[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Szent László-legenda mint a szakrális beavatás helye - A felvidéki Szent László-ciklusok (5.)

szerző: Tornay Krisztina 2013-06-08

 

A Szent László-legenda mint a szakrális beavatás helye - A felvidéki Szent László-ciklusok  (5.)

 

A nő szabadulástörténete 2.  –  A végső erőfeszítés

SZEPESMINDSZENT / BIJACOVCE / BIAZOWITZ / BETENDORF


Szepesmindszenten,1 ahogy magyar neve is utal rá, Mindenszentek tiszteletére szentelt kora gótikus templom épült 1250-1260 körül.
Egy rotunda, körtemplom is áll a templom mellett: ennek eredete még korábbi, talán a XII. századból való.2 Gervers-Molnár Vera szerint e körtemplom is plébánia templomnak épült,3 de fennmaradt adatok híján keveset tudunk róla. Általánosságban mondható, hogy a hasonló körtemplomok a tatárjárás idejét követően már ritkán épültek, s többnyire korai, X-XI. századi eredetűek, építésük virágkora a XI-XII. század volt.4
 

A szepesmindszenti rotunda Szent Kozma és Damján szentek tiszteletére volt szentelve, amely szentek – keletiek lévén – mindig felvetik a bizánci hatás lehetőségét.5 Mindenestre gyógyító mártírszentek voltak ők, párban, két férfi, akiket orvosokként ismer a hagiográfia. Kultuszuk nem idegen a környéken:6 Szepeshelyen, Kassán, Bártfán és Lőcsén tiszteletüket igazoló gótikus táblaképeket illetve freskót, valamint festett fa oltárszobrokat ismerünk,7 de koraközépkori, magyar vonatkozású jelentőségüket jelzi, hogy a magyar szentkorona alsó abroncsán is láthatjuk őket.
 

Körkápolnájuk csaknem nyolc méter belső átmérőjű, egy méter falvastagságú, s félköríves bejárata nyugatról nyílik. Két ablaka és karcsú tornyocskában végződő, formás zsindelykupolája újabb, barokkos: 1740-47-ben készült.
 

A gótika idején Mindszenten e meglévő körtemplom mellett egy másik templom épült, s később azt bővítették a 14. században hajóval és toronnyal, majd 1400 körül átalakították. Ekkor – de inkább már ez előtt8 – készültek a Szent László legendáját ábrázoló freskók is. Ezek a templom későbbi – 1747-ben történt9 – átépítéskor10 a padlásszintre  kerültek, s csak 1957-ben fedezték fel ismét őket. Ma a karzaton és a tornyon keresztül lehet feljutni a templom padlására, ahol néhány részlet még látható a Szent László-legendából. 1965-ben szépen restaurálták.11
 

A keleti eredetű, gyógyító férfiszent pár körtemploma melletti gótikus templom padlásán nem összefüggő képsort, hanem – az átépítések miatt megbolygatva – csak néhány képtöredéket találunk. Ezek a jelenetek töredékességük dacára gyönyörűek, erőteljesek, magával ragadóak: alkalmasak arra, hogy beavassanak egy sajátos gyógyulási folyamatba, amelynek megközelítése csak akkor lehetséges, ha elszakadunk a nyugati sémáktól, s saját – a Szent László-legenda tekintetében egyértelműen keleti eredetű – hagyományunknak adjuk át a vezetést.
 

A következőkben töredékről töredékre haladunk, s hagyjuk, hogy ezek a megmaradt képrészletek vezessenek minket.
Az első töredéken vitézek serege tűnik elénk: arcok, sisakok, sodronyingek, pillantások, zászló. Az éppen harcba indulók csapata ez: közösség vagy tömeg, a név nélküliek serege. A Szent László-legendában nincs különös szerepük: ők is küzdenek, derekasan, meg is futamítják az ellenséget, de történetük nem maradt fenn. A hős vezérlete alá tartoznak, de lemaradnak tőle. Szent László egyedül kerül szembe a rabló kunnal, Szög nevű híres paripája csak őt röpíti az elrablott magyar lány üldözésére. A be-nem-avatottak serege, a sokaság, akikért, akik előtt zajlik a dráma, s akik – mi mind – hívást kapnak a be-avatódásra.
 

A második töredéken az elrablott magyar leány látszik a ló farán ülve: kezeit összetéve, arcán a kétségbeesés vonásaival, hátrafelé nyújtózva kér segítséget, minél messzebb húzódva az állatias arcú rabló kuntól. A kun harcos visszafelé nyilaz, miközben éppen egy lándzsa döfi őt keresztül. László Gyula figyelmes szeme vette észre, hogy a számos, hasonló ábrázolástól eltérően a keleties öltözetű és fegyverzetű kun itt „rendesen”, jobb kézzel lő, szemben a többi, balkezes ábrázolással.12 A sebet ütő fegyver nyomán bőségesen patakzik a sötét vér, a leányrabló azonban szinte kárörvendően vigyorog, szájából sötét füst száll elő. Ördögi figura: nem fogja a fegyver, arca riasztó, sötét színű sisakja szarvszerű.
 

A leány könyörgése, távolra húzódása a rablótól a kompozíció szempontjából egyensúlyt vesztő helyzetet teremt: az amúgy is aránytalanul kicsi alak túlságosan is a ló hátulja felé van csúszva, csoda, hogy egyáltalán fenn marad… Hófehér ruhája, a ráhelyezett koszorú alatt kibomló, szép szőke haja különösen is védtelenné, kedvessé teszi a kislányos alakot. Ezen a képsoron ő a főszereplő: ha kisebbnek, gyermeki méretűnek ábrázolta is a festő, alakja annál gazdagabb, mélyebb érzelmileg. Összetett keze imádkozásra utal: szorongatott helyzetében Istenhez fordulva kér segítséget.
 

Egy pillanatot időzzünk el ennél a képnél. A Szent László-legenda ma ismert mintegy 55-60 ábrázolása közül ez az egyetlen, ahol a leány nyilvánvalóan imádkozik. A többi képen esetleg láthatóan kétségbeesett ugyan, de közben kapaszkodik (néha éppen a kun megfeszített íjába), hogy le ne essen,13 illetve olyanok is akadnak szép számmal, ahol mintha a kun rablót védené Szent László fegyverei ellen: puszta kézzel megragadja elrablója felé szúró dárdát,14 illetve a nyilakat is.15 Itt, Szepesmindszenten azonban egyértelműen elhúzódik a rablótól, s segítséget keres: ha nincs a Földön, akkor az Égben.
 

Az erőszakot szenvedő nőkkel gyakran történik meg, hogy mentegetik a támadót, és magukat okolják, hiszen nem tudnak szembenézni a rajtuk esett erőszakkal. Az agresszió jellemzője, hogy megalázza az áldozatot, s a személyiség megkérdőjeleződését, a méltóság elvesztését, a „porrá zúzódást” először tagadással-meneküléssel szoktuk feldolgozni. Ezért lehet, hogy az elrablott leány szorítja elrablója karját, derekát, fegyverét, sőt, odáig megy a tagadással, hogy védi őt…
 

Ahhoz, hogy a leigázott személy ismét saját belső erejére, biztonságára találjon, éppen az a benső bizonyosság szükséges, amit az imádkozó szepesmindszenti leány jelez. Ez a lány utat talált saját szabadulása felé, és utat mutat nekünk, akik tanulunk tőle.
 

Az Istenhez fordulás más koordinátát állít fel: nekünk, embereknek nem egymáshoz viszonyítva van értékünk, súlyunk, helyünket nem egy relatív sorrend adja meg, hiszen abban a gyengébb, védtelenebb igazságtalanul és gyógyíthatatlanul alulmaradhat.

 

Ha azonban egy transzcendens, felettünk-rajtunk kívül álló Valóság, Személy felé fordulunk, egészen más értelmet nyer a győztes-vesztes helyzete. A transzcendens világ törvényei mások: itt élet fakad a halálból, a sírók boldogok, s akik az élet terhét hordozzák, felüdülnek, a sebek gyógyulnak, a beteg ember egész-ségessé lesz.
 

Isten Lelkének érintésére egészen új erőforrások buzognak fel, az erőszakot szenvedett nő megtalálja belső erejét, saját inspirációját, tulajdon életének értelmet adó irányát. Ki tud lépni az egymást fogva tartó csapdából, és cselekedni kezd. Megszabadul, meggyógyul. Egyszerre megjelenik – mintegy belső tere nyílik a megjelenésre – a herceg, a leánynak pedig ereje lesz a lóról leugrani, sőt, belép a küzdelembe.
 

A harmadik töredéken ez a küzdelem látszik: Szent László és a kun harcos párviadala. A király glóriásan, vértben-sodronyingben-vaskesztyűben, szelíd arccal birkózik a kunnal, akinek szájából tűz csap ki. Kettejük alakja egyenrangú: egyforma magasak, erősek, szemben állva küzdenek, egymás vállát-nyakát megragadva.
 

Mögöttük, kissé távolabb, valószínűleg már a következő, kivégzést ábrázoló jelenet részeként, a romlott vakolatból egyetlen erőteljesen kibontakozó alak látszik: a kardját teljes erejéből megragadó, ütésre lendítő leány felsőteste. Koszorúját elvesztette, s egész arca hallatlan erőfeszítést, erős koncentráltságot fejez ki. A két kezével megragadott kardot egészen a háta mögé eresztve hatalmas lendületet vesz, hogy a kunt kivégezze.
 

Ezt a jelenetet valójában nehéz nézni: a finom, törékeny, gyengéd leányt a kivégző gyilkos szerepében. Borzasztóan és borzongatóan kettős érzés: az áldozatból igazságosztó hóhérré vált lány teljes erejével lecsap a kun rabló nyakára. Zavaró az is, hogy – ha itt éppen nem is látszik – a kunt lefogja Szent László, a leány valóban kivégzést hajt végre.
 

Ma, amikor a halálbüntetés egyre ritkább és erkölcsileg szinte védhetetlen, még inkább érezzük az idegenkedést ettől a képtől. Azonban lehetséges, hogy ez a idegenkedés nem a kép felé jelenik meg elsősorban, sokkal inkább egy belső elidegenedés, egy belső meghasonlás jele lehet.
 

Ki mondja meg, mi a jó és mi a rossz, kinek van joga ítélni, életet elvenni és adni, büntetni és jutalmazni, igazságot tenni a világon? Biztosan érezzük, bizonytalanságunk biztosságából, hogy nekünk nincs. Egyikünknek sem.

 

És emellett azt is tudjuk tapasztalatból, hogy nem-döntés, az állásfoglalás hiánya, elodázása, az életből való „kilépés”, a sodródás, önmagunknak való hazugság vagy a lázadás – egyik sem szabadít meg abból a fogságból, amit a Szent László-legendabeli leány elrablottsága olyan nyilvánvalóan ábrázol.
 

Valaki tehát meg kell hogy mondja, el kell hogy igazítson ebben a kuszaságban: két férfi közül csak az egyik az igazi, csak az egyik a jó herceg… A másik a tévedés, a kudarc, az álnokság, az erőszak embere.

 

A tisztánlátásnak,  az eligazodásnak következménye van: a döntés. Ez pedig nem is-is, hanem vagy-vagy. A két magyar szó: választ/dönt erősen elénk állítja, mi történik ilyenkor: el-válás, le/le-dőlés. Radikálisan. Ennek a radikalitásnak elemi erejű kifejeződése a leány erőfeszítése: minden belső erőre szüksége van ahhoz, hogy végrehajtsa.
 

Az utolsó töredéken a rabló kun levágott, vérző fejét lándzsa-póznára tűzve látjuk: haja szabadon, széltől lengetve hullik alá, nyelve előrelóg szájából, arckifejezése eltorzult. Alatta a király levetett sisakja a ráhelyezett koronával a szerelmes jelenet állandó részleteként az idilli befejezésre utal, azonban ennél több nem látható.

 

Mindkét hős levette sisakját: a küzdelemnek vége. Döntés utáni csend van.

 

 

1 Szepesmindszent (szlovákul Bijacovce, németül Biazowitz/Betendorf) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában, Szepesváraljától 4 km-re északkeletre.
2 http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=745 2013. 05. 26.
3 Gervers-Molnár Vera: a középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Akadémiai Kiadó Bp. 1972. Képek/1.
4 Gervers im. 61.o.
5 Bálint Sándor: Kozma és Damján tisztelete a régi Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med.1972. 141-145.o. http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.3.2/1972_064_065_balint_sandor_kozma_damjan.pdf   2013. 05. 26.
6 Bálint Sándor fenti tanulmányában összegyűjtötte az összes vonatkozó adatot, s eszerint a Felvidék középső részén, Szepes és Besztercebánya vidékén összesen hat nekik szentelt templomról tud.
7 Ludwig Emil: Szepesmindszent műemlékei. Rejtőzködő Magyarország. 2009. 06. 25. http://www.flagmagazin.hu/print_cikk.php?cikk_id=900 2013. 05.10.
8 László Gyula szerint a XIV. sz. második felében. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest. 1993. 135.o.
9 http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=745 2013. 05. 26.

10 A templom addigi famennyezetét átboltozták. http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=745  2013. 05. 26.
11 Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben. in: Athleta patriae. Szent István Társulat. Budapest. 1980. 201.o.
12 László Gyula im. 135.o.
13 pl. Bögözön, Gelencén, Erdőfülén, Sepsikilyénben, Sepsibesenyő 2, Vitfalván, Rimabányán, Bántornyán, Tereskén
14 pl. Maksán, Székelydályán, Kakaslomnicon
15 Türjén nem teljesen kivehetően, Székelyderzsen a legújabb felújítás után tisztán kivehető

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :