[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Karácsonyi nyitva tartás

 

LitFest

 

karácsony nagyinál

 

wmu meghosszabbitott

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

A Szent László-legenda, mint a szakrális beavatás helye. A felvidéki Szent László-ciklusok (6.)

szerző: Tornay Krisztina 2013-09-23

 

A Szent László-legenda, mint a szakrális beavatás helye. A felvidéki Szent László-ciklusok (6.)

 

A férfi útja (1.)

 

Rimabánya/Rimavská Baňa

 

 

A Rima völgyében álló település a korai Árpád-korban a kalocsai érseké volt, aki 1268-ban városi rangra emelte. 1334-ben Kácsik/Kacsics nembéli Szécsényi Tamás országbíró, tárnokmester, erdélyi vajda birtokába került. Ma evangélikus erődtemploma magas dombon áll, csak nyomokban megőrizve koraközépkori eredetének jellegzetességeit. Erőteljesebben érvényesülnek a későbbi korok emlékei: így a husziták erődítésének nyomai, a barokk torony, az 1670-ből való festett fakazettás mennyezet.

 

A templom helyén, a falu melletti dombon a hagyomány szerint az Árpád-korban  erődítmény volt: ilyenformán ez a templom vár-templom abban a ritka értelemben, amikor a két funkció együtt, sőt, egymásra épülve és egyszerre is érvényesült. 

A XIII. században már állott a templom, s a következő században – a XIV. század utolsó harmadában, 1380 táján, az évtized vége felé  – kapta meg a templombelső azt a freskó-díszítést, amely a protestantizmus hatására mész alá rejtve várta az 1956-os feltárást. Ekkorra  már Szécsényi Frank volt a terület ura, akinek – erdélyi vajda és országbíró lévén – itáliai kapcsolatai révén a templom freskóin is felfedezhetőek az olasz trecento művészeti jellegzetességei, sőt, lehetséges, hogy egyenesen onnan érkeztek mesterei. Emellett az ekkor trónra lépő Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) iránti hódolat kifejeződése is lehet az általa oly igen tisztelt Szent László megjelenítése. 

 

A rimabányai templom vár-jellege, Szent Lászlónak, a lovagkirálynak Zsigmond korában megújult tisztelete, amelynek a kegyúr, maga is katona-hadvezető Szécsényi Frank olyan sajátos emléket állított itt a Szent László-legendában, arra indít, hogy kimondottan férfias szempontból kezdjük el „olvasni” a legenda képeit. 

A déli bejáraton át lépünk a templomhajóba, s a szemközti északi falon, a karzat fölött tárul elénk a hatalmas felületű – 10 méter hosszú – falkép, Szent László király legendája. A történet utolsó jelenete a diadalív keleti falára nyúlik át. 

A képsor összhatásában kettős élményt ad: egyszerre tűnik zsúfoltnak, síkszerűen rajzosnak, másrészt viszont festőien megjelenítettek az arcok. Lehetséges, hogy több festő közös munkája volt a ciklus elkészítése. 

 

Itt, Rimabányán, ebben az egykor jelentős és gazdag, még pénzveréssel is büszkélkedő városkában a dombon álló, régi várat erődtemplommá átalakító közösség számára a betörő pogány kunokon győzedelmes magyar szent lovagkirály története éppúgy minta, őskép lehetett, mint az éppen trónra lépő Zsigmond és udvari köre számára. Olyan férfit/férfi-történetet láthattak a falkép-cikluson, ami lelkesítő-követendő példát jelentett, a férfi-beavatás alaptörténetét.

 

A kezdő képen Nagyvárad városát látjuk, a falak között aggódó asszonyokkal, s egy harsonát fúvó figurával; a várfal egyik tornya előtt, kívül pedig egy szőke, hosszú ruhás leánnyal. E leány talán a kunok ellen induló sereget búcsúztatja, jobbjával hárító mozdulatot tesz. Ruhája megkülönbözteti az elrablott leány később feltűnő alakjától, viseletének jellege, haja, arca viszont egyezik vele. Semmilyen más, Szent László kerlési ütközetét ábrázoló képsoron nem bukkan fel a legenda kezdőképén ez az alak: szerepe ezért is titokzatos és egyelőre nem megmagyarázható. Van, aki a püspök leányának gondolja: ez a legendát megőrző krónikaszöveg hatása lehet, ahol az elrablott szép magyar leányról Szent László gondolja/hiszi ezt és megmentésére siet. 

 

A freskó középső, legtetemesebb területét a csatajelenet ábrázolása foglalja el, s ezen jól kivehető, ahogy a magyar sereg előtt kiemelkedő alak, Szent László hosszú lándzsájával eléri, s hóna alatt átdöfi a magyar leányt lován hurcoló kun harcost, aki visszafelé nyilaz. A leány a kun lovának hátsó felén kuporog, gyermeki méretűként, jobb kezével az íjba kapaszkodik. Szent László fehér lovon, vasvértben, lovagi páncélban, de sisak nélkül, koronával látható, glóriája stukkóból kirakott, domború. A haja szőke, ami ritka a Szent László-ábrázolásokon, egyezik viszont Luxemburgi Zsigmond király arcképeiről ismert hajszínével. A kun harcos barna lovon, testhezálló ruhában van, oldalán tegez, sapkája csúcsos. Az összecsapó seregek lovainak lábai alatt levágott fejek, testrészek sokasága tűnik elő. 

 

A következő jelenet a fákhoz kötözött lovak mellett a párviadalban egymásnak feszülő két harcost jeleníti meg: a kun rálép Szent László lábára, ám a megszabadult lány lesújt a kun  Akhillész-inára bárddal. Mindhárom szereplő a kép előterében áll. 

Mellette látjuk a megsebzett, térdre kényszerített kun harcost a földre fejénél fogva lenyomó Szent Lászlót és a kardot lendítő leányt. E ponton a képsor síkja befordul a keleti falra és itt a pihenés jelenetének töredéke vehető ki: a földre heveredő, pihenő Szent László az ülő lány ölébe hajtja fejét. 

 

Ha megvizsgáljuk a képsort, akkor feltűnik, hogy a többi hasonló ciklustól nagyban eltér a történet kezdete. A rászoruló, kiszolgáltatott nők nevében nem egy öreg püspök küldi/búcsúztatja Szent Lászlót és a magyar csapatot a rablók ellen, ahogy több ábrázoláson, hanem egy nő, a nők képviselője, a „püspök lánya”. A nőalak méreteinél fogva is kimagasodik, szimbolikussá válik, de a körülötte lovagló katonák figyelme révén is központi szerepe van: rá hallgatnak, őt figyelik, mintha iránymutatását várnák, tisztelnék. 

 

A férfi-beavatás egyik alaptanítása, hogy a férfinek küldetése van és döntenie kell, felvállalja-e ezt a közösségért, a többiek szolgálatára hívó, önmagát túllépő-önmagát meghaladásra hívó küldetést. Ha ezt a küldést egy öreg, papi tisztséget betöltő püspöktől kapja, akkor a küldetés szakrális jellege kap hangsúlyt. Ha ehelyett a püspök helyett egy nő áll a város kapujában, akkor erősebb hangsúly kerül a férfi-nő dinamikára.

A krónika szövege azt mondja, hogy Szent László – bár sebben volt – azért indult a rabló kun nyomába, mert meglátta, hogy az egy igen szép magyar leányt ragadt el és viszi fogolyként magával. A leány kiszolgáltatottsága, védtelensége, az a tény, hogy egyedül nem képes megszabadulni s hogy szüksége van a férfi segítségére, a férfi számára küldetésként működött. Szent László ezekből a jelekből, körülményekből olvasta ki a saját feladatát s tette ezt úgy, hogy közben „sebben lévén”, maga nem volt ereje teljében. 

 

A férfi-beavatásban döntő helyzet, hogy a férfi hogyan bánik saját erejével. Tud-e a határairól, s mit kezd ezzel a tudással. Ha nem tud róla, akkor úgy jár, mint a történetben a kun harcos: ő sokáig győzelemre állt, s még a párviadalkor is egyenrangú és egyenlő erejű ellenfele volt Szent Lászlónak, mégis alulmaradt s kudarccal, megalázó vereséggel esett el egy nő kezétől. Éppen attól a nőtől, akit ő akart leigázni. 

Más a helyzet azzal a férfival, aki ismeri saját sebeit és elfogadja azok korlátozó voltát. Szent László nem képes beérni a kettős teherrel menekülő kunt, ezért rákiált a leányra: „Szép húgom, ragadd meg azt a kunt övénél és vesd le magad a mélybe!” Ezzel segítséget kér és kreativitása is lendületet kap: mindkettőt határainak elfogadása, belátása teszi lehetővé.

 

A másik – a nő – segítségének kérése, elfogadása, az együtt-munkálkodás, a partnerség az egész további történet folyamán eleven. Különösen erőteljes ennek kifejeződése képi szinten az utolsó előtti jelenet kompozíciója: egymás mellett, egyforma méretűnek ábrázoltan áll a szent lovag király és a megmentett leány: köztük, a földön a legyőzött kun harcos. 

 

Egészen egyedi, társtalan jelenség az európai kultúrkörben a férfi hős és női hős egyenrangú, egymást kiegészítő közös küzdelme, s még megdöbbentőbb, hogy ezen együttműködés alapját a férfi – mondjuk így – alázata teszi lehetővé. Az alázat szót abban a mélyebb értelemben használom itt, amelyben leginkább az igazság fogalmához és egy belső letisztultsághoz kapcsolódik. 

 

A férfi-sebek mibenlétét titok övezi, a földön látható sok levágott fej, láb, kéz a halandóság, vagy múlandóság érzetét kelti. 

És valóban, a férfi számára talán a legfontosabb annak elfogadása, hogy élete, ereje, képességei végesek: szembe kell néznie a halállal és a haláltól való félelmével. Talán minden félelem mögött ez az alapfélelem áll és e félelem felismerése nélkül a férfi nem tud saját erejével győztesen élni. Talán a sok holttest a csatajelenetet ábrázoló kép alatt ezt a biztos, nyilvánvaló talajt jelenti: a halál fenyegető jelenlétét minden történés mögött, alatt. 

Ennek a félelemnek a tudatosítása, az ezzel való megküzdés talán az igazi csata, az igazi harc a férfi útján. És aki félelmeivel kapcsolatba került, azokat többé nem tagadja, s velük együtt bocsátkozik a küzdelembe, az lép be a férfivá való beavatás történetébe. 

 

[1] Pető Zsuzsa: Kincses Felvidék – középkori templomok a Rima völgyében. 18-19.o.

http://www.academia.edu/1987160/The_Treasures_of_Upper_Hungary_-_Medieval_churches_in_Gomor

[2] uo. 20.o.

[3] László  Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest. 1993. 151. o.

[4] Ludwig Emil: Rejtőzködő Magyaroszág. A rimabányai erődtemplom.  http://www.flagmagazin.hu/print_cikk.php?cikk_id=589

[5] Prokopp Mária: Középkori freskók Gömörben. 2007. 52. o.

[6] A freskók feltárását már 1895-ben megkezdte Gróh István. A teljes feltárás 1957-59-ben volt. László Gy. im. 154.o.

[7] Prokopp im.  9. o.

[8] Ludwig im.

[9] Prokopp im. 52. o.

[10] László Gy.  im. 152.o.

[11] IV. Béla pénzét verték itt

[12] László Gy. im. 152.o.

[13] Képes krónika

[14] pl. Bögözön, Homoródkarácsonyfalván, Gelencén, Székelyderzsen


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :