falut, a családját. Megrendítő volt a kardosságával megbukott összeomlása, majd higgadt, beletörődő, az urát vigasztaló talpraállása.

Dráfi Mátyás nagy színész. Igazi, öreges, tehetetlenkedő, asszony szavára bólogató bírót mutatott, akinek már csak teher a hivatal. Bárdos Judit Lizije kissé vérszegényebb volt, mint ahogy azt furfangos, cselszövő szerepe kívánná, annál virulóbb, talpraesettebb, igen jó volt Holocsy Krisztina együgyű Mancija, aki szeretné ugyan a bíró fiát magának, de mindenki más is jó neki. Bandor Éva kitűnő Veróni volt, aki alattomosan hozza-viszi a híreket, nem veti meg a pálinkát, s lesi a koncot. Ropog József Varnyúja is szeretni való, aki hajlong ide is, oda is, a végén mégis mindenki belérúg, még a felkegyelmű szolga is kezet emelhet rá. A többiek játéka is hiteles volt. Nem tűnt hosszúnak a három felvonás.

Egy szórakoztató, elgondolkodtató, igen élvezetes előadást láttunk.

 

_____________________________________________________________________________________________________


Sári bíró - Dráfi Mátyás (Jászai Mari-díjas), Bíróné - Varsányi Mari, Jóska, a fiuk - Szabó Viktor (e.h.), Terka, a lányuk - Molnár Xénia,  Pista, annak a gyereke - Majorfalvi Bálint, Pengő Kovács, nagygazda - Horányi László (m. v.), Lizi, a leánya - Bárdos Judit (e. h.), Hajdók sógor - Mokos Attila, Varnyú, szegényember - Ropog József, Gedi, szolgalegény - Bernáth Tamás, Manci - Holocsy Krisztina, Veróni - Bandor Éva (Jászai Mari-díjas), Tügyi koma - Fabó Tibor (Jászai Mari-díjas), Tarcali koma - Németh István, Csobai koma - Nagy László, Koma - Erdélyi Zoltán

 

Zene: Darvas Ferenc (m. v.), díszlettervező: Cziegler Balázs (m. v.), jelmeztervező: Gadus Erika (m. v.), a rendező asszisztense: Mesinger Nóra

Rendezte: Görög László (m.v.)

_____________________________________________________________________________________________________ 

 

fotó: Dömötör Ede 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :