[kapcsolat]   husken

prosecco kóstolás

 

BistRovásHU

 

Ropás

 

oti kiállítása

 

ÉLŐ ZENE

 

Kodály

 

Dráb

 

30 éve szabadon

 

horrorvacui

 

eNRA RV 2019

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A Szentháromság-tanról

szerkesztette: Giotto, 2007-04-23

A Pantheon kupolája313-ban a milánói edictumban Constantinus Maximus római császár a többi vallással egyenrangúvá emelte a kereszténységet, ezzel véget vetett a többévszázados keresztényüldözésnek. Az új vallás oltára helyet kapott a Pantheonban, a Birodalom többi vallása és istene között.


Amphiteatrum Flavii


Colosseum, Kr.u. 80


Colosseum


Colosseum


az út...

zarándokok


a Capitoleum


az Angyalvár


lépcsõk


a Forum Romanum

381. május elsejével lépett érvénybe a Szentháromság tiszteletét kötelezõvé tevõ császári rendelet. A Római Birodalom ezzel végleg elkötelezte magát a kersztény tanítások mellett.
A II. ökumenikus zsinaton a püspökök szentesítették az I. Theodosius császár által 380 februárjában hozott rendeletet, amely valamennyi római alattvalót felszólít a keresztény Szentháromság elfogadására, a 325-ben megtartott nicaeai zsinatnak megfelelõen. Kijelentik, hogy egy Isten van, aki három személy: Atya, Fiú, Szentlélek. A Fiú egylényegû az Atyával, a Szentlélek kegyelmét õ küldi el a kiválasztottaknak. A császár ezzel a rendelettel megkísérelte a Birodalom válságos idõszakában a nép vallásos egységét megteremteni.

Már Constantinus felfedezte Jézus tanításai között az adógaras példázatát, amely kifejezetten a lázongó kedélyeket volt hivatott csillapítani. "Add meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené!"
A Szentháromság-tant valamennyi keresztény érvényes hitvallásává emelték és a kereszténység államilag támogatott vallássá lett. Az e tanítástól eltérõ keresztény csoportoktól - például az áriánusoktól - és a pogány vallásoktól megvontak minden állami támogatást. A császári rendelet és a konstantinápolyi zsinat általi megerõsítése (382. II. 3.) nemcsak a római állampolgárokra volt kötelezõ érvényû, hanem a szövetségesként letelepült germán törzsekre is. A nyugati gótok ennek ellenére kitartottak ariánus hitük mellett, amely Isten és Krisztus egységét elutasítja, és Jézusban nem a Megváltót, hanem a példamutató embert, az Úr prófétáját látja. A vallási rendelettel a pogány vallásokat nem tiltották be, gyakorlásukat azonban korlátozták.

A kereszténység az ember és Isten titokzatos, misztikus egységét hirdette a többi vallással ellentétben, amelyek alárendelték az embert az isteneknek.
A kereszténység államvallássá emelésének az volt a legfõbb oka, hogy kiutat kerestek abból az általános válságból, amelynek hatása érzékelhetõ volt az egész akkor ismert világon. Bár a történelemkönyvek úgy tanítják, hogy a 4. században két részre szakadt birodalom nyugati fele végül elbukott, míg a keleti rész megerõsödve került ki a zûrzavarból és lett a középkor meghatározó birodalma, érdemes elgondolkodni rajta, hogy valóban így volt-e? A keleti rész visszatért a görög tradíciókhoz, tehát már az õ esetében sem beszélhetünk ugyanarról a birodalomról, míg a nyugati a germán hódítók prédája lett. Valójában viszont csak az uralkodó osztálya változott, amikor Frank-római majd Német-római Birodalommá alakult.
Ha jobban megfigyeljük, a Nyugat-római Birodalom még ma is megvan, nevezzék azt Nyugatnak, Eunak, bárminek, míg éppen a keleti rész volt az, amely néhány évszázados látszatragyogás után eltûnt a történelem sülyesztõjében.

A római jogrend mai is alapja az európai és az észak-amerikai törvényhozásnak, kultúrája, mûvészete ott van beleépülve minden európai és európai-jellegû kultúrába.
Termékeny válságából született a keresztény ember, aki meghódította a világot, leigázta a természeti erõket, megfékezte a gyorsrohanású folyókat, munkára fogta a szelet és vitorlásaival meghódította az óceánokat. Repülni vágyott, hát megtanult repülni, száguldani vágyott, hát nekiiramodott a ködös távlatoknak. Elvágyódott, hát a Holdra is feljutott... 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :